Nincs kategorizálva

Kilencszáz mozis korhatár-besorolást végzett tavaly az NMHH Filmirodája

2012_3H__20000010A865_000_3A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által működtetett Nemzeti Filmiroda 2012-ben több mint 900 előzetest és filmalkotást sorolt be, és ellenőrizte a jelölés jogszabály szerinti módját .

A sajtóközlemény felidézi, hogy tavaly kiskorúak érdekében megújult a mozis korhatár-besorolási rendszer, például egységes, modern, a figyelmet vonzó jelrendszer váltotta a korábbi karikákat.

A jelölés – a besorolási eljárás rendjének változását követve – szaggatott keretével az előzetesek besorolására utal, míg a végleges besorolás folyamatos vonalával jelzi, hogy a filmalkotást a hat korhatár-kategóriába sorolt közönségből pontosan kinek a számára ajánlja megtekintésre a hatóság – áll a dokumentumban, amely kitér arra is, hogy a plakátokon, hirdetéseken feltűnő jelzéseket a rádiós és televíziós reklámokban, valamint a vetítések előtt a mozikban hangos jelzés egészíti ki.

A hatóság korhatárajánlásának kialakítását vizsgálat előzi meg. A 28 tagú korhatárbizottságból hetente háromszor úgynevezett eljáró bizottság ülésezik, amelynek tagjai között pszichológusok, pedagógusok, mozgóképszakmai szakemberek ülnek, és a forgalmazók képviselőjének a bevonásával, a filmek gondos elemzését követően, többségi szavazással döntenek a film korhatár-besorolásáról.

„Mivel a döntés hatósági eljárásban születik meg, a forgalmazók fellebbezést nyújthatnak be, ha nem értenek egyet a hatóság indokolt véleményével” – olvasható a dokumentumban.

Avatar

Varga Gergő

2011-ben végeztem az ELTE Filmtudomány mesterképzésén, amit három szabadon bölcselkedő év előzött meg. Mindig is humán beállítottságúnak tartottam magam, de eleinte inkább az irodalom, mintsem a film vonzott. Első maradandó filmes élményeimet nem tudom olyan nagyságokhoz kötni, mint Bergman, Truffaut vagy Tarr Béla, sokkal inkább egy másik legenda, Jackie Chan akrobatikus mozdulatai derengnek fel. Egyetemi éveim alatt elképesztő iramban és mennyiségben szívtam magamba a nagy korszakok és a figyelemfelkeltő kortárs filmeket. Csillagjegyemhez hűen pedig mindenben megtaláltam az érdeklődésem. Több, mint egy éve írok a „'tekercsnek”, a szerkesztőség tagjai szemtanúi lehettek első publicisztikai lépéseimnek, és jó anyák és apák módjára noszogattak a helyes irány felé.

Filmek: Király Jenő kurzusai és írásai óta gyakorlatilag minden műfajban találok filozófai mélységet, mégis inkább a lelki vívódásokat kedvelem, mintsem a fizikai szenvedést. A horror így tehát kívül kell, hogy essen a rajongási zónán, bár a CGI technológiák előtti filmek maszkmesterei mindig is kivívták a tiszteletemet. A Távol-Keletről több alkotás is megérintett Ki-duk Kim gyakorlatilag bármelyik filmkölteménye, Chan-wook Park agresszív, brutális, mégis káprázatos thrillerjei. John Woo otthon és később az USA-ban rendezett akciómozijai. De a magyar filmgyártás Latabárja legalább annyira képes megnevettetni, mint az állati nyomozó Jim Carrey-je. A hatvanas-hetvenes évek magyar filmművészete pedig elképesztő műveket termelt ki!

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés