A számítógép használata elképzelhetetlen keresési funkciók nélkül. Miután bekapcsoljuk, elindítunk valamilyen programot. Ehhez máris végre kell hajtanunk egy keresést: meg kell találnunk a szoftver ikonját.
A későbbiek során előbb-utóbb szükség lehet arra, hogy megkeressünk néhány, merevlemezen tárolt fájlt, azokban pedig bizonyos adatokat keresgélhetünk. Ha megnyitunk egy böngészőt, indíthatunk egy keresést, azután az adott weboldalon belül is kereshetünk.
A számítógépen történő keresés még viszonylag egyszerű, hiszen azon véges számú dokumentum található meg. Ha azonban a világhálón indítunk keresést, akkor a keresőalgoritmusoknak több millió weboldalt kell átpásztázniuk valamilyen logika szerint. Mi pedig abban reménykedünk, hogy az algoritmusok számunkra a lehető legrelevánsabb találatokat fogják feldobni, méghozzá azonnal.
Webes keresők
A weben nem csak akkor érünk el bizonyos oldalakat, ha tudjuk a domainnevüket. A keresőknek hála akkor is eljuthatunk egy honlapra, ha keresés útján találunk rá.
Az első keresők már 1998-ban bontogatták szárnyaikat. A Google mellett akkor még nagy potenciál volt az Altavistában, az AskJeevesben, az Infoseekben és a Yahoo!-ban is. Mára már más a helyzet, szinte mindenki a Google keresőjét használja, és a weboldal-tulajdonosok is arra törekszenek, hogy oldalaik a Google keresőjében érjenek el jó helyezést.
Hogyan működnek a webes keresők?
A keresőóriások úgynevezett pókokat, azaz keresőrobotokat üzemeltek be, ezek segítségével igyekeztek begyűjteni a különféle weboldalakról a fontos információkat. Az indexálás célja az, hogy a megadott kereső szerverén hamar választ kaphassanak a felhasználók azon kérdéseikre, amit írásos formában tettek fel.
Idővel nemcsak a weboldalak szövegei, hanem a képek feltérképezése is kulcsfontosságúvá vált. Ehhez már más algoritmust kellett kifejleszteni. Egy kép ugyanis csak színekkel, kiterjesztéssel és valamilyen mérettel rendelkezik, ám a felhasználók szöveges kifejezésekkel keresnek rájuk.
Fontos az aktualitás és a személyre szabottság
A New York-i ikertornyok összeomlásakor a keresők még gyerekcipőben jártak. A felhasználók a sajnálatos eset kapcsán beírt keresőszavakra csupa olyan találatot kaptak, amelyek nem voltak aktuálisak. A hírek nem szerepeltek a találati oldalakon. A keresők fejlesztésének következő nagy lépése tehát az volt, hogy a hírek is megjelentek a találatok között.
Mindemellett a felhasználók részéről felmerült az az igény is, hogy ne egy általános találati oldalt kapjanak, hanem olyat, ami számukra a legrelevánsabb találatokat tartalmazza. Ma már a keresők képesek figyelembe venni a felhasználók böngészési szokásait. Ennek köszönhetően mindenki a számára, az ő érdeklődési körének vélhetően leginkább megfelelő találatokat fogja kapni.
A Google hiába számít gyakorlatilag egyeduralkodónak, kereső algoritmusait folyamatosan fejleszti. A keresőoptimalizálás pedig ezzel párhuzamosan külön szakmává nőtte ki magát.
