Magazin Papírfény

Varázsgyár csokifolyóval – Roald Dahl: Karcsi és a csokoládégyár

Roald Dahl kétségtelenül az egyik leghíresebb 20. századi európai író. Legismertebb műve a Karcsi és a csokoládégyár (Charlie and the Chocolat Factory – Charlie és a csokigyár), amelyet ugyan gyerekkönyvként tartanak számon, mégis tartogat meglepetéseket a felnőtteknek is.

Az 1964-es könyv középpontjában a címbéli Picur Karcsi (Charlie Bucket) és a meglehetősen szélsőségesen viselkedő gyártulaj, Vonka Vilmos úr (Willy Wonka) áll. No, meg a csokigyár maga, ahol valóra válnak az álmok, és bizony a rémálmok is.

Az extrém szegénységben élő Picur családnak az is kihívást jelent, hogy minden nap kerüljön valami az asztalra, nemhogy csokoládét vegyenek. Minden évben eljön azonban a nap, amikor a kis Karcsi kap egy tábla Vonka-féle édességet. Ezúttal azonban valami más, mint eddig volt, az excentrikus Vilmos ugyanis versenyt hirdet, miszerint aki megleli a csokipapírban elrejtett öt aranybiléta valamelyikét, az élete végéig nem fog többé hiányt szenvedni édességből. Karcsi vénséges vén nagypapája vesz hát összekuporgatott pénzéből egy ráadás csokit unokájának, bár mindketten tudják, nagyon kicsi az esély arra, hogy nyerjenek. Nem jön össze. Egy véletlen folytán azonban mégis megtalálja a fiú az ötödik szelvényt. Irány a gyár!

Csodálatos találmányok, hihetetlen ízek és színek, na és az umpa-lumpák várják a gyerkőcöket ezen a bűvös helyen. “Kindertojást tojó tyúk”, “limonádéval töltött úszómedence”, láthatatlan csokoládé” és megannyi fantasztikus találmány között vezet a szerencsés kiválasztottak útja. Bendő Bandi (Augustus Gloop), Kép Ernő (Mike Teavee), Csap Veruska (Veruca Salt), Nyájas Viola (Violet Beauregarde) Karcsi társai ezen a varázslatos túrán. Mintegy példázatszerűen bűnhődik meg minden gyerek, kivéve a tisztaszívű Karcsit. Nem a megszokott mesei forgatókönyv szerint alakul tehát a történet, nem egy, a gyár mélyén szunnyadó szörnyeteg üldözi a gyerekeket, hanem saját maguk csapdájába esnek. Kevesen tudják talán, hogy néhány száz évvel ezelőtt bizony bevett mesei séma volt, hogy a kicsik a saját figyelmetlenségük, engedetlenségük miatt kerültek bajba. Ezt követi Dahl dramaturgiája is.

A gyerekek, mint egy valamirevaló horrorban, sorra morzsolódnak le, amit Vonka úr meglehetősen kedélyesen nyugtáz.

A regény üzenete szerint tehát a szegénységből van kiút, és a legkisebbekre is rámosolyoghat a szerencse. Picur Karcsi a lehető legreménytelenebb helyzetből lesz a világ leirigyeltebb kissráca. A nemtörődömnek tűnő Vonka Vilmos felfigyel rá, hogy Karcsi más, mint a többiek, ezért örömmel jutalmazza meg. A magával ragadó, ám meglehetősen nyomasztó történet számos filmkészítőt inspirált már. Legutóbb Tim Burton filmesítette meg 2005-ben, Johnny Depp főszereplésével. Bár Burton helyenként változtatott kicsit a karaktereken, mégis, mind látványvilágában, mind pedig az üzenetet tekintve méltó adaptációnak tekinthető a műve. A média uralta világ torz képének tökéletes lenyomata a történet, és a téma ma is legalább annyira aktuális, mint a könyv íródásának idején.

 

Roald Dahl: Karcsi és a csokoládégyár

Animus Kiadó, 2005

Avatar

Maksai Kinga

A filmhez az irodalmon, a színházon és a művészettörténeten keresztül vezetett az utam. Ami a diplomákat illeti, az ELTE-n végeztem magyar, illetve filmelmélet és filmtörténet szakon, jelenleg pedig az SZFE televíziós műsorkészítő szakán készülök befejezni a tanulmányaimat. Mindig is imádtam moziba járni, maradandó mozis élményeim közé tartozik az Apollo 13, a Titanic és az első 3D-s film, amit Disneylandben láttam. Sokakkal ellentétben nem vetem meg a tévét és a DVD-t sem. Azt mondják, hogy ha sokat tudsz valamiről, akkor már nem vagy képes úgy élvezni a dolgot. Én még mindig felhőtlenül szórakozok egy sitcomon, ami ugye két dolgot jelenthet: vagy nem igaz rám a fenti állítás, vagy... Nem tartom magam sorozatfüggőnek, de a csajos és vicces változatokat szívesen nézem. A bennem élő feminista entellektüelt elnyomva imádom a Szex és New Yorkot, a Modern Family és a Bored to Death című sorozatokat pedig az utóbbi idők legjobbjainak tartom. Egy éve vagyok a tagja a Filmtekercs csapatának, jelenleg a fesztivál rovatot vezetem.

Filmek: Nem csak műfajok, hanem rendezők és színészek alapján is válogatok, így jöhet minden, amiben van egy kis Woody Allen, Tarantino, Alejandro Gonzalez Iñárritu, Mike Nichols, Philip Seymour Hoffman, Javier Bardem vagy Meryl Streep. Barátkozom az animékkel és Bollywooddal, de mellettük hű maradok régi kapcsolataimhoz is. Nehéz kiemelni filmeket, mert ez folyton változik, de most éppen: Diploma előtt, Madárfészek, 21 gramm, Annie Hall, Elveszett jelentés, A nagy Lebowski, Halálbiztos, Tükör, Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén, Melankólia, Totoro, Ra One, Chungking Express.

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A szuperhősök már ezerszer megmentették a világot a moziban. Mi a helyzet a tévével?

A VLOGtekercs ebben a hónapban a képregényadaptációk közül azokkal foglalkozik, amik nem a mozit célozzák. A tévében és a streaming-szolgáltatókon sorra érkeznek azok a képregényfeldolgozások amik valamilyen módon különlegesek, ráadásul nem csak saját kategóriájukban. A szuperhősök már meghódították a teljes popkultúrát, beleértve a kiképernyőt is, most megmutatjuk, hogyan!

Műsorvezető: Németh Míra

Szöveg: Vida László

Vágó: Nagy Tibor

Főcím: Gyenes Dániel

Projektvezető: Nagy Tibor

Producer: Molnár Kata Orsolya