Nemcsak a valós életben, hanem a vásznon is téma lehet a zaklatás. Mutatunk két, a témával foglalkozó kisfilmet. Géczy Dávid és Csoma Sándor különböző módon nyúlt a kérdéshez, mégis egymás mellé tettük.
Vér és tűsarok
Főnök és beosztott néhol már jól ismert, máskor különös kapcsolatát mutatja be Géczy Dávid 2012-es kisfilmje. A kisjáték- és reklámfilm rendező Győztes című 2014-es darabja komoly fesztiválturnét tudhatott magának, de írtunk a Zeneakadémia imázsfilmjéről is. A néha különleges stílus operáló, leginkább akciófilmnek nevezhető Vér és tűsarok egy állásinterjúval kezdődik. Az attraktív Rose (Sonia Couling) jó mutatókkal rendelkezik, meg is kapja a titkárnői állást. A szoknyapecér főnök, Ivan Salinger (Kamarás Iván) egyre gyorsabban a tárgyra tér.
Hatalommal való visszaélés, egyenlő bánásmód hiánya, diszkriminatív megkülönböztetés és még sorolhatnánk a különböző, szexuálisan túlfűtött, főnök-beosztott közötti jelenetek közben felmerülő társadalmi kérdéseket. A Vér és tűsarok azonban műfaji film lévén – inkább a bosszúra helyezi a hangsúlyt, ahogy azt már a cím is sejteti. Egy újra visszatérő utolsó jelenettel azonban körkörössé a történetet.
Nem történt semmi
Csoma Sándor fiatal filmrendező legutóbbi filmjét az idei friss hús filmfesztiválon már láttuk, témájában azonban idekívánkozik. Gyorsan hozzáteszem, homlokegyenest más megközelítés és más cél vezérlés Csomát mint tette azt 5 évvel ezelőtt Géczy. Amíg az előző gyakran direkt túltolt jeleneteivel és színészi játékával operált, addig itt a ki nem mondott szavak és a minimalista stílus teremti meg az atmoszférát. Vajon mit tesz egy szülőpár, ha kiderül: a szeretve tisztelt tűzoltó szomszéd molesztálta a 10 éves gyereküket?
A provokatív kérdés és az azzal összecsengő filmcím valódi társadalmi problémák feszegetését és interperszonális kapcsolatok megmutatását feltételezi, amiben pedig Csoma Sándor jó. Mindezt már bizonyította korábbi, Tabula Rasa című filmjében is, ahol a korábbi traumák elhallgatása és felszínre hozatala ugyanúgy nagy teret kapott.
