Fókuszban Nagyítás

Aki egy lelket megment – 25 éves a Schindler listája

Az emberiség történelmének szégyenfoltjait megragadni mindig kockázatos vállalkozás. Még akkor is, ha mindig voltak olyanok, akik ilyen időkben is képesek voltak megőrizni a méltóságukat és felebaráti szeretetüket. Steven Spielberg éppen 25 évvel ezelőtt, jórészt személyes indíttatásból készítette el legfelkavaróbb filmjét, mely tökéletes példája mindannak, ami filmművészetét jellemzi… feketén-fehéren.

Popcorn mozisból érett filmművész

Bár Steven Spielberg zsenialitása már legelső filmjeinél is megmutatkozott, számos kritikusa csupán könnyed popcornmozik iparosaként gondolt új-Hollywood nagy rendezőjére. Spielberg figyelme ezért a ’80-as évektől egyre inkább a komoly témák felé fordult. Első „érett filmje”, a Bíborszín nem aratott osztatlan sikert. A nap birodalma már sokkal pozitívabb fogadtatásban részesült, de sokan még mindig

túl gyermekinek és túlságosan is meseszerűnek érezték azt, ahogyan Spielberg a II. világháború iszonyatához viszonyul.

Spielberg a ’80-as években találkozott először Thomas Keneally dokumentumregényével, a Schindler bárkájával. A regény eredeti címét az amerikai kiadás kedvérét változtatták Schindler listájára,  mert nem kívánták megmentésre szoruló állatokhoz hasonlítani a holokauszt áldozatait. Ezzel a címmel viszont a biblikus áthallás elveszett. A regény egy német nagyvállalkozó története, akit kezdetben csak a meggazdagodás vezérel Lengyelországba, de jelleme fokozatosan átalakul, még végül 1100 zsidó munkás életét menti meg, szinte teljes vagyonát feláldozva.

Spielberg 10 évig nem érezte magát elég érettnek ahhoz, hogy egy ennyire felkavaró témához nyúljon, ami ráadásul jórészt kibeszéletlennek számított még a fősodrású hollywoodi filmiparban. A regény megfilmesítésének gondolata egyébként Martin Scorsesét is foglalkoztatta, Spielberg pedig A rettegés foka adaptálásával kacérkodott. Scorsese viszont úgy érezte, hogy hitelesebb film lehet a Schindlerből, ha azt egy zsidó rendező készíti el, így adta végül Spielbergnek a lehetőséget, akitől A rettegés fokát kapta cserébe.

Spielberg személyes érintettsége letagadhatatlan.

Élete legelső emlékei egy zsinagógából származnak, ortodox zsidó nevelést kapott, a nagyanyja magyar holokauszt túlélőket tanított angolul és ifjúkorában számtalan inzultus érte származása miatt.  Bár személyesen nem élte meg, a soá (a holokauszt héber neve) és a zsidóság tragédiája mégis meghatározó szereppel bírt Spielberg identitásának meghatározásában. Ez a személyes érintettség és az ebből fakadó érzelmi töltet vált a Schindler listája egyik legnagyobb erényévé, de legszembeötlőbb hátrányává is.

Forgatás a pokol kapujában

A Schindler listája forgatása a rendező bevallása szerint élete legnehezebb és leginkább felkavaróbb filmkészítési élménye volt. Spielberg ragaszkodott hozzá, hogy a filmet Lengyelországban forgassák, lengyel filmesekkel közreműködve (ez volt az első közös munkája Janusz Kaminskivel, aki azóta Spielberg állandó operatőre). Spielberg bár forgathatott volna az eredeti krakkói gettóban is, a valós helyszín nem ragadta meg úgy a képzeletét, mint az általa kinézett városrész. Abban viszont elkötelezett volt, hogy a film Auschwitzban játszódó jeleneteit a valódi megsemmisítő táborban forgassák. A producerek viszont elkövették azt a hibát, hogy közvetlenül a lengyel kormánytól kértek engedélyt az auschwitzi forgatásokhoz, nem pedig a múzeumot üzemeltető Zsidó Világszövetségtől, akik tiltakoztak az ellen, hogy a tábor helyszíne díszletté változzon egy hollywoodi filmben.

Spielberg ezért csapatával a tábor hírhedt vonatbejárójára tükrözve megépíttette a létesítmény mását, melynek kapuja volt az egyetlen közös pont a valódi haláltáborral.

A forgatás szinte végig nyomasztó és borús légkörben zajlott.

Spielberget több jelenet felvétele is rendkívül megviselte. Leginkább abban keresett megnyugvást, hogy esténként a Jurassic Park vágását felügyelte, illetve Robin Williamsszel folytatott hosszas telefonbeszélgetéseket. A Jurassic Park utómunkálatainak befejezése idején Spielberg helyett egy rövid időre Richard Attenborough vette át a Schindler rendezését, amikor pedig Spielberget a Schindler kötötte le, George Lucas segített neki a Jurassic Parknál.

