Papírfény

Az észtek tök k(r)attantak! – Andrus Kivirähk: Ördöngös idők

Minden idők egyik legsikeresebb észt regénye, az Ördöngös idők minden idők egyik legsikeresebb észt írója, Andrus Kivirähk tollából egy szórakoztató, ugyanakkor bizarr és groteszk felnőttmese, amely már filmváltozatban is látható!

Észtország néphagyománya – ahogy a miénk is – a régmúlt időkbe nyúlik vissza. Az észteknek is van egy szekérderéknyi népmeséjük, illetve gazdag mondaviláguk, amelyekben békésen megférnek egymás mellett a tündérek, szellemek és a krattok. Ezek a lidércek már biztosan nem ismerősek a magyarok számára, ugyanis ők észt sajátosság: szalmából és különféle, régi használati tárgyakból tákolják össze a krattokat a gazdák, az Ördögtől kérve nekik lelket három csepp vérükért cserébe, majd a krattok hűségesen szolgálják őket.

Az észt mondavilágnak e szereplőit Andrus Kivirähk könyvéből, az Ördöngös időkből ismerhetjük meg még jobban. A történet egy realisztikus vidéki környezetbe helyezi a mumusok, rémek és krattok monda- és mesevilágát, és mindezt megfűszerezi egy jó adag fekete humorral: az így kapott történet egy groteszk felnőttmese. A realizmus a paraszti hierarchiából fakad, amely – csakúgy mint annak idején Magyarországon – azt jelentette, hogy a földesúrtól kapott földért cserébe a parasztcsaládoknak kötelességük volt az uradalomnak haszonbért és robotot fizetniük. A 18. századi észtek igen babonásak voltak, így a különböző hiedelmek hihető alapot biztosítanak a regény mágikus realizmusának.

A mágia – mint említettem – az észt mesékből és mondákból származik, és az Ördöngös idők fiktív falujának lakói a legnagyobb természetességgel élnek együtt vele, sőt, zsákmányolják ki rendszeresen. Ehhez jönnek jól a krattok, akiket nem csak a házkörüli munkákra alkalmaznak, hanem gyakran „beszerzőkörútra” is küldik a földesúr vagy a szomszédok birtokára. Szégyentelenül kijátsszák magát az Öregördögöt is, aki a krattok lelkét biztosítja, hiszen a megkövetelt három csepp vért szemrebbenés nélkül cserélik ribizlilére.

Felbukkannak a történetben ezenkívül az elhunyt családtagok szellemei Mindenszentekkor, farkassá változó lányok és még boszorkányok is.

És bár a történet játékosnak és vidámnak is tűnhet (hiszen még egy szerelmi szál is felbukkan a cselekményben) az Ördöngös idők sötét felnőttmese. Abszurd és groteszk, hiszen Kivirähk dekonsturálja az észt népmeséket és fekete humorával még egyet csavar rajtuk; sötét és felnőtt, mert bármennyire is szeretnénk tündérmesének hinni az elején, a káromkodásokkal tűzdelt nyelvezet, az erőszak és a szereplők erkölcsösséggel leplezett könyörtelensége hamar ráébreszt minket arra, hogy ez a regény görbe tükör a társadalomnak – egy sajátságos tanmese.

Minden idők egyik legsikeresebb észt regénye magyarul is sokak kedvencévé vált, így nem meglepő, hogy November címmel filmfeldolgozás is készült belőle. Az Észt Filmhét alatt a rendezővel, Rainer Sarnettel is beszélgettünk, aki az adaptáció rajongói fogadtatásáról is mesélt nekünk: „Egy irodalmi műben a szerzői nyelv adja meg az alaptónust. Kivirähk valóban roppant szórakoztatóan ír, de ha túllépünk a nyelven, a regény cselekménye meglehetősen tragikus. A regénnyel ellentétben a film témáját és hangulatát a vágyakozás adja, és ez a megvalósítás többi aspektusát – a színészi játékot, a képet, a ritmust és a zenét – is meghatározta” – mondta.

 

Andrus Kivirähk: Ördöngös idők

Gondolat Kiadó, 2018
Fordította: Segesdi Móni

Rakita Vivien

Rakita Vivien az ELTE Bölcsészkarán végzett film szakon. Kedvence a midcult, illetve a történelmi és gengszterfilmek, valamint sorozatok széles skálája. 2017 óta tagja a Filmtekercs csapatának.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés