Nincs kategorizálva

Havas Ágnes: „rendszerváltást vittünk végbe a filmszakmában”

havas_agnes_andrew_vajnaBefejeződött a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) adósságállományának konszolidációja, négy, a Magyar Nemzeti Filmalap (MNF) által támogatott film már leforgott, 10 film készülhet 2013-ban és több film gyártás-előkészítése elindulhat. Emellett új, átlátható elszámolási rendszert vezettek be – foglalta össze a filmes szervezet elmúlt évét Havas Ágnes, az MNF vezérigazgatója.

Havas Ágnes az MTI-nek adott évértékelő interjúban elmondta, „új időszámítás” kezdődik a Magyar Nemzeti Filmalap életében az MMKA konszolidációja után, hiszen innentől csak a filmekre koncentrálnak. „Andy Vajna kormánybiztos úr irányításával rendbe hoztuk a múltat, stabilizáltuk a támogatási bevételeket, mondhatjuk, rendszerváltást vittünk végbe a filmszakmában” – fogalmazott a vezérigazgató, aki kitért arra is, hogy egy új, teljesen átlátható elszámolást vezettek be a filmes produkciók számára. A gyártási támogatásokról hetente kell a producereknek elszámolni egy online felületen – ismertette a módszert Havas Ágnes, hangsúlyozva, hogy a támogatások újabb részleteit csak ennek függvényében fizetik majd ki.

Az eredmények között megemlítette a módosított filmtörvényt is, amelynek nyomán egyablakossá vált a forgatási célra igénybe vett területfoglalás, a törvény garantálja azt is, hogy öt munkanap alatt minden benyújtott igényről döntés születik a kormányhivatalokban.

Komoly problémát okozott a módosított filmtörvény benyújtásának csúszása, hiszen így a filmalapnak csupán négy napja maradt összegyűjteni a közvetett támogatásra szolgáló letéti számlára azokat a pénzeket, amelyek a társasági adóból származnak. „Ez azért is nagy gond, mert három külföldi produkció vár összesen 1,8 milliárd forint adókedvezményre, ha ezt nem kapják meg, nem Magyarországon fognak forgatni a továbbiakban.” – magyarázta. Szerinte ennek ellenére sem marad üresen a letéti számla, kisebb cégek és néhány nagyobb vállalat támogatása már megérkezett és az adókedvezményre jogosító igazolásokat is kiadták.

A forrásaikat főleg a filmgyártás támogatására fordítják, emellett stratégiát építenek az MMKA konszolidációja révén hozzájuk került két cég, a Mafilm Zrt.-t és a Magyar Filmlaboratórium Kft. számára is. „A két cég be fog olvadni a Filmalapba, így afféle ‘one stop shopként’ tudnak működni” – magyarázta a vezérigazgató, aki szerint így az MNF nemcsak pénzzel, hanem stúdióval, eszközökkel, laboratóriumi kapacitással is támogatni tud majd produkciókat.

A vezérigazgató arról is beszélt, hogy sokan a kész filmeket kérik számon a szervezeten. „2011 szeptemberében indult a pályáztatás. 2012-ben négy film forgott le a Filmalap támogatásával, jövőre 10-15 produkció beindulására kerülhet sor” – fogalmazott Havas Ágnes.

Ezek között vannak vígjátékok, például a Megdönteni Hajnal Tímeát című produkció egy 15 éves osztálytalálkozóról, amelyen az esküvőjére készülő fiatalember élete felfordul. A rendező Herczeg Attila. A Coming out, Orosz Dénes, a Poligamy rendezőjének második filmje, egy rádiós műsorvezetőről szól, aki bár a coming-out-on túl van, „érdekes jeleket” fedez föl magán. A főszereplő Csányi Sándor lesz.

Elkezdődtek történelmi témájú filmek előkészületei is. Török Ferenc Hajós Alfrédról, az olimpiai bajnok úszó életéről készítene filmet, Szabó István Oscar-díjas filmrendező pedig Bethlen Istvánról forgatna. Készül a Hunyadi Jánosról szóló film forgatókönyve is, amely Bán Mór történelmi regénysorozatából íródik. Mátyás koráról szól a Fekete sereg című filmterv, emellett Arany János Toldija is megvalósulhat.

Havas Ágnes elmondta, a Filmalap – ha a filmterv kellően meggyőző – jelentősebb, akár milliárdos összegeket is egy-egy produkció rendelkezésére bocsáthat. „Ha a Filmalap 150 millió forintnál magasabb alaptámogatást nyújt egy produkciónak, akkor befektetőként léphet fel, elsőként kap részesedést a bevételből, és az MNF lesz a világforgalmazó, azaz a filmek értékesítését is képviseli – fogalmazott a vezérigazgató, aki szerint ez új helyzetet teremt a filmszakmában. „Sokan szkeptikusak, szerintük nem lehet ennyi pénzt magyar filmmel behozni. Én úgy gondolom, hogy hinni kell a filmtervben” – tette hozzá.

Jövőre készülhet el Gárdos Péter Hajnali láz című filmje, valamint Till Attila második játékfilmje, a Tiszta szívvel is. Film készülhet Hollós Korvin Lajosnak, a kuruc korban játszódó A vöröstorony kincse című könyvéből is.

Havas Ágnes elmondta, hogy Pálfi György Rejtő Jenő Szőke ciklonjából készül filmet készíteni, a rendező egyébként már három filmtervvel pályázott a Filmalaphoz, és minden terve támogatást nyert. Miklauzic Bence Parkoló címmel nyújtotta be pályázatát, ez olyan film lesz, amely már teljes mértékben a Filmalap forgatókönyv fejlesztési rendszerében készült el.

A vezérigazgató felhívta a figyelmet a TorinoFilmLabon Arte-díjat nyert Nemes Jeles László forgatókönyvére is, melynek címe Saul fia. A film főszereplője a koncentrációs táborok speciális alakulatába, a Sonderkommandóba rendelt férfi, aki elhunyt fiát hagyományos temetéssel szeretné elbúcsúztatni.

Elkészülhetnek az első animációs filmek is a Filmalap támogatásával, elsőként Milorad Krstic Ruben Brand, a gyűjtő című filmje, emellett jövőre gyártási fázisba ér a Kecskeméti Rajzfilmstúdió Az elvarázsolt egérkisasszony című filmje is.

Kiemelte Dési András György, Móray Gábor Titkos pizsama című filmjét, Gigor Attila Az ember, akit nem lőttek le című pályázatát. Zomborácz Virág Utóélet című első filmjének forgatása februárban kezdődik. Forgatás előtt áll Mundruczó Kornél Fehér isten című filmje és Fazekas Csabának Swing című zenés produkciója is.

2013-ban elsőként Nemes Gyula forgatja Zero című filmjét, amelyet „anarchista terrorista méhészfilmként” jellemzett a vezérigazgató, hiszen a méhek kihalásának kockázatáról szól majd.

Varga Gergő

2011-ben végeztem az ELTE Filmtudomány mesterképzésén, amit három szabadon bölcselkedő év előzött meg. Mindig is humán beállítottságúnak tartottam magam, de eleinte inkább az irodalom, mintsem a film vonzott. Első maradandó filmes élményeimet nem tudom olyan nagyságokhoz kötni, mint Bergman, Truffaut vagy Tarr Béla, sokkal inkább egy másik legenda, Jackie Chan akrobatikus mozdulatai derengnek fel. Egyetemi éveim alatt elképesztő iramban és mennyiségben szívtam magamba a nagy korszakok és a figyelemfelkeltő kortárs filmeket. Csillagjegyemhez hűen pedig mindenben megtaláltam az érdeklődésem. Több, mint egy éve írok a „'tekercsnek”, a szerkesztőség tagjai szemtanúi lehettek első publicisztikai lépéseimnek, és jó anyák és apák módjára noszogattak a helyes irány felé.

Filmek: Király Jenő kurzusai és írásai óta gyakorlatilag minden műfajban találok filozófai mélységet, mégis inkább a lelki vívódásokat kedvelem, mintsem a fizikai szenvedést. A horror így tehát kívül kell, hogy essen a rajongási zónán, bár a CGI technológiák előtti filmek maszkmesterei mindig is kivívták a tiszteletemet. A Távol-Keletről több alkotás is megérintett Ki-duk Kim gyakorlatilag bármelyik filmkölteménye, Chan-wook Park agresszív, brutális, mégis káprázatos thrillerjei. John Woo otthon és később az USA-ban rendezett akciómozijai. De a magyar filmgyártás Latabárja legalább annyira képes megnevettetni, mint az állati nyomozó Jim Carrey-je. A hatvanas-hetvenes évek magyar filmművészete pedig elképesztő műveket termelt ki!

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com