A Vulture magazin a 2012-es év legnépszerűbb filmjeinek forgatókönyvíróival ült le beszélgetni, hogy kiderítsék, mely jeleneteket tartják szerzőik a legizzasztóbbnak és legérdekesebbnek. Elsőként az idehaza is népszerű Looper – A jövő gyilkosa című időutazós film rendezőjével (Rian Johnson) készült interjút mutatjuk be. A cikk fordításából néhány kulisszatitkot tudhattok meg, továbbá a film legfontosabb jelenetének, Bruce Willis és Joseph Gordon-Levitt karaktereinek kávéházbeli találkozásának eredeti kivonatát is olvashatjátok.
A gyártás folyamatában a legnagyobb változáson a film egyik kulcsjelenete, a Bruce és Joe közti gyorséttermi beszélgetés ment keresztül. Johnson teljes értékű, kisebb filmként tekint rá, amelyet egy nagyobb filmbe ékeltek be.
„Több okból is nagy nyomás nehezedett a jelenetre. Az expozíció szempontjából azért volt fontos, mert itt kellett megválaszolnunk (vagy szándékosan válasz nélkül hagyni) az összes olyan kérdést, amely az időutazást érinti, mind a szereplők, mind a nézők szempontjából. Nem akartam iskolai magyarázatként előadni a jelenetet, szóval meg kellett találnom az egyensúlyt, hogy a karakterek a jellemükhöz és akaratukhoz híven viselkedjenek.
Ezt a jelenetet sokáig kellett szövögetni, de egyébként is ez a munkamódszerem: az írás előtt sok időt szentelek a film szerkezetének kialakítására. Tudtam, hogy a két szereplőnek miről kell beszélgetnie, azzal is tisztában voltam, hogyan végződik a találkozás, de konkrétumok nem voltak a kezemben. Így mikor elkezdtem írni a könyvet, volt bennem egyfajta félelem, hogy mihez kezdek, mikor ahhoz a részhez jutok. És épp ezért kifizetődő a szerkezetbe fektetett előzetes munka, ugyanis amikor a jelenethez értem, a szereplőim készek voltak a beszélgetésre. A nagyobb problémám az volt, hogy nem tudtam, miket hallgattassak el velük, hogyan vagdossam meg a szöveget, hogy tömör és gazdaságos maradjon.
Ez a jelenet olyan, mint egy egyfelvonásos darab, több részre osztva: először leülnek és felmérik a másikat. Azután csipkelődnek egy kicsit egymással, végül kimondják, mit is akarnak valójában. Az eredeti verzióban a beszélgetés összes szakasza hosszabb volt, mint a végső változatban. A jelenet elején Bruce azzal fejezi ki felsőbbrendűségét a fiatalabb énjével szemben, hogy elmesél egy hosszú történetet a francia nyelvről, s hogy miért szereti annyira. És az időutazásról is bővebben beszél. A szöveg tartalmaz egy ilyen mondatot: »Nem akarok az időutazásról beszélni, mert akkor itt ülnénk egész nap, és boncolgatnánk a szálakat.« Ez egy felvezetés lett volna a következő momentumhoz, amiben Bruce mégis elkezdi magyarázni a szálakat. Ezt is leforgattuk, de a vágószobában már máshogy láttuk a dolgot. Érdekesnek érdekes volt, de nem volt szükséges, és amúgy sem mozdította előre a cselekményt. Kegyetlennek kellett lennünk, így kivágtuk ezt a részt.
Hasznos tapasztalat volt egy ilyen hosszú dialógussal dolgozni, s olyan ütősre tervezni, mintha akciójelenet lenne. Végül is ez volt a célunk.”
Itt egy részlet az említett jelenetből:
Itt pedig az eredeti forgatókönyvet olvashatjátok el:
Add Comment