Papírfény

Papíron fegyvertelen – A fegyvertelen katona könyvei

Számos történet, újságcikk és dokumentumfilm mellett Mel Gibson rendezésében egy egészestés mozi is megörökíti az első olyan amerikai katona történetét, aki a fegyverviselést lelkiismereti okokból megtagadóként kiérdemelte a legmagasabb katonai kitüntetést, a Becsület Érdemérmet. Desmond Doss története azonban jóval több annál, mint amennyit a róla készült A fegyvertelen katona megmutat.

A hetednapi adventistaként önként bevonuló, majd a kiképzést és a 2. világháborút fegyverviselés nélkül nemcsak átvészelő, hanem aktívan végigküzdő szanitéc életútját Mel Gibson filmje óta már nem csak a történelem iránt érdeklődők ismerik. De ahhoz, hogy megtudjuk, milyen ember volt valójában Desmond Doss, érdemes elolvasni a visszaemlékezéseire alapuló könyvek egyikét.

A mélyen vallásos elsősegélynyújtó tisztről ugyanis két magyar nyelvű kiadás is megjelent: egyiket Booton Herndon, a másikat pedig a nem mindennapi hős második felesége, Frances M. Doss jegyezte. Mindkét könyv nagy erénye, hogy a formai lehetőségeket kiaknázva a háborús hőst jóval komplexebben ábrázolja, mint a film, és a mozivásznon látott emblematikus történetek mellett Doss elő- és utóéletét is feldolgozza.

A lapokon egy hús-vér embert ismerhetünk meg, akinek az élete jóval több és jóval prózaibb is volt annál az útkeresés-megpróbáltatás-megdicsőülés dramaturgiai ívnél, mint amit Mel Gibson bemutat.

Desmondot és a 77. Gyaloghadosztályt ugyanis nem csak Okinaván, hanem Guam és Leyte szigetén is bevetették már a Fűrészfok-gerinc ostroma előtt, sőt Doss a film fő helyszínéül szolgáló meredély előtt már egy Bronz Csillagot is kiérdemelt bátorságáért. A szanitéc több súlyos sérülést is szenvedett a harcok alatt, egy alkalommal gránát találta el, de a leghajmeresztőbb talán az a történet, amikor egy mesterlövész lőtte át a karját, ami után magát ellátva több száz métert kúszott az elsősegélyhelyig. Sőt, leszerelésekor tuberkulózist is diagnosztizáltak nála, a békés nyugdíjaskorig rengeteg küzdelem várt még rá, és igazán egészséges már sohasem lett. De még civilként, a polgári védelem mentőcsapatának tagjaként is mentett meg életeket.

A visszaemlékezések olvasása közben az az érzése támad az embernek, hogy Desmond a filmet és a valóságot egyaránt felülmúló veszélyhelyzetekben is csak imádkozna, majd pedig menne tovább, mert hajtja az a két dolog, amik az egész sorsát meghatározták, és amelyeknek jó eséllyel az életét is köszönhette: a hit és a kötelességtudat.

A két könyv tartalmilag többé-kevésbé megegyezik, mert az életút legismertebb állomásait egyaránt feldolgozzák. De mivel az özvegy elsősorban férje visszaemlékezéseit rendezi egy sorba, Frances M. Doss írása jóval szubjektívebb, sokkal nagyobb szerepet kap benne rendezőelvként az isteni csoda, és az epizódok is jóval többet időznek a gyermekkornál, mint bármelyik másik történetnél, így összességében kevésbé összeszedett, néhol csapongó mű benyomását kelti.

Booton Herndon hatalmas kutatómunkát követően vázolja fel egy valóban könyvbe és filmbe illő személy cselekedeteit és annak indítékait, így egy maradandó élménnyel ajándékozza meg olvasóját. Desmond Doss ennyit mindenképp megérdemel.

 

Booton Herndon: A fegyvertelen katona

Casparus, 2017
Fordította: Bozai Ágota

 

Frances M. Doss: A fegyvertelen katona – Desmond Doss – Egy nem mindennapi hős története

Oneway Media, 2017

Rókus Ákos

Rókus Ákos

Rókus Ákos a PTE-n végzett filmelmélet és filmtörténet, illetve magyar szakpáron. 2012 óta a szerkesztőség tagja. Specializációja a zsánerfilm (különösen az akció, a western és a thriller), valamint a műfajelméleti kérdések.

FM ‘tekercs Podcast

 

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..