Spielberg a történet elbeszéléséhez sajátos formanyelvet választott. Janusz Kaminski fekete-fehér, a ’40-es éveket idéző, dokumentarista stílusú fényképezése (melyhez szándékosan nem készültek storyboardok, illetve számtalan jelenetét kézből filmezték) belerántja a nézőt a megrázó események sűrűjébe. A Schindler listája a borzalmakat a maga szörnyű grandiózus valóságában igyekszik megmutatni, ami már talán túlságosan is explicitnek tűnhet. Nemes Jeles László arra építette a Saul fia vizualitását, hogy „nem mutatja meg azt, ami megmutathatatlan“. Ezzel szemben a Schindler listája szemérmetlenül tárja elénk, ahogyan a nácik az általuk alsóbbrendűnek gondolt zsidókat vegzálják illetve meggyilkolják. Ezeket a kivégzéseket a rendező szinte már groteszk módon ábrázolja.

Amikor a nácik a gettó felszámolásának éjszakáján rajtaütést intéznek a még bujkáló zsidók ellen, egy katona zongorán játszik, társai pedig azt találgatják, hogy ez most Bach vagy Mozart. Közben pedig tűzijátékként világítanak a gépfegyverek torkolattüzei. A film emellett elég jelentős tónusváltással is dolgozik. A Schindler listájának első egy órája még sokszor igen komikus és szó szerint szórakoztató. Mulattató ahogy Spielberg a szoknyavadász Schindlert ábrázolja (akinek legnagyobb gondja, hogy melyik jelentkezőt vegye fel titkárnőnek, és aki képtelen hű maradni feleségéhez). A film fokozatosan és lassan komorodik el, így még kontrasztosabb, amikor már magának a megsemmisítésnek a képeit látjuk. A film egyértelmű érzelmi mélypontja, Auschwitz már a pokol förtelmes bugyraként jelenik meg, ami az elementáris gonosz lakhelye.

Kérdések helyett válaszok?

A film kritikai visszhangja kifejezetten pozitívnak számított, és a legtöbben elismeréssel adóztak annak, ahogyan Spielberg a történelem egy addig kevésbé ismert fejezetét feldolgozta. A kritikusok többsége a téma miatt is vonakodott negatívumokat megfogalmazni a filmmel szemben, hisz a holokauszt önmagában is felkavaró és érzelmeket felkorbácsoló fejezete a történelemnek. Több moziban illetve filmszínházban osztottak ki a nézőknek illemkódexeket a film előtt, amiben arra kérték őket, hogy viselkedjenek a film szellemiségéhez méltóan. A zsidó származású újságírók, teológusok és történészek már sokkal vegyesebben és árnyaltabban nyilatkoztak Spielberg víziójáról, ahogy több más alkotó is.

Claude Lanzman, a Shoah című dokumentumfilm elismert rendezője már például azzal sem értett egyet, hogy egy fikciós történetet készítsen a XX. század egyik legszörnyűbb történelmi eseményéről. Terry Gilliam sérelmezte, hogy a Schindler listáját is átjárja az, ahogyan Spielberg képviseli a klasszikus hollywoodi narratívát: „válaszokat ad, de ezek nem hiszem, hogy okos válaszok. A nagy rendezők még otthon a film megnézése után is gondolkodásra késztetnek”. Kubrick a maga pesszimista módján így fogalmazott:

A Schindler listája a sikerről szól. A holokauszt viszont a bukásról.”

Az egyik legtöbbet támadott elem nem más, mint Spielberg piros ruhás kislánya. Amikor Schindler a kedvesével kilovagol, szemtanúja lesz a gettó felszámolásának és a lakosok lemészárlásának. A fekete-fehér film egységét ekkor egy kislány töri meg piros kabátkában, aki sértetlenül sétálgat, miközben tombol körülötte a népirtás. Spielberg több interjújában is hangsúlyozta, hogy a kislány számára a holokauszt megkérdőjelezhetetlenségét és egyértelműségét szimbolizálja. A kislány piros kabátja szinte céltáblaként világít, mégsem esik bántódása, de nem is menti meg senki. Spielberg ezt a holokauszt analógiájaként igyekszik ábrázolni. Miként a kis vörös kabát, úgy a zsidó nép is a megmentésért kiállt. Ugyancsak megtöri a fekete-fehér fényképezést a reményt szimbolizáló gyertyák lángja.

Túlélni

A Schindler listája talán legnagyobb hibája a Spielbergre egyébként is jellemző karmikus szemlélet. Ki mint vet, úgy arat. A nácikra lesújt a frigyláda rettenetes haragja, a pénzsóvár hivatalnokokat pedig székelés közben tépi szét egy óriás Tyrannosaurus, a jók viszont megmenekülnek és elnyerik jutalmukat. A Schindler listája minden szörnyűsége ellenére is ugyanezt a mesevilágot tükrözi. A rengeteg kegyetlenség és a kivégzések csak azokat a karaktereket érintik, akiknek a szerepe a történet szempontjából epizodikus és súlytalan. Az igazán fontos és rokonszenves karakterek mindegyike túléli a holokausztot, a gonosz viszont látványosan bűnhődik tettéért.

