Magazin

William Fox amerikai filmproducer 60 éve halt meg – Portré

Hatvan éve, 1952. május 8-án halt meg William Fox magyar származású amerikai filmproducer. Fox egy évtizedig Hollywood legnagyobb hatalmú emberének számított, de életét elfeledett emberként New Yorkban fejezte be, temetésén a szakma egyetlen ismert képviselője sem jelent meg. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja.

Fried Vilmos, avagy Wilhelm Fried 1879. január 1-jén Tolcsván született. Magyarul akkor sem tanulhatott volna meg, ha akar, mert még kilenc hónapos sem volt, amikor családja kivándorolt Amerikába. William valóban az életnek tanult: New York legvadabb részén, az utcán nőtt fel, formális képzése tizenegy éves korában abbamaradt. Végül a ruhaiparban boldogult, vállalkozása 1904-ben már 50 ezer dollár nyereséget termelt. A jó üzleti szimattal rendelkező Fox ekkor túladott a cégen, a pénzen egy olcsó brooklyni mozit vett meg. Az új szórakozástól idegenkedő helybélieket kikiáltóval győzte meg, a filmek között élő produkciók is szórakoztatták a nagyérdeműt. Fox pár év múlva már a legnagyobb filmforgalmazó hálózat tulajdonosa volt, hosszas pereskedés után 1913-ban elérte, hogy az addig monopolhelyzetet élvező Motion Pictures Patent Company mellett ő is gyárthasson filmeket.

A Fox Film Corporation New York-i stúdiója 1919-ben költözött Hollywoodba, amely hamarosan a film fővárosa lett. 1923-ban épült fel a híres Fox Hills Studios, a mai 20th Century Fox otthona. A korai Fox-filmek sztárja Theda Bara volt, a Theodosia Goodman néven született cincinnati lányból a publicitás minden eszközét bevetve teremtették meg a végzet asszonyát, vele kapcsolatban született meg a vamp kifejezés. A stúdió újabb és újabb sztárokat szerződtetett vagy maga csinálta őket: például Tom Mixet, a vadnyugati westernek hősét, akinek minden filmje egymillió dollárral gazdagította a céget. A pénz máshonnan is özönlött: Foxnak több mint ezer filmszínháza volt, ahol persze jórészt saját stúdiójának termékeit vetítették. A kommersz filmek nyereségéből valódi művészeknek is rendezési lehetőséget biztosított, az így készült filmek csekély veszteségét bőven ellensúlyozta a presztízsnyereség. Fox mindig előbbre gondolkodott vetélytársainál: 1927-ben megszerezte és horribilis összegért minden mozijába beépíttette a svájci Movietone hangrendszert, amely összehasonlíthatatlanul jobb hangzást biztosított az immár beszélő filmeknek, mint a rivális Warner Brothers által pártolt szisztéma. Bár az első hangosfilm, A dzsesszénekes még az utóbbival készült, az iparág szabványa a Movietone lett.

Fox ekkor volt a leggazdagabb és leghatalmasabb. A legenda szerint százdollárosnál kisebb bankjegy soha nem volt nála (a dollár akkoriban jóval többet ért, mint ma) és annyira szerette volna megállítani az időt, hogy órát nem viselt, irodájában pedig mindig lehúzva tartotta a redőnyt. Magánéletét is praktikusan szervezte: feleségét december 31-én vette el, így egy csapásra elintézhette születésnapja, házassági évfordulója és az újév megünneplését.

1929 azonban végzetes évnek bizonyult számára. A Metro-Goldwyn-Mayer stúdió felvásárlására készülő Fox súlyos autóbalesetet szenvedett, s mire felépült, beütött az őt óriási adósságokba verő világgazdasági válság. A filmmogulnak így egyszerre kellett volna megküzdenie hitelezőivel, hollywoodi ellenfeleivel, a kormányzat trösztellenes vizsgálóbizottságával és a túlterjeszkedett vállalat pénzügyeit katasztrofálisan kezelő beosztottaival. Erre még ő sem volt képes, 1930-ban alig 18 millió dollárért kellett megválnia a nevét viselő vállalatban birtokolt, 200 millió dollár értékűre becsült részvényeitől.

Fox hosszú és kitartó utóvédharc után 1936-ban jelentett csődöt, egy évvel azután, hogy egykori vállalata egyesült a 20th Century stúdióval. A csődeljárás során megpróbált megvesztegetni egy bírót, ezért rövid időre börtönbe kellett vonulnia. Szabadulása után sem nyomorgott (személyes vagyona dollármilliókra rúgott), de a filmiparban soha nem tudta pozícióit visszaszerezni, valóságos páriaként halt meg 1952. május 8-án New Yorkban.

A világon azonban ma sem telik el egyetlen nap egyetlen perce sem úgy, hogy Fox neve ne tűnne fel a filmvásznon, hiszen a 20th Century Fox stúdió napjainkban is a leghatalmasabbak egyike. Az alapító herendi porcelánból készült emléktábláját 1999-ben avatták fel a Fox filmgyár vetítőtermének falán. A táblán magyar és angol nyelven olvasható az 1927-ben készült, Hetedik mennyország című Fox-produkció nyitó mondata: „Azoknak, akik elindultak a mélységből a magasba, a csatornából a csillagok felé, a Bátorság létráját kell megmászniuk”.

Nardai Dorina

Nardai Dorina a ZSKF szabad bölcsészet, majd az ELTE BTK filmtudomány szakán diplomázott. 2011 óta a Filmtekercs szerkesztőségének tagja. Specializációja a gender témák, a dráma, a krimi, a thriller, valamint a spanyol, francia, német és távol-keleti film.

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés