Papírfény

Fények, kamera, akció! – Dr. Kárpáti György – Schreiber András: Az akciófilm

Mi rejlik Chuck Norris szakadt farmerja és Keanu Reeves élére vasalt öltönye mögött? Buta látványorgia vagy fontos társadalomrajz? Egyáltalán mi az akciófilm? Honnan ered és hová tart? Ha már elgondolkodtál ezeken a kérdéseken, akkor van egy jó hírem: itt a könyv, amiből mindent megtudhatsz, amit az akciófilmekről valaha is meg akartál tudni. 

Definiáld az akciófilmet, kérlek. Ugye, hogy nem is olyan könnyű? Mi is az akciófilm? De hát ez egyértelmű! Az az akciófilm, amiben akció van! Kézenfekvő válasznak tűnik, csakhogy nagyon sok olyan más filmműfajt ismerünk, amelyekben bár van akció, a videotékákban mégsem az akció (hanem mondjuk a western vagy kalandfilm) polcán találjuk meg. De hát akkor mégis mi az akciófilm? Mi köti össze a Bosszúvágyat, a Mad Max 2-t és a James Bond-filmeket? Egyáltalán mikor alakult ki ez a műfaj, és milyen úton-módon jutott el addig a pontig, hogy Vin Diesel az Antarktiszon egy szál atlétában fogócskázik egy tengeralattjáróval? Nos, ezekre a kérdésekre keresi a választ – meglehetősen eredményesen – a Filmanatómia-sorozat negyedik, találóan Az akciófilm – válogatott tanulmányok címre keresztelt kötete.

A Dr. Kárpáti György és Schreiber András által szerkesztett könyv már a bevezetőjében leszögezi, hogy nem a teljesség igényével, hanem egyfajta áttekintő, gondolatébresztő szándékkal íródott. A Király Jenő emlékének ajánlott kötet bő féltucat aktív filmkritikus/filmesztéta tíz tanulmányát, illetve két meglehetősen hiánypótló interjút tartalmaz. Kedves filmrajongó, nem kell megijedni: tudom, hogy az esztéta és a tanulmánykötet szavakról a száraz tankönyvek jutnak az eszedbe, amelyeket önszántából senki sem venne a kezébe, de nyugodtan mondhatom, hogy most nem erről van szó.  Az akciófilm kötet szerzői – műfajához képest – olvasmányosan és élvezetesen vezetnek be minket a zsáner rejtelmeibe, az általánosabb, összefoglalóbb jellegű írásoktól a specifikusabbak felé. Így az olvasó átfogó ismeretet kaphat a műfaj némafilmkorszakig nyúló eredetéről, illetve a különböző altípusainak (mint a zsaru- vagy haverfilm) kialakulásáról és meghatározó jellemzőiről.

Az akciófilm egyaránt fogyasztható és érthető a laikusok számára, a rajongóknak (mint amilyen eme sorok írója) pedig kifejezetten ajánlott.

A tanulmánykötet még akkor is sok újdonsággal és friss gondolattal szolgálhat az olvasónak, ha az betéve ismeri a film végi (jó ízléssel összeállított) Az akciófilm műfaj 30 megkerülhetetlen műve lista minden egyes darabját. Hiszen a könyvben nem pusztán olyan lexikális jellegű tudást találunk, mint hogy melyik volt az első színtiszta akciófilm (spoiler: a Dr. No), hanem ennél sokkal mélyebb, az akcióműfajon végighúzódó tematikai elemzéseket is. A könyv legérdekesebb részei éppen azok a fejezetek, amelyek a műfaj látszólag egymástól távol eső filmjeinek a közös tematikai alapját kívánják megragadni, azt vizsgálva, hogy az archetipikus (férfi)hérosz küzdelme az őt körülvevő, folyamatosan változó világgal miként mesél a nézőnek arról a (politikai és társadalmi) környezetről, amelyben az adott akciófilm készült. Ahogy Huber Zoltán írja az akcióhősökről: „Rajtuk keresztül a nagy amerikai mítosz alapsémái újabb és újabb formákban bukkannak fel a hétköznapokban az átalakuló környezetre adaptálva a szilárd ideológia alapot.” John Wayne vadnyugati serifjei, Piszkos Harry, Schwarzenegger egyszemélyes kommandós osztaga vagy éppen az új Marvel-mozik Amerika Kapitánya mind ugyanarról a tőről fakadt. És épp ezért nem szabad elvetni és lekicsinylően tekinteni a modern amerikai akciófilmekre, hiszen a műfaj kezdetektől fogva (még ha sokszor nem is tudatosan) reflektál a mindenkori amerikai néplélekre és (az adott film elkészültekor tapasztalható) társadalmi hangulatra.

Így az akciófilmek hátterének megértésével kicsit Amerika megértéséhez is közelebb kerülhetünk.

Persze a kötet nem pusztán az akciófilm tematikai, de (főleg a Farkas Viktor által írt fejezetben) strukturális jegyeit is körültekintően tárgyalja, meghatározva az akciófilmek sajátos dramaturgiai felépítését, amelyben a (gyakran felcserélhető sorrendességgel bíró) akciójelenetek (olykor a történet rovására) dominálják és határozzák meg a cselekményt.

Halálos iramban 8 (The Fate of the Furious)Noha a kötet címe „Akciófilm”, érdemes megjegyezni, hogy a könyv fókuszába – terjedelmi okokból is – értelemszerűen az amerikai akciófilmek kerültek, hiszen az amerikai filmgyártás (Európából nézve) meglehetősen uralja a szegmenst. Mondhatjuk, hogy talán ez a „legamerikaiabb” filmműfaj a western óta. Ám mindenképpen dicsérendő, hogy Hollywoodon túl egy-egy fejezet lett szentelve az ázsiai és az európai (főként angol és olasz) akciófilmes hagyományoknak. Ezek a fejezetek pedig nem pusztán azért érdekesek, mert a hazai filmes közbeszéd kevesebbet foglalkozik a hongkongi heroic bloodshed vagy éppen az olasz poliziotteschi filmekkel, mint a kortárs és klasszikus amerikai mozikkal, hanem azért is, mert még jobban rávilágítanak arra, hogy az akciófilm igenis társadalomtudatos műfaj. Hiába merítettek a ’70-es évek olasz rendezői az amerikai klasszikusokból, a filmjeik nem pusztán Piszkos Harry-másolatok, hanem egyben korszak olasz nagyvárosait sújtó társadalmi problémák leképezései is.

dogkeselyu cserhalmiMindezen túl pedig még két, érdekes interjú is helyet kapott a kötetben. Az első a Dögkeselyű rendezőjével, András Ferenccel, a másik pedig a Filmalap atyaúristenével és ex-nagymenő hollywoodi producerrel, Andy Vajnával készült. Utóbbi különösen érdekes, hisz így bepillantást nyerhetünk abba az elmébe, amelynek döntő szerepe van abban, hogy mi készül itthon és mi nem. (Mondjuk kissé furcsa a Pappa Pia és az Én, a kém producerétől arról olvasni, hogy számára minden a forgatókönyvön múlik. Főleg, mert az utóbbi évek egyetlen magyar akciófilmjének, A Viszkisnek a sikere is inkább a rendezésén, mintsem a scriptjén múlt.)

Az egyedüli fejezet, amelyen a többinél nehezebben rágtam át magam, az Dr. Kárpáti György akciófilmes franchise-okról szóló, Játszd újra, Sly! című írása. A fejezetben a szerző felsorolja az elmúlt évtizedek akciófilmes moziszériáit, és sorra veszi, hogy melyik mennyi részt és mekkora bevételt ért el. Sajnos azonban a rengeteg cím és szám között a téma legérdekesebb aspektusa veszik el. Ugyanis épp azzal nem foglalkozik az írás, hogy miért pont egyik vagy másik sorozat lett sikeres és élt meg öt-hat részt, miközben mások már a kezdetnél elbuktak. Persze akinek egy cikkhez/publikációhoz konkrét számadatokra van szüksége, annak ez a fejezet is kifejezetten hasznos és információgazdag lehet (bár ugyanezek az interneten is elérhetőek), ám olvasmányként száraz és kevésbé érdekes felsorolás.

Amerika Kapitány: A tél katonájaEzt és néhány aprócska bakit leszámítva, amelyek az első fejezetben tűntek fel (az 1976-os A 13-as rendőrőrs ostroma említésénél a remake szinopszisa olvasható) nem igazán tudom kritikával illetni Az akciófilmet. Könnyen olvasható, információgazdag kiadvány, amely teljesíti a kitűzött vállalásait. Azaz képes könnyen befogadható formában átfogó ismereteket nyújtani az olvasónak az akciófilmek történetéről, típusairól és műfaji sajátosságairól. (A forrásokat böngészve pedig olyan szerzőkkel is megismerkedhet az olvasó, akiknek a művei eddig még nem jutottak el hazánkba.) Mindent egybevetve a negyedik Filmanatómia könyv kifejezetten hiánypótló és tartalmas olvasmány, amelynek helye van minden (a műfajjal komolyabban foglalkozni vágyó) filmrajongó polcán.

 

Dr. Kárpáti György – Schreiber András: Az akciófilm – Válogatott tanulmányok

KMH print, 2017

Pongrácz Máté

Pongrácz Máté

Pongrácz Máté a Budapest Corvinus Egyetem Szociológia szakán végzett. A műfaji filmek nagy kedvelője és az elfedett, obskúrus, de értékes darabok felkutatója. A szerzői trash védnöke és Zardoz hírnöke.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya