Nincs kategorizálva

Mozikba kerül október 4-én a Tüskevár

Tüskevár

TüskevárNyolc évvel a forgatás után végre a mozikba kerülhet Balogh György filmje, a Tüskevár. A csúszást pénzhiány okozta.

„2004-ben forgattuk az első előzetest, 2005-ben derült ki, hogy nem lesz könnyű dolgunk a Tüskevárral. Szerencsére időtálló alapanyaggal dolgoztunk”  idézte fel a kezdeteket az MTI-nek Balogh György rendező, hozzátéve, hogy a Tüskevár filmtervére a Magyar Mozgókép Közalapítványtól (MMK) nyertek el támogatást. „Akkoriban az volt a szokás, hogyha valaki a filmtervre támogatást kap, akkor a közalapítvány a gyártásra is ad. Sajnos ez esetünkben nem így történt”  mondta a rendező, hozzátéve, akkora volt a stábban a lelkesedés, hogy szerencsére nem adták fel. 

„Mindig találtunk annyi támogatást, hogy apránként tovább tudtunk lépni. 2005-ben a film nagy részét leforgattuk 20-22 nap alatt” – mesélte. 2006-ban vágták össze a nyersanyagot, és hozzáforgattak még 10 napot. 2007-ben tartották az első tesztvetítést. “Ennek hatására még csiszoltunk a filmen”  magyarázta, hozzátéve, hogy a következő éveket “balszerencsék sorozata” jellemezte, rendszeresen lemaradtak a támogatásokról. „Csak a pénzen múlott a befejezés, ez végül 2011-ben jött össze. Azóta az utómunkákat végeztük”  árulta el a rendező, megjegyezve, 2010-ben légi felvételeket készítettek a Kis-Balatonról – az ekkor felvett képsorok a film főcímében láthatók.

A Tüskevár összköltségvetése körülbelül 80 millió forint, ám a rendező szerint az alacsony költségvetés nem látszik a filmen. A forgatás helyszíne a Körös tiszai torkolatánál volt, az ártérben, mivel az élővilág szinte ugyanaz, mint a Kis-Balatonnál. Balogh György megjegyezte, hogy bár a regénybeli helyszínen is dolgozhattak volna, végül Csongrád környékére esett a választásuk a helyismeret és a város támogatása miatt.

A Tüskevár természetet bemutató felvételeit 2006-ban készítették, ebben a világhírű magyar természetfotós, Máté Bence volt a stáb segítségére. Készítettek felvételeket például az ő madárleseiből is. „Bence leseibe évek óta a világ minden tájáról jönnek természetfotósok” – jegyezte meg a rendező. „Függöny volt az ablak előtt, amit csak akkor volt szabad elhúzni, ha már becsuktuk az ajtót, nehogy a madarak észrevegyék az ember jelenlétét”  mesélte, hozzátéve, a leshez olykor 40 centiméter közelségben odamentek a madarak – fogalmazott Balogh György.

A rendező arról is beszélt, hogy hűen követték Fekete István regényét, szabadságot csak a film ritmusában, feszességében engedélyeztek maguknak. „Meg sem fordult a fejemben, hogy átírjam a szövegeket. A párbeszédek szinte szó szerint a könyvben is szerepelnek”  fogalmazott. A mai korra szinte csak a két főszereplő ruhája utal.

Tutajost Nagy Marcell alakítja, aki Koltai Lajos Sorstalanságában játszotta Köves Gyurit, Bütyök karakterét pedig Péntek Bálint kelti életre. A két színészt a színitanodában választotta ki a rendező, de látta már előtte őket filmben is szerepelni, Péntek Bálint például Gárdos Péter Porcelánbabájában játszott. 

Matulát Kovács Lajos játssza. A rendező elmondta, hogy nem akartak versenyre kelni az 1967-es sorozattal, amelyben Bánhidi László játszott, inkább teljesen más karakterű Gergő bácsit kerestek. „Meg sem próbáltunk hasonlítani. Egy robusztus őserőt kerestünk, és rögtön el is dőlt, hogy ezt Kovács Lajos tudja a legjobban megszemélyesíteni”  mesélte.

Kovács Lajos az MTI-nek elmondta, már a forgatás előtt a helyszínre utazott, hogy felkészüljön a szerepre. Mint fogalmazott: „nyomokat” keresett, próbálta átérezni a környezetet. „Sokat eveztem, megismertem a nádast”  mesélte, hozzátéve, ő egy-egy szerep kedvéért hajlandó akár egy vágóhídra is elmenni dolgozni ideiglenesen. A szerepről elmondta, szerinte az ő Matuláját az foglalkoztatja, hogy a rábízott gyerekek milyen világba mennek vissza. „Milyen közösségbe, családba? Matula olyan, mint egy ősi szellem. Mintha álmodnánk őt. Valahogy fáj neki, hogy a világ megváltozott, hogy minden a teljesítésről, nyerésről szól. És ebben a rohanásban sok gyerek elvérzik. Én arra gondoltam, hogy Matulával egy kicsit megállítom az időt”  magyarázta hozzá.

A filmben Kengyel tanár urat Rékasi Károly, feleségét, Kengyelnét Détár Enikő játssza. Náncsi nénit Pogány Judit, István bácsit Eperjes Károly kelti éltre. A 99 perces film október 4-én kerül 50 magyar moziba. A Tüskevárat az alkotók maguk forgalmazzák, ezt financiális okokkal magyarázzák.

Varga Gergő

2011-ben végeztem az ELTE Filmtudomány mesterképzésén, amit három szabadon bölcselkedő év előzött meg. Mindig is humán beállítottságúnak tartottam magam, de eleinte inkább az irodalom, mintsem a film vonzott. Első maradandó filmes élményeimet nem tudom olyan nagyságokhoz kötni, mint Bergman, Truffaut vagy Tarr Béla, sokkal inkább egy másik legenda, Jackie Chan akrobatikus mozdulatai derengnek fel. Egyetemi éveim alatt elképesztő iramban és mennyiségben szívtam magamba a nagy korszakok és a figyelemfelkeltő kortárs filmeket. Csillagjegyemhez hűen pedig mindenben megtaláltam az érdeklődésem. Több, mint egy éve írok a „'tekercsnek”, a szerkesztőség tagjai szemtanúi lehettek első publicisztikai lépéseimnek, és jó anyák és apák módjára noszogattak a helyes irány felé.

Filmek: Király Jenő kurzusai és írásai óta gyakorlatilag minden műfajban találok filozófai mélységet, mégis inkább a lelki vívódásokat kedvelem, mintsem a fizikai szenvedést. A horror így tehát kívül kell, hogy essen a rajongási zónán, bár a CGI technológiák előtti filmek maszkmesterei mindig is kivívták a tiszteletemet. A Távol-Keletről több alkotás is megérintett Ki-duk Kim gyakorlatilag bármelyik filmkölteménye, Chan-wook Park agresszív, brutális, mégis káprázatos thrillerjei. John Woo otthon és később az USA-ban rendezett akciómozijai. De a magyar filmgyártás Latabárja legalább annyira képes megnevettetni, mint az állati nyomozó Jim Carrey-je. A hatvanas-hetvenes évek magyar filmművészete pedig elképesztő műveket termelt ki!

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!