Nincs kategorizálva

A magyar fotográfia napja – Átadták az Év Fotográfusa díjat

Danis Jánosnak ítélték oda idén az Év Fotográfusa címet, az Év Fotóművészeti Alkotócsoportja pedig a Biatorbányi Fotóklub lett. A kitüntetéseket a Magyar Fotográfia Napja alkalmából vasárnap adták át Cegléden, a Kossuth Múzeum ünnepi rendezvényén.

Az ünnepélyes eseményhez és a Magyar Fotográfia Napjához kapcsolódva a ceglédi múzeumban vasárnap megnyílt a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetségének (MAFOSZ) kiállítása, a 29. MAFOSZ Szalon is.

Az Év Fotográfusa címet elnyert Danis János az MTI-nek elmondta, hogy egyetemista korában kezdett el fényképezni, és hosszú kihagyás után tíz évvel ezelőtt fordult ismét a fotózás felé. A Gödöllőn élő, ma már nyugdíjas villamosmérnök szociofotóival és etnográfiai tárgyú képeivel aktív résztvevője a magyar és a nemzetközi fotóséletnek, városában pedig fotográfiai stúdiót vezet. A külföldön is elismert fotós hat éve indul nemzetközi pályázatokon, ez idő alatt mintegy ezerhétszáz alkotása jelent meg, közülük százötven részesült különböző díjakban.

„A most elnyert cím azért is fontos számunkra, mert egy nagyon fiatal alkotócsoportról van szó” – nyilatkozta az MTI-nek Horváth Imre, a Biatorbágyi Fotóklub elnöke. A mindössze két éve alakult közösség baráti társaságként indult, a dinamikus fejlődésnek köszönhetően azonban mára három, nemzetközileg is jegyzett tagja van az alkotóközösségnek, amely a legmagasabb pontszámot érte el az idei szalonon.

A program helyszínéül szolgáló ceglédi Kossuth Múzeum kapcsolata nem új keletű és nem előzmények nélküli a magyar fotográfiával, hiszen a múzeumnak jelentős fotógyűjteménye van – mondta Reznák Erzsébet igazgató. Értékes állományukban a XIX. század végétől találhatók ceglédi vonatkozású fotográfiák, a Kossuth Lajosról és családjáról található fényképek pedig valóban kuriózumnak számítanak. A ceglédi gyűjtemény jelentőségét nem fotográfiai, hanem történeti és dokumentumértéke adja.

A MAFOSZ 2003-ban kezdeményezte a fotográfia napjának megünneplését. Választásuk augusztus 29-ére esett, mert 1840-ben Vállas Antal matematikus, fizikus és földrajztudós ezen a napon mutatta be a Magyar Tudós Társaság ülésén a fényképezés, a dagerrotípia készítésének mibenlétét. Ez volt a magyarországi fotóoktatás kezdete, és ebben az évben volt az első fotókiállítás is.

Varga Gergő

2011-ben végeztem az ELTE Filmtudomány mesterképzésén, amit három szabadon bölcselkedő év előzött meg. Mindig is humán beállítottságúnak tartottam magam, de eleinte inkább az irodalom, mintsem a film vonzott. Első maradandó filmes élményeimet nem tudom olyan nagyságokhoz kötni, mint Bergman, Truffaut vagy Tarr Béla, sokkal inkább egy másik legenda, Jackie Chan akrobatikus mozdulatai derengnek fel. Egyetemi éveim alatt elképesztő iramban és mennyiségben szívtam magamba a nagy korszakok és a figyelemfelkeltő kortárs filmeket. Csillagjegyemhez hűen pedig mindenben megtaláltam az érdeklődésem. Több, mint egy éve írok a „'tekercsnek”, a szerkesztőség tagjai szemtanúi lehettek első publicisztikai lépéseimnek, és jó anyák és apák módjára noszogattak a helyes irány felé.

Filmek: Király Jenő kurzusai és írásai óta gyakorlatilag minden műfajban találok filozófai mélységet, mégis inkább a lelki vívódásokat kedvelem, mintsem a fizikai szenvedést. A horror így tehát kívül kell, hogy essen a rajongási zónán, bár a CGI technológiák előtti filmek maszkmesterei mindig is kivívták a tiszteletemet. A Távol-Keletről több alkotás is megérintett Ki-duk Kim gyakorlatilag bármelyik filmkölteménye, Chan-wook Park agresszív, brutális, mégis káprázatos thrillerjei. John Woo otthon és később az USA-ban rendezett akciómozijai. De a magyar filmgyártás Latabárja legalább annyira képes megnevettetni, mint az állati nyomozó Jim Carrey-je. A hatvanas-hetvenes évek magyar filmművészete pedig elképesztő műveket termelt ki!

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com