Papírfény

Másvilágok – Batman: A végzet Gothambe érkezik

Az Eaglemoss Collection DC Comics Nagy Képregénygyűjteményének 25. kötetében egy igazi kultikus alkotó, a Hellboy megteremtője, Mike Mignola mesél el a saját szája íze szerint egy Batman történetet. A végzet Gothambe érkezikben semmi sem olyan, mint ahogy korábban megismertük, a történet ugyanis 1928-ban játszódik, Bruce Wayne pedig egy igazi kalandor.

A kötet a Batman: A végzet Gothambe érkezik 2000 novembere és 2001 januárja között megjelent első három számának történeteit adja közre egy misztikus stílusgyakorlatban, mely nem az első a Másvilágok (Elseworlds) sorozatban. Korábban Mignola már dolgozott egy hasonló történeten: Bryan Augustyn képregényszerző 1989 februárjában megjelent Gotham gázlámpafényben című történetét illusztrálta; ez egy viktoriánus kaland volt, amelyben Batman a Hasfelmetsző Jack által tizedelt Gothamben nyomozott. A koncepció, miszerint a jól ismert hősöket kiragadták a saját közegükből és új környezetbe helyezték a DC stratégiája volt azzal a céllal, hogy a kissé megfáradt sztárjaiba új életet leheljen. Így találkozhatott például Batman Houdinivel vagy Superman Tarzannal (!).

Mike Mignolát és társszerzőjét, Richard Pace-t Howard Phillips Lovecraft munkássága ihlette A végzet Gothambe érkezik megalkotására. Az amerikai Lovecraft horrorisztikus novelláiban saját mitológiát alkotott. Az 1928-ban megjelent Cthulhu hívása című történetében egy csapat akadémikus egy ősi szörnyistenhez fohászkodó szektát vizsgál – ehhez hasonló okkult rémségekkel kell megküzdenie Batmannek is, amikor Etrigan, a démon segítségével szembeszáll Ra’s al Ghullal.

Batman: A végzet Gothambe érkezik

A történetben számos más ismerős karakter is felbukkan – a Robinok szépen sorban: Dick Grayson, Jason Todd, Tim Drake; Oswald Cobblepot, Mr. Fagy, Méregcsók, Harvey Dent és persze Alfred és Gordon felügyelő is –, de mindegyiken csavartak kicsit az alkotók. Ahogy Batman alakján is.

A hős sokkal inkább egy klasszikus kalandor, akinek ezúttal saját végzetével kell szembenéznie.

Akik kedvelik az efféle misztikus-kalandos történeteket, mely nem szűkölködik akcióban, és különleges, sőt egzotikus világokban kalauzol, biztosan szeretik majd A végzet Gothambe érkeziket is. A nagy kérdés alapvetően azonban az, hogy a Másvilágok koncepciója érdekes-e az embernek. Számomra ez a történet nem illeszthető be a Batman-történetek sorába – ha nem a jól ismert karakterek nevét viselnék a szereplők, hanem önálló jogcímen létezne ez a mese, talán sokkal jobban működött volna.  Alapvetően nincsen vele sok gond – az Antarktisz fagyvilágától a pokol lángjaiig mindenhol megforduló hősünk helytáll egy gótikus horrorsztoriban, mely elsősorban az akcióra, mintsem a jellemfejlődésre fókuszál –, de ez a kaland sokkal inkább Lovecraft, mint Batman.

Mignola rajongása a szerző iránt valóban méltó kifejezést kapott, csak nem tudom, mi köze ennek az egésznek a sötét lovaghoz.

Batman: A végzet Gothambe érkezik

Troy Nixey képei – még ha a gyerekek rajzolásába időnként bele is tört a bicskája – tökéletes szolgálják ezt a miliőt. Klasszikus panelkezelés és Dave Stewart földszínei visznek minket vissza az 1920-as évek végére.

Szokás szerint a kötet most is helyet ad egy klasszikus történetnek is: ezúttal Jack Kirby és Mike Royer Démonjának első száma kapott megjelenési lehetőséget. Jack Kirby neve elsősorban a Marvel rajongóknak lehet ismerős: olyan szuperhősök megalkotásában vett részt, mint Amerika Kapitány, a Fantasztikus Négyes, Hulk, az X-Men vagy Thor. Amikor elhagyta az istállót, egyenesen a DC-hez vezetett útja, ahol

olyan címeken dolgozott, mint az Új istenek, az Örökkévalók, a Sandman vagy a Mocsárlény.

A Démon, vagy más néven Etrigan történetét 1972-ben indította útjára – a széria több mint öt évig futott, hogy aztán 2011-ben ismét feléledjen az Új 52 koncepció részeként. A Démon születése klasszikus eredettörténet a kornak megfelelő, kicsattanóan színes ábrázolásban – nagyon szerethető kis sztori.

Démon

A kötetben ezúttal nemcsak a megszokott retrónak, de egy másik csemegének is jutott hely, ez pedig nem más, mint Mignola és Nixey újabb kooperációja, a Batman: Fekete-fehér sorozat egyik darabja, a Gáztámadás. A Batman: Fekete-fehér ugyancsak a fősodortól különálló történeteket tartalmazott, gyakran olyan alkotók tollából, akik amúgy nem dolgoztak a sötét lovag történetein. Ide tartozik a 2003 februárjában a Batman: Gotham lovagjai 36. számában napvilágot látott, vörös színnel kiegészített, 9 oldalas szösszenet, mely váratlan képi világával nyűgözi le elsősorban olvasóit.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs.hu egyik alapítója, 2020 augusztusáig főszerkesztője. Geográfusként és filmtörténetre specializálódott bölcsészként végzett, PR-, branding- és marketingtanácsadóként dolgozik. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek.