Nincs kategorizálva

Telt ház Oliver Stone mesterkurzusán

Oliver Stone amerikai filmrendező tart mesterkurzust a budapesti Puskin moziban pénteken és szombaton. A világhírű alkotó az első napon a népes hallgatóság kérdéseire válaszolva elmondta: amíg nem készül el a forgatókönyv, nem szabad nekiállni a forgatásnak.

A Puskin mozi két termét is megtöltötték a hallgatók a Magyar Nemzeti Filmalap és a Film.hu moziportál által szervezett Filmíró Mesterkurzuson, amelynek első vendége az Oscar-díjas Oliver Stone volt. Az alkotó kétnapos kurzust tart a budapesti filmszínházban, pénteken az 1987-ben készült Tőzsdecápák került terítékre; a film vetítése után a kurzus résztvevői tehették fel a kérdéseiket a rendező-forgatókönyvírónak. Arra a kérdésre, hogyan sikerült egy akkoriban unalmasnak tűnő világról, a tőzsdéről szóló filmet eladni a stúdióknak, Oliver Stone elmondta: ebben elsősorban A szakasz című film sikere segítette. A filmrendező ugyanakkor megemlítette, hogy akkoriban mások is próbáltak a pénzpiacról filmet készíteni, de egyik sem lett sikeres. Felidézte, személyes indíttatása is volt a Tőzsdecápákhoz, hiszen édesapja brókerként dolgozott. Megjegyezte: a tőzsde korábban nem volt annyira „vadállati”, mint amilyen a nyolcvanas-kilencvenes években lett. „Apámtól azt tanultam, hogy van etikája a kapitalizmusnak is” – fogalmazott a rendező. Szerinte a világ gyorsan változott, a modern tőzsde agresszivitása, mások teljes leigázása sok hasonlóságot mutatott a korábban elkészült forgatókönyvével, a Brian De Palma által rendezett A sebhelyesarcúval, amely a kokainkereskedelemről szól.

„Logikus lépésnek tűnt erről forgatni” – jegyezte meg Oliver Stone. Arra a kérdésre, hogy milyen volt együtt dolgozni Brian De Palmával és Al Pacinóval A sebhelyesarcú című filmben forgatókönyvíróként, Oliver Stone azt mondta, beledolgozta a rendező és a színész ötleteit is. Kitért arra, hogy ez a kevés alkalmak egyike volt, amikor még a forgatás közben is alakult a forgatókönyv.

Hangsúlyozta: nem szabad kész forgatókönyv nélkül nekiállni a forgatásnak, mert az számos veszélyt rejt magában; legalább 85 százalékig el kell jutni a könyvvel. A hallgatóság arra is kíváncsi volt, honnan tudja Stone, hogy elért ehhez a ponthoz. A rendező azt felelte, ez saját döntés, de besegíthet a producer és a színészek is.

Több részletet elárult alkotói módszeréről Oliver Stone, akinek 19 nagyjátékfilmje és hét dokumentumfilmje készült az elmúlt évtizedekben. Társírókat alkalmaz, akik segítenek neki, ha elakad. Szerinte mindegy, miről szól a történet, a legfontosabb, hogy olyan film készüljön, amely érdekli az embereket. Mint fogalmazott, leginkább a modern Amerika problémáival szeret foglalkozni filmjeiben, de előfordult, hogy a történelem ragadta meg figyelmét vagy egy olvasmányélménye. Ez utóbbira példaként a JFK című filmjét említette, hozzátéve, hogy az elnök meggyilkolásának okait maguk is próbálták kideríteni. A kutatómunka során bukkantak a filmben látható további szálakra, amelyek a thriller-érzetet erősítették. Oliver Stone a New York-i Egyetemen tanult forgatókönyvírást, de közben sokat olvasott és írt is. „Évente két forgatókönyvet írtam” – emlékezett. Szerinte a jó forgatókönyv már tartalmazza a vizuális koncepciót, bár gyakori, hogy végül egy másik elképzelés valósul meg. „Szeretek írni, élvezem az írással járó magányt. Ilyenkor az ember egyedül lehet önmagával” – fogalmazott. A legkritikusabb pontnak az első vágás utáni megtekintést tartja, akkor legtöbbször „öngyilkossághoz közeli állapotba” kerül. Hozzátette: ha a rendező jó vágókat alkalmaz, akkor a végén minden a helyére kerül.

A hallgatóság arra is kíváncsi volt, van-e olyan filmje, amelyen utólag változtatna. Oliver Stone igennel felelt és elmondta: a Nagy Sándor, a hódítót 2004-es bemutatója óta újravágta. Ezt azzal indokolta, hogy annak idején a korhatári besorolás miatt elsiették a vágást, kikerültek a homoszexualitást bemutató és az erőszakos jelenetek. Az újravágás során visszatért a forgatókönyvhöz, így egy négyórás, kétrészes film született. Hozzátette: a DVD-értékesítés már sikeres volt az Egyesült Államokban is, míg az eredeti film nem. A rendező szerint sok hasonlóság van A szakasz és a Tőzsdecápák között is, mindkettőben az apaszerepekről van szó. „Nekem is két apám volt, az egyik kemény volt velem, a másik együttérzőbb” – emlékezett Oliver Stone, aki úgy látja, új filmjében, a Vadállatokban is megfigyelhető ez a kettősség.

Stone azon az állásponton van, hogy George W. Bush is hasonló konfliktusra utalt, amikor második apjának Ronald Reagant nevezte meg. Stone ezzel W. címmel forgatott filmjére célzott, amelyet 2008-ban készett az Amerikai Egyesült Államok 43. elnökéről. A Tőzsdecápák második része a 20th Century Fox felkérésére készült. „Gekkót mindenki szereti Hollywoodban” – jegyezte meg ironikusan Stone a főszereplőről. Hozzátette: meg sem fordult a fejében, hogy az első részből Bud Foxot is szerepeltesse. Szerinte ez Gordon Gekko története, akit még a börtön sem tört meg, de nem is változott lényegében, csak egy kicsit emberségesebbé vált. Oliver Stone elmondta: a nagy stúdióvállalat semmit sem bízott a véletlenre, a második résznél ők diktálták a „paramétereket”, teljesen kontroll alatt tartották a dolgokat.

Szűcs Tamás

Szűcs Tamás a Corvinus Egyetemen végzett kommunikáció szakot és az ELTE-n filmelmélet és -történet szakot. Korábban a Filmtekercs hírrovatának vezetője volt, jelenleg kommunikációs tanácsadó egy PR ügynökségnél. Specializációja Hollywood, a közel-keleti filmek, az amerikai talk showk és sitcomok.

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés