Fókuszban Nagyítás

Karlovy Vary 2018: Az eltűnő idő nyomában – Richard Linklater

Az idei Karlovy Vary filmfesztivál vendége a napjaink egyik vezető amerikai filmesének tartott Richard Linklater lesz. Ebből az alkalomból most végigtekintünk eddigi munkásságán.

A Karlovy Vary filmfesztivál egy korai, kultikussá vált filmjének levetítésével tiszteleg a rendező előtt, ez a Slacker, mely egyetlen nap történetét meséli el a texasi Austinban. A film különböző, főként a társadalom peremén élő karaktereket vonultat fel, akik beszélnek az életükről. A Slacker mellett egy külön szekcióban gyűjtötték össze a Linklater által alapított, és művészeti vezetőként működtetett nonprofit filmes szervezet, az Austin Film Society alkotásait. A Made In Texas: An Hommage to the Austin Film Society blokkban kilenc nagyjátékfilmet és két rövidfilmes blokkot fognak levetíteni a fesztivál nézőinek.

De ki is ez a Linklater, akit oly nehéz bármilyen skatulyába is begyömöszölni?

Egyéni látásmódjával és újító szellemével Richard Linklaterben az amerikai függetlenfilm egyik megteremtőjét tisztelhetjük, aki filmes munkásságának kezdetétől nagy hatással bírt a ’90-es évek amerikai független mozijára. Linklater 1960-ban született, épp amikor Európában hódító útjukra indultak a különböző filmes „új hullámok”, melyek Amerikába is átcsaptak, mire felnőtt. Az európai filmesek modern szemléletmódja fiatalon őt is rabul ejtette. A francia új hullámos rendezők újszerű, technikailag is könnyedebb filmkészítési módja beépült a művészetébe, de emellett a filmtörténetet tanulmányozva nagy tisztelője lett Robert Bresson, Yasujirō Ozu, Rainer Werner Fassbinder, Josef Von Sternberg és Carl Theodor Dreyer művészetének.

A lézengés kora

Tanulmányait a Sam Houston Egyetemen végezte, de 1982-ben otthagyta az iskolát, és egy olajfúrótornyon is dolgozott a Mexikói-öbölben. E korai időszakát a bolyongás, a cél nélküli keresés jellemezte leginkább, ám az idő később igazolta, hogy az akkori lézengés nem volt hiábavaló. Texas fővárosában, Austinban letelepedvén, 1985-ben megalapította az Austin Film Societyt, melynek révén bekerült a filmszakma vérkeringésébe.

Karrierje kezdetén kísérleti rövidfilmeket forgatott, s az It’s Impossible to Learn to Plow by Reading Books című alkotásával 1988-ban debütált. Három évvel később, 1991-ben rukkolt elő első – már sajátos stílusjegyeit magában rejtő – játékfilmjével Henyék címmel, mely a Sundance Filmfesztiválon nagy sikert aratott. Mint korai filmjeiben, ebben is hitelesen mutatja be a ’90-es évek Amerikájának slacker-kultúráját, a munkanélküli fiatalok semmittevéssel töltött mindennapjait. Felvonultatja itt az elővárosi kultúra excentrikus karaktertereit, kitaszított, vesztes alakokat, akiknek vannak gondolataik, és van is közlendőjük az életről – ők azok, akik már a Slackerben is megszólaltak.

E korszak – jórészt cselekmény nélküli – filmjeinek csatangoló, flaneur hőseit hasonló életérzés járja át, mint amilyet ifjúkorában ő maga is megélt.

Talán ezért is volt képes olyan mély átérzéssel ábrázolni őket. Filmjéhez jól illik a minimális kameramozgás és az előre kitalált narratíva hiánya, mely stílus a későbbiekben is gyakran uralja a filmjeit. Hősei sorsa kapcsán a rendezőt mélyen foglalkoztatja az idő múlása, és a múlt és a jelen összekapcsolódása az emberi lélekben. Az idővel egyébiránt is egyedi és izgalmas módon bánik. Több filmjének is egyetlen napot ölel fel a története; ám ezekből az időkapszulákból egész életsorsok bontakoznak ki. Ezzel szemben nagy sikerfilmje, az ugyanazokkal a színészekkel forgatott Sráckor (2014) cselekménye 12 év alatt bontakozik ki, és a néző valós időben követheti nyomon az életeseményeket.

Sráckor

Felnövéstörténetek és egymásra találások

A Sráckor egyébiránt is vízválasztó Linklater művészetében. A főként céltalan, önkereső lézengést bemutató korábbi filmjeit követően itt már a kamaszkor és a felnőttkor közötti átmenetre és a felnőtté válás kérdéskörére fókuszál, s ekörül kristályosodik ki a főhős kisfiú felnövéstörténete. Szép, nosztalgikus film ez a gyermek-, és kamaszkor minden bújával-bájával fűszerezve, ugyanakkor nagyon megindító is, mert a nézőben óhatatlanul felidézi saját felnőtté válását. Ebben a filmjében egyébiránt a lánya, Lorelei Linklater is végig szerepet vállalt.

A felnőtté válás mellett számtalan filmje foglalkozik a férfi-nő kapcsolat bonyolult kérdésével. Ezekben a véletlen találkozások, az egymásnak tett ígéretek betarthatósága, a kapcsolatok tartósságának titka, a hűség foglalkoztatja leginkább. Művészetében legszebb példája ennek a Mielőtt-trilógia: a Mielőtt felkel a nap (1995) a Mielőtt lemegy a nap (2004) és a Mielőtt éjfélt üt az óra (2013).

