Papírfény

Hát mindenki hazudik ezen a vonaton? Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen

A Gyilkosság az Orient expresszen a szövevényes bűntény mellett az igazság viszonylagosságának felismerése miatt válhatott Agatha Christie egyik legnépszerűbb művévé.

A decemberi időpont ellenére telt ház van az Isztambulból Franciaországba tartó Orient expresszen; a tarka társaság tagja Hercule Poirot is. A nyugodt utazás reménye egy gyilkosság miatt hamar szertefoszlik: vajon egy besurranó orvgyilkos volt a tettes, vagy az utazók közül valaki? A krimi koronázatlan királynőjeként tisztelt Agatha Christie rendkívül termékeny szerző volt, körülbelül nyolcvan művet írt – mégis, ha egy címet kellene kiemelnünk tőle, a többségnek valószínűleg a Gyilkosság az Orient expresszen ugrana be először. Nem lehet véletlen, hogy még maga Hercule Poirot is visszautal az esetre a néhány évvel későbbi Halál a Níluson-ban (ezt a magas labdát a friss adaptáció egy előreutalással csapja le). Mi teszi kiemelkedővé Poirot 10. történetét Christie és a világ tengernyi detektívregénye közül?

A háttér

A Gyilkosság az Orient expresszen messze nem Christie legfélelmetesebb műve, voltaképpen semmi ijesztő nincs benne – a háttérben kirajzolódó múltbéli bűneset, Daisy Armstrong elrablása mégis elborzasztó. A végzetes gyerekrablást egyébként valós események ihlették – az Atlanti-óceánt elsőként átrepülő Charles Lindbergh gyermekét hasonlóképpen rabolták el, majd a váltságdíj kifizetése ellenére megölték. A regény korabeli olvasóiban élénken élhetett a szörnyű bűnügy emléke, de mai szemmel is átérezhető a gyerekgyilkosság tabujának súlya. Ez az erős megalapozottság kell ahhoz, hogy a regény ambivalens befejezését is elfogadhatónak találhassuk.

A porhintés

Christie jól bevált fogása, hogy a regényei végére kiderül: a legkevésbé gyanús figura volt a tettes. Ha teszik, a Gyilkosság az Orient expresszen ezt a formulát járatja a csúcsra – a hó fogságában veszteglő luxusvonat utasai közül első ránézésre senkinek nem volt oka megölni a velük utazó gengsztert, akinek pedig mégis, annak vagy bombabiztos az alibije, vagy fizikailag lett volna képtelen halálra késelni a férfit. A sokat látott detektívnek, Hercule Poirot-nak alaposan ki kell lépnie a gondolkodás megszokott medréből, hogy felfejthesse, mi történt valójában a vasúti kocsiban. Ennek az ügynek a megfejtését olvasóként aligha találhatjuk ki idő előtt!

A nyomozás

Ugyancsak ismerős eljárás lehet, hogy Christie ezen művében is helyet kap egy rezonőr figura Poirot mellett, aki a zseniális elme szárnyalásával ellentétben az átlagolvasó gondolatait, kérdéseit fogalmazza meg. Bouc alakjával könnyen azonosulhatunk, hiszen vele együtt értetlenkedhetünk a látszólag tökéletes bűntényen, kételkedhetünk Poirot vagy a gyanúsítottak mondataiban, illetve tanulhatjuk meg a nyomozás alapelveit.

Gyilkosság az Orient expresszenA megoldás

A Gyilkosság az Orient expresszen három részre oszlik: ezzel párhuzamosan Poirot is végig azt sulykolja, hogy a tények, a vallomások és a gondolkodás gondos szétválasztása elengedhetetlen az ügy megértéséhez. A detektív végül sikerrel szálazza szét a gyilkos(ok) szándékait és improvizációit, a tervek és a körülmények kikényszerítette változtatások, hibák gombolyagát. A regény meglepő csavarja viszont pont abban rejlik, hogy a főszereplőnk belátja: olykor talán eltekinthetünk a logika elveinek szigorú követésétől. Azaz a befejezés morális dilemmái az igazság viszonylagosságára világítanak rá, ennek felismerése pedig Poirot zsenialitását új magasságokba emeli.

A történtet azért is csábíthatja adaptációra a filmeseket, hiszen Poirot maga is kimondja: végül az áttörést az hozta a gondolatmenetében, hogy színházi rendezőként kezdett gondolkodni. A tucatnyi, egymástól tökéletesen eltérő hátterű figurát úgy helyezte el egy lehetséges forgatókönyvben, hogy mindenkinek megtalálta a logikus szerepét. Milyen kár, hogy ugyanerre a regényt adaptáló rendezők nem mindig képesek!

 

Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen

Európa Könyvkiadó, 2017
Fordította: Katona Tamás

Gyöngyösi Lilla

Gyöngyösi Lilla

Gyöngyösi Lilla az ELTE irodalom- és kultúratudomány szakán végzett. Specializációja a szerzői film, a western és az intermedialitás, mániája az önreflexió.
Újságíróként és marketingesként dolgozik. A Filmtekercs.hu ötfős szerkesztőcsapatának tagja, a Papírfény rovat felelőse.
gyongyosililla@filmtekercs.hu

FM ‘tekercs Podcast

 

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..