Nagyítás

Film, elméletben: A szerző

A szerzőnek meg kellett születnie, majd meghalnia hogy újra megszülethessen. Senki ne mondja, hogy nem izgalmas a filmelmélet! Ezen cikk a francia szerzői filmelméletet mutatja be Robert Sam Film Theory, An introduction című könyvének releváns fejezete alapján.

filmelmeletA szerzőnek meg kellett születnie, majd meghalnia, hogy újra megszülethessen. Senki ne mondja, hogy nem izgalmas a filmelmélet! Ezen cikk a francia szerzői filmelméletet mutatja be Robert Sam Film Theory, An introduction című könyvének releváns fejezete alapján.

A francia szerzői filmelmélet az ’50-es években radikális és sokarcú mozgalom volt nagy szavakkal és emlékezetes mondatokkal. Fontos nevek: André Bazin, François Truffaut, Eric Rohmer, Claude Chabrol, Jacques Rivette, de kezdjük Alexandre Astruc-val, aki az 1948-as kiáltványában, az Egy új avantgárd születése: a kamera-töltőtoll-ban kifejtette, hogy a kamera igenis is ki tudja fejezni az egyes szám első személyt, illetve a rendező nem a szolgája a szövegnek – vagyis a forgatókönyvnek, az adaptálandó irodalmi műnek –, hanem egy kreatív művész. A forgatókönyv és a rendezés szétválasztásának folyamata ez, melynek eredménye, hogy a rendezés nem egy előre megírt jelenet illusztrálásának eszköze, hanem elkülönült alkotói folyamat.

Eközben az irodalomhoz való viszonyulás erősen ambivalens volt. Egyrészt modell, amivel vetélkedtek forgatókönyvek formájában, másrészt egy ellenség, amit megtagadtak. Ezzel egy időben merítettek is az irodalomból; filmes szerzők az írókhoz hasonlították magukat, mintha egy tapasztaltabb nagytesót rángattak volna elő, vagyis egy régebb óta létező művészeti ágat. Agnes Varda például azt nyilatkozta, hogy filmet rendezni pontosan olyan, mint amikor valaki könyvet ír. Godard ehhez hasonlóan pedig – az alkotás folyamatára referálva – azt, hogy „Mi mindig egyedül vagyunk, akár a stúdióban vagy előtte az üres papírlappal.”

Robert Sam összefoglaló cikkében Andre Bazin és Jean-Paul Sartre írásait veti össze egyidejűségük kapcsán. Bazin meghatározó írása ezekben az években a Myth of Total Cinema, Ontology of the Photographic Image, Satre-é pedig az Egzisztencializmus és Humanizmus. Valójában a filmes magazinok voltak hatással a szerző fogalmának kialakulásában és megerősödésében, plusz filmklubok, a francia cinamateque,  és a filmfesztiválok.

szerzoi-filmelmelet

Truffaut 1954-ben a A Certain Tendency of the French Cinema című írásában elemzi a hagyományos mozi minőségét, vagyis a papa moziját – ahogy ő nevezte. A papa mozijával szemben az új mozinak a szerző személyhez kell közel állnia, hasonlítania, de nem életrajzi értelemben, hanem a stílusával, a személyességével átitatott műalkotás megvalósításával. A Cahiers du cinema kritikusai szerint a rendező felelős a film mise-en-scène-éért. Mise-en-scène alatt értjük azt, ami megjelenik a kamera előtt; vagyis a kompozíció, a díszlet, a színészek, a kosztümök, a kellékek és a világítás.  Ezek az dizájn elemek segítenek kifejezni a film vízióját a filmidő, -tér, -hangulat és a karakterek elmeállapotának megalkotásával. A mise-en-scène része a kompozíció is, ami a színész mozgásából, pozíciójából, a tárgyak elhelyezéséből áll össze egy adott jeleneten belül. Ennek az egésznek a lényege a felismerhető szerzői kézjegy létrehozása, ettől lesz ugyanis a film szerzői, vagyis több, mint egy jól elkészített mesterember munkája.

Ha kortárs példákra fordítjuk az elméletet, többféle szerzői kifejeződéssel is szembesülünk. Míg Tarr Béla egészen egyedülálló szerzői kézjegye egész életművét végigkísérte, Lars von Trier hatalmasan megújulásokon ment keresztül, bár a kézjegy kétségtelenül jelen van, de mintha sok-sok keze lenne. Ezenkívül az elitizmus vádja is megjelenik. S ugyan az ötvenes-hatvanas évek harcos-lelkes lendülete már a hetvenes években kifogyott, a filmelemzés szerzői megközelítésének mai napig van relevanciája.

forrás: Robert Sam: Film Theory, An introduction

Keller Mirella

Keller Mirella az ELTE-n végzett filmelmélet és filmtörténet, illetve magyar nyelv és irodalom szakon. 2008 óta publikál, 2011-ben Országos Diákzsűri tag volt. Jelenleg egy tajvani egyetemen tanul. A Nagyítás rovatot vezeti. [email protected]

Hirdetés

FM ‘tekercs Podcast

Hirdetés