Csak higgadtan és nyugodtan, senki sem kíváncsi a milliomodik ömlengésre. Bár a film minden lelkesedést, minden végletes rajongást, minden díjat és kitüntetést megérdemel, és aligha létezik olyan nagy szó, amivel túlzás lenne dicsérni, maradjunk csak a földön:
A Gyűrűk Ura a világ legjobb filmje. Lehet ugyan vitatkozni velem erről, de nem érdemes, fanatikus vagyok, az érvek és mások nemtetszésének joga leperegnek rólam. A Gyűrűk Ura a filmtörténet bő egy évszázadának a csúcspontja, korona mindenen, amit az ember a mozgókép terén alkotott. A legnagyobb szabású, a legművészibb, a legjobban megírt, a legjobban megrendezett, leg-leg-leg. Minden leg. A legjobb zene is. Ha csak egy film volna, amit én a lakatlan szigetre, akkor ez az, ha csak egy film élhetne túl egy világpusztulást, akkor ez legyen az, ha demonstrálni akarjuk az ufóknak az emberi művészetet, küldjék ezt.
Mondom, lehet velem vitatkozni, de nem érdemes. Senkinek sincs joga egyet nem érteni. Ez nem demokrácia, a vélemény nem szabad: itt A Gyűrűk Uráról van szó. Egy film mind fölött.