Ez viszont teljesen szemben áll mindenféle történelmi tragédia természetével, már csak azért is, mert az ilyen borzalmak túlélői sokszor azok közül kerülnek ki, akik képesek a teljes erkölcsi meghasonulásra, míg az önzetlen személyiségek a kegyetlenségek áldozataivá lesznek. Mindezt ráadásul dokumentarista befejezés is erősíti, ahol a túlélők (akik leszármazottaikkal együtt többen vannak, mint a ma élő lengyel zsidók) ősi héber szokás szerint követ raknak Schindler sírjára. A hiedelemmel ellentétben a virágot elhelyező kéz nem Spielbergé, hanem Liam Neesoné.

Életre kelt hősök

A Schindler listája egyik legnagyobb erőssége a színészválasztásban rejlik. Spielberg jórészt ismeretlen arcokkal dolgozott, hisz a film forgatásának idején még csak az Oscar-díjas Ben Kingsley számított nagy névnek a Gandhi címszerepe miatt. Schindler szerepére szóba kerül számos nagy hollywoodi név (mint például Harrison Ford, Mel Gibson, Daniel Day-Lewis), de Spielberget egyértelműen Liam Neeson játéka győzte meg a legjobban. A szadista és kegyetlen náci tiszt, Amon Goeth megformálójaként Tim Roth-ra is gondoltak (aki később egy szintén hasonlóan kegyetlen angol főurat játszott a Rob Royban Neeson oldalán), de

Ralph Fiennes „ördögi szexualitása” volt az, ami rábírta Spielberget.

Ben Kingsley, bár indiai származású, a sminkeseknek és kiváló tehetségének köszönhetően a zsidó könyvelő Itzak Stern szerepében is hiteles, autentikus figura.

A valós események

Bár a Schindler listája történelmileg jórészt hitelesnek mondható, természetesen a kreatív szabadság és a dramaturgia jegyében itt is megkurtították és leegyszerűsítették az eredeti eseményeket. Az egyik ilyen a zsidó könyvelő, Itzak Stern alakjában rajzolódik ki, aki valójában több valós személyiség egybegyúrásából született. A filmből sajnos kimaradt Oskar felesége, Emilie Schindler szerepe is az életmentésben, aki saját ékszereit is eladta azért, hogy munkásokat vásároljanak Schindler gyárához. Amon Goeth pedig Schindler lőszergyárának létrehozásakor már börtönben ücsörgött feketézésért.

Légy kivégzésem tanúja!

Az, hogy a Schindler listája mennyire fontos volt rendezője számára, mi sem mutatja jobban, mint hogy Spielberg teljes egészében lemondott a rendező fizetéséről és azt a Soá Alapítvány létrehozására szánta. A Soá egy audiovizuális anyagokkal foglalkozó szervezet, mely nem csupán a holokausztról, hanem például a boszniai és a ruandai népirtásról is gyűjtött felvételeket, túlélők beszámolóit. Amikor a Schindler az 1994-es Oscar gálán hét díjat kapott (köztük Spielberg első rendezői és produceri elismerését) Spielberg kiemelten kérte köszönőbeszédében a pedagógusokat, hogy ne hagyják feledésbe merülni a holokauszt borzalmait és tanítsák azt az iskolákban. A film producere, Branko Lustig (aki maga is holokauszttúlélő, és aki egy kisebb szerepben fel is tűnik a filmben) egy személyes élményét osztotta meg. Egy kivégzett társa utolsó szavaival arra kérte; „Légy kivégzésem tanúja! Mondd el a világnak, hogy haltam meg!

A Schindler listája negyed évszázad távlatából is minden hibája ellenére is egy lenyűgöző és emberközeli prezentációja a zsidók elleni népirtásnak,

és sokkal alkalmasabb az iskolások számára történő vetítésre, mint a nehezen értelmezhető Saul fia vagy Elem Klimov hátborzongató víziója, a Jöjj és lásd. Ugyanakkor a történelmi életszerűséget Spielberg feláldozta a fogyaszthatóság oltárán és kiszolgálja a nézői igényeket ott, ahol ez már a hitelességet rombolja. De talán éppen azért szeretjük ezt a filmet, mert segít bennünk feldolgozni a szinte feldolgozhatatlant. Meggyőz minket arról, hogy egy ember helytállása nyomán helyreállhat a rend a Földön. Ahogy a Talmud írja; „Aki egy lelket megment, az egész világot menti meg.” Talán ez a naivitás a Schindler listája máig ható öröksége.

 

A cikk megírásában John Baxter, Steven Spielberg – A filmvászon legnagyobb varázslója című könyve és az HBO Spielberg című dokumentumfilmje nyújtott segítséget.

Gueth Ádám

Gueth Ádám

Gueth Ádám a Filmtekercs gyakornoki programjában vesz részt. Ha te is jelentkeznél, kattints ide!

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..