Magazin

Vastag-bőr-egér – Batman: Arkham City

Batman. Nem csoda, hogy szinte mindenkinek más kép ugrik be, ha meghallja ezt a nevet, hiszen számtalan formában találkozhattunk már kedvenc bőregerünkkel az elmúlt bő 70 év során. Van, akinek képregényhős, van, akinek rajzfilmsztár, és persze van, akinek a Burton/Nolan-filmek akcióorientált jótevője. Legutóbb pedig egyre többen vannak, akik számára egyik kedvenc videojátékuk irányítható karaktere.

Bizony, Batman újabban – természetesen amellett, hogy Christopher Nolan gőzerővel dolgozik saját Batman-trilógiájának (Batman: Kezdődik, A sötét lovag, A sötét lovag – Felemelkedés) lezárásán – a játékoslelkű örökifjúk szívét próbálja meghódítani, nem is kevés sikerrel. Már a 2009-es Batman: Arkham Asylum is bebizonyította, hogy a gamer-társadalom vevő egy jó kis akciódús nyomozásra, főleg, ha feketeruhás izomemberükkel olyan jól ismert ellenfeleket kell hatástalanítaniuk, mint például Joker vagy Kétarc.

Az új rész, melyet Batman: Arkham City-re kereszteltek a készítők, sokkal tovább megy, és klasszisokkal felülmúlja még az előző rész sikerét is. Az eredeti Batman-történet sokadik mellékszálaként Gotham helyett – mint ahogy a cím is mutatja – Arkham City-ben járunk, ahol az elmegyógyintézet falait kinőtt, közveszélyes, elvetemült, és az esetek többségében őrültségük révén gátlástalan bűnözőket tartják elzárva, hogy lehetőleg minél kevesebb kárt tudjanak tenni szeretett planétánknak, és az azon élő békés embereknek.

Batman és társai ebbe, a filmekből is ismert noiros környezetbe csöppennek, és megpróbálnak rendet tartani, megakadályozni az elítéltek szökését a falakon túlra, no és persze túlélni a nem egészen önként vállalt kalandot. Ördögi tervek felderítésére irányuló nyomozás veszi kezdetét, mely lépten-nyomon látványosnál látványosabb akciójelenetekkel van dúsítva, vagyis minden adott ahhoz a játékban, hogy a rajongásra fogékony közönséget a monitor elé tapassza néhány hosszú órára.

Mindenki itt van, aki valaha is feltűnt a Batman-filmekben komolyabb ellenfélként, vagy barátként. Mind a Macskanő, mind Robin segítségünkre lehet egy-egy küldetés során, melyek végén olyan nehézfiúkkal találkozhatunk az említett Kétarcon és Jokeren kívül, mint az egykoron Jim Carrey által megformált Rébusz (Mindörökké Batman, 1995), a Danny DeVito által életre hívott Pingvin (Batman visszatér, 1992), de még a Schwarzenegger egyik legpocsékabb alakításaként elkönyvelt Mr. Freeze (Batman és Robin, 1997) sem marad ki a sorból.

A játék legnagyobb érdeme kétségkívül az, hogy a csodaszép grafika és látványos összecsapások mellett készítői nem feledkeztek meg a történetről sem, mely precíz felépítésének köszönhetően egy izgalmas és akciódús krimit kapunk, ha belekezdünk a Batman: Arkham City végigjátszásába. És ha valaki gúnyosan megkérdezné, hogy vajon hány réteg lehúzható bőr van még szeretett denevérünkön, annak csupán annyit mondhatunk, hogy amíg ilyen minőségű az irha, addig reméljük, még jó vastag a bőregér páncélja.

Avatar

Hancsók Barnabás

Hancsók Barnabás 2010 óta ír cikkeket a Filmtekercsnek, volt rovatvezető és olvasószerkesztő. Specializációja az adaptáció, a sci-fi, a vígjáték és a társadalmi dráma, szívesen ír szerzői, bűnügyi és dokumentumfilmekről is.

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A szuperhősök már ezerszer megmentették a világot a moziban. Mi a helyzet a tévével?

A VLOGtekercs ebben a hónapban a képregényadaptációk közül azokkal foglalkozik, amik nem a mozit célozzák. A tévében és a streaming-szolgáltatókon sorra érkeznek azok a képregényfeldolgozások amik valamilyen módon különlegesek, ráadásul nem csak saját kategóriájukban. A szuperhősök már meghódították a teljes popkultúrát, beleértve a kiképernyőt is, most megmutatjuk, hogyan!

Műsorvezető: Németh Míra

Szöveg: Vida László

Vágó: Nagy Tibor

Főcím: Gyenes Dániel

Projektvezető: Nagy Tibor

Producer: Molnár Kata Orsolya