A trilógia két főhőse – az amerikai Jesse (Ethan Hawke) és a francia Céline (Julie Delpy) – egy Bécs felé tartó vonaton ismerkednek meg, s csak egy éjszakát tudnak együtt tölteni, mert Jesse gépe másnap reggel indul. De ez a rövid idő is elegendő nekik, hogy közel kerüljenek egymáshoz. Elváláskor ígéretet tesznek, hogy évek múltán ugyanitt találkoznak – és a későbbi egymásra találások végleg összehozzák őket. Jesse és Céline történetével a rendező a párkapcsolatok alakulásának legkülönbözőbb variánsait jeleníti meg a mély beszélgetések, filozófiai bölcsességek, elhallgatások és érzelmi kitörések változatos eszköztárával. Miként a trilógia is bizonyítja, Linklater filmjei nem kifejezetten akciódúsak, közülük számosat a lazán strukturált elbeszélés jellemzi, helyette inkább mély és gondolatébresztő párbeszédekkel és kitűnő karakterábrázolással operál. Történeteit számos popkultúrai utalással és életfilozófiával tölti be, de a finomra hangolt humor sem áll tőle távol.

Mielőtt éjfélt üt az óra

A vígjátéktól a rotoszkópos technikáig

Filmjei műfajilag nagy változatosságot mutatnak, a komédia éppúgy helyt kap a repertoárjában, mint a romantikus dráma, de még olyan zenei témájú vígjátékot is rendezett, mint a Rocksuli (2003), melyben a rock and roll iránti szeretete jut kifejezésre. Másik nagy kedvencének, a baseballnak pedig az Everybody Wants Some! (2016) című filmjével tiszteleg, melyben egy főiskolai baseballcsapat tagjai ugranak fejest a nagybetűs életbe. De nem is Linklaterről volna szó, ha a műfaji kísérletezést kihagyta volna az életéből. Egy rotoszkópos technikával készült Philip K. Dick-adaptációval kóstolt bele a fantasztikum világába a Kamera által homályosan (2006) című filmjével, mely olyan disztópikus jövőben játszódik, ahol az emberiségen elhatalmasodik a drogfüggőség. Filmes karrierje során Linklater dokumentumfilmeket is forgatott, legismertebb a Megetetett társadalom (2006), amelyet Eric Schlosser oknyomozó újságíró azonos című könyve inspirálta, s ami az amerikai gyorséttermek helyi és globális hatását vizsgálja erős társadalomkritikai éllel.

Rendezőként a színészeihez való hűségéről ismert, akik több alkotásában is visszatérő hősökként jelennek meg, és e filmek időnként még reflektálnak is egymásra, miként azt a trilógiában is láthattuk. Kedvenc színészei közé tartozik Ethan Hawke, Jack Black, Matthew McConaughey, Julie Delpy és Patricia Arquette.

Kamera által homályosan

Díjak és jelölések – Linklater a siker szárnyán

Linklater eddig – a 2019-ben bemutatásra kerülő Where’d You Go, Bernadette című filmjét is ideszámítva – húsz játék/dokumentumfilmet rendezett, emellé társul még két rövidfilmje, egy televíziós pilot és egy sorozata. Azt, hogy szereti komplex módon előállítani a filmjeit, mi sem bizonyítja jobban, hogy az eddigi húsz filmjéből tizenötnek ő a rendezője és egyben az írója, ebből nyolc filmjének a producere is, és háromban még szerepet is vállalt.

Kritikai elismertségét a Rotten kiugró számai mutatják, eszerint a Mielőtt felkel a nap 100%-ot kapott, míg három másik filmje is 95% feletti mutatón áll: Mielőtt éjfélt üt az óra 98%, Sráckor 97%, Mielőtt lemegy a nap 95%. Látható, hogy a Mielőtt-trilógia viszi a pálmát, de az összes filmjének átlaga is 81%-on áll.

Richard Linklater 2015-ben legjobb rendezőként Golden Globe-díjat kapott a Sráckor című filmjéért. Oscar-jelölésére eddig három alkalommal került sor: 2005-ben a Mielőtt lemegy a nap legjobb adaptált forgatókönyvéért, 2014-ben a Mielőtt éjfélt üt az óra szintén a legjobb adaptált forgatókönyvéért és 2015-ben a Sráckor című filmjéért a legjobb eredeti forgatókönyv, a legjobb rendező és a legjobb film kategóriában volt jelölve.

Linklater nagy népszerűségnek örvend, és bár Hollywoodban is forgatott, ahol újra tárt karokkal fogadnák – hűséges maradt a texasi Austinhoz. Népszerűségének és társadalomban elfoglalt helyének értékmérője lehet még, hogy 2015-ben szerepelt a világ 100 legbefolyásosabb emberének éves 100-as listáján.

Argejó Éva

Argejó Éva

Argejó Éva szociológiát és filozófiát tanult az ELTE-n, a Magyar Televízió kulturális műsorának (Múzsa) szerkesztője volt, jelenleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa. Specializációja a társadalmi dráma, a sci-fi, a fantasy és a thriller.

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..