Papírfény

Csillag születik – Befejezetlen regék Númenorról és Középföldéről

Befejezetlen regék Númenorról és KözépföldérőlA valaha megírt legszebb, legnagyobb mesterséges mitológia teremtését követhetjük végig ebben a könyvben. De a Befejezetlen regék minden rajongó számára érdekes háttértörténeteket is tartalmaz.

Tavaly volt szerencsém A Szilmarilokról és A Gyűrűk Uráról írni. Szerencsém, mert ezek olyan művek, hogy ha az ember komolyan veszi a cikkét, muszáj lesz világnézeti állásfoglalást is tenni benne. A kis filmecskék és könyvecskék mindennapi forgatagában a kritikus számára ezek a könyvek azt jelentik, mint a Mount Everest annak a hegymászónak, aki már unja a turistaútvonalakat. (Annyiban is, hogy a világ összes tudatlan és nagyképű amatőrje ugyanerre a csúcsra pályázik és aztán persze ott pusztul.)

Az Unfinished Tales nem ilyen. Nem hegycsúcs, hanem domborzati makett. Hasznos jószág, de a valódi, égig érő óriások nélkül semmi értelme önmagában.

A Szilmarilok a valaha megírt legszebb, legnagyobb mesterséges mitológia. A Gyűrűk Ura a mitológia parányi része, mégis az irodalom Sarkcsillaga. Vannak aztán még Tolkientől mesék: A Hobbit, meg egy-két könyvecske. Még egy illusztrációgyűjtemény is akad. De az író grandiózus életműve voltaképpen lezáratlan és kiadatlan maradt, mert egész életén át formálta, újra és újra átírta, és sosem végezhetett vele.

A Befejezetlen regék kétféle módon járul hozzá minden idők e legcsodálatraméltóbb írói mítoszteremtéséhez. Egyrészt tartalmazza Tolkien vázlatban maradt töredékeit. Bemutatja a kiadott könyveiben szereplő történetek korai verzióit, az át – és – átírásokat, a gondolatok és az ábrázolás fejlődését. „A régi legendák egyre inkább apám legmélyebb gondolatainak hordozóivá váltak” – írta A Szilmarilok előszavában Christopher, a kötetet összerendező fiú; ugyanő állította össze a Befejezetlen regéket is. És aztán szerepelnek a könyvben olyan írások, melyek szinte készen állnak, és jócskán elmélyítik Ea univerzumát. Megismerhetjük az istárok rendjét, melybe Gandalf és Szarumán tartozik. Elolvashatjuk Théoden fia Théodred végzetét. Egy leírást a Palantírokról. Cirion és Éorl szövetségét. Isildur vesztét. És jó adag legendát és leírást arról a mitikus földről, ami A Szilmarilok leginkább hiányos része maradt: Númenorról, az emberek legnagyobb, istenkísértő, elveszett birodalmáról.

Akadnak vidám és szomorú, méltóságteljes és kacagtató, kerek és töredékes részek egyaránt. Némelyik csak irodalmi érdekesség, sőt, pár történetváltozat aligha érdekel bárkit a legelmélyültebb Tolkien-rajongókon és/vagy – kutatókon kívül. Mások viszont elgyönyörködtetik bármelyik kíváncsi olvasót. Talán szerencsésebb lett volna kettéválasztani a könyvet, de jókora terjedelmével így is van értelme: aki rászánja magát, nem csak a tolkieni világban mélyedhet el jobban, de a szerző gondolataiban is, és ez a fura intimitás még inkább kiemeli az életmű egyediségét.

Feanor esküje (aautio.deviantart.com)
Feanor esküje (aautio.deviantart.com)

Merthogy Tolkien mitológiája annyira sajátja, annyira világnézeti alkotás, annyira kötődik a lélekhez, ami létrehozta, hogy ezen a téren szinte közelebb áll egy szakrális szöveghez, mint a puszta fikciós irodalomhoz. Ez a mély kötődés, az egész életen át tartó alkotás-formálás-újraírás-kidolgozás, a személyes és írói fejlődés az, ami létrehozta a végső műveket – a szigorúan szerkesztett, apróra átgondolt óriási köteteket –, és aztán ez a ritka minőség garantálta a művek elsöprő hatását. Hány könyv volt ekkora befolyással a mai populáris fikcióra? A tolkieni fantasztikum nem a véletlen miatt lett a huszadik századi irodalom társ nélkül kimagasló óriása, hanem mert a szerzője az egész lelkét beledolgozta.

És itt a Befejezetlen regék: sok kis pillantás ebbe a lélekbe. A halhatatlan kéz sok kis nyoma. Ritka pillanat, hogy az ember nyomon követheti egy csillag születését, és egyedülálló, ha az a csillag egy Sarkcsillag.

A könyv többször is megjelent Magyarországon. Először 1995-ben adták ki A Gyűrű keresése címmel, aztán többször is napvilágot látott egy vagy két kötetben a Szukits könyvkiadótól. Legutóbb – 2012-ben – az Európa kiadó illesztette be gyönyörű fekete sorozatába Befejezetlen regék Númenorról és Középföldéről címen; a 2012-es kiadás is a régi fordítást tartalmazza (Szántó Judit, Koltai Gábor, és egy vers Eörsi Istvántól), de a Magyar Tolkien Társaság javításaival.

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely a Filmtekercs egyik alapítója. Történészként és újságíróként végzett, kommunikációs doktoriján dolgozik. Specializációja a film- és mozitechnika, a sci-fi és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek. A Tárca rovatot vezeti. havasmezoi@filmtekercs.hu

Szólj hozzá!

Click here to post a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..