Nincs kategorizálva

A Szufla nyerte az MTVA fődíját a 19. Országos Diákfilmszemlén

SzuflaHétperces filmgroteszk nyerte a Médiaszolgáltatás–támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által biztosított fődíjat a vasárnap befejeződött 19. Országos Diákfilmszemlén, amelynek keretében általános és középiskolás, valamint fiatal filmes alkotók összesen mintegy 1500 percnyi alkotásából válogatta ki a szakmai zsűri a 33 legjobb művet.

A keddtől vasárnapig tartó mustra győztese a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) tanuló Bán Attila, Szufla című alkotása lett.

„Kerestük a humort, a kreatív munkát és azt a dramaturgiát, amely bemutatja, hogy miként épül fel a film. Úgy gondoltuk, hogy ez a fikciós történet egy nagyon helyes szatíra. A gondosság, a képminőség, a snittelés és a film egész világa azt sugallta, hogy rendkívül megfontolt, jól megírt forgatókönyv eredménye, amelyben ugyanakkor egy szó sem hangzik el, bár hangeffektek vannak benne” – mondta el az Aranytíz Kultúrházban megrendezett mustra ítészei között helyet foglaló Szita Miklós producer az MTI-nek. Mint hozzátette: a 14 éves kor feletti nézőközönségnek szóló győztes alkotást – a 100 ezer forintos díj mellett – az MTVA megvásárolja és a közmédia csatornáin mutatja be a nagyközönségnek.

A Medgyesi Gabriella filmrendező, szerkesztő, Nyakó Júlia színművész, Szita Miklós producer, Matkócsik András operatőr, filmrendező és Mester Kis Ákos filmrendező alkotta zsűri ítélete alapján összesen 33 díj talált gazdára a vasárnapi eredményhirdetésen.

A díjazottak dicsérőokleveleket, DVD- és könyvcsomagokat, továbbá szakmaimagazin-előfizetéseket kaptak. Az általános és középiskolás, illetve fiatal filmes alapkategóriákon kívül, zsűri-, és alkotói díjakat osztottak ki.

„A mi közös ízlésünk, és az elmúlt négy nap kritikái, illetve hozzászólásai alapján gyűjtöttük össze a zsűri hangulatát leginkább tükröző alkotásokat” – húzta alá az ítészek-díja kapcsán Szita Miklós, hozzátéve, hogy az alkotói-díj esetében a filmesek önálló művészi elképzeléseit, a különböző műfajokon belüli gondolkodásukat nézték, illetve azt, hogy miként építik fel az alkotói hitvallásukat ebben a fiatal korban.

Merza Gábor, a szemle igazgatója hangsúlyozta, a napi vetítéseket záró konzultációk a mustra alapját képezték, hiszen a kezdeményezés nem csupán művészeti, de pedagógiai jelleggel is bír. Az ország legkülönbözőbb pontjairól, valamint Szerbiából, Romániából és Szlovákiából érkezett alkotásokat elemző zsűri nagy hangsúlyt fektetett a vizuális nevelésre, mert a pályázó fiatalok nagy része elsőfilmes; a 20 percnél rövidebb alkotások esetében ezért sincs előzsűrizés a szemlén.

Medgyesi Gabriella elmondta, a bírálók egyrészt a látott filmmel kapcsolatos, másrészt az alkotó készségeiből és tanulmányaiból még hiányzó ismeretekkel látták el a fiatal filmeseket. Ez a gyakran vitákkal fűszerezett szakmai diskurzus adja a filmszemle igazi jelentőségét, hiszen az alkotók profiktól kaphatnak visszajelzést a filmjükről, és leginkább ezen dialógusok révén tanulhatják meg, hogyan kell tudatosan gondolkodni egy filmről – vélekedett a rendező.

A díjazott alkotásokból összeállított, valamivel több mint két órányi ízelítőt, a Tabán mozi tűzte műsorára vasárnap délután.

Bán Attila filmje a tavalyi 10. Filmtett Workshopon debütált először, majd a Filmtekercs által megrendezett FilmCsatán is szépen szerepelt – második helyet ért el.

Varga Gergő

2011-ben végeztem az ELTE Filmtudomány mesterképzésén, amit három szabadon bölcselkedő év előzött meg. Mindig is humán beállítottságúnak tartottam magam, de eleinte inkább az irodalom, mintsem a film vonzott. Első maradandó filmes élményeimet nem tudom olyan nagyságokhoz kötni, mint Bergman, Truffaut vagy Tarr Béla, sokkal inkább egy másik legenda, Jackie Chan akrobatikus mozdulatai derengnek fel. Egyetemi éveim alatt elképesztő iramban és mennyiségben szívtam magamba a nagy korszakok és a figyelemfelkeltő kortárs filmeket. Csillagjegyemhez hűen pedig mindenben megtaláltam az érdeklődésem. Több, mint egy éve írok a „'tekercsnek”, a szerkesztőség tagjai szemtanúi lehettek első publicisztikai lépéseimnek, és jó anyák és apák módjára noszogattak a helyes irány felé.

Filmek: Király Jenő kurzusai és írásai óta gyakorlatilag minden műfajban találok filozófai mélységet, mégis inkább a lelki vívódásokat kedvelem, mintsem a fizikai szenvedést. A horror így tehát kívül kell, hogy essen a rajongási zónán, bár a CGI technológiák előtti filmek maszkmesterei mindig is kivívták a tiszteletemet. A Távol-Keletről több alkotás is megérintett Ki-duk Kim gyakorlatilag bármelyik filmkölteménye, Chan-wook Park agresszív, brutális, mégis káprázatos thrillerjei. John Woo otthon és később az USA-ban rendezett akciómozijai. De a magyar filmgyártás Latabárja legalább annyira képes megnevettetni, mint az állati nyomozó Jim Carrey-je. A hatvanas-hetvenes évek magyar filmművészete pedig elképesztő műveket termelt ki!

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!