Magazin Papírfény

A hétköznapok abszurditása – Bodor Ádám: A barátkozás lehetőségei (novellák és film)

Bodor Ádám születésnapi kötetében a 80 éves szerző négy jellegzetes novellája mellett Ferenczi Gábor ezeket összefűző tévéfilmje, A barátkozás lehetőségei kapott helyet.

Bodor Ádám műveiből sokan készítettek már filmet, s bár az írói világ egységes, ezek a filmek mind nagyon különböznek egymástól: a filmes alkotók más szemlélettel, más eszközökkel próbálták megragadni, ábrázolni azt a talányos, kihagyásokkal teli, mégis nagyon sűrű szövegvilágot, amit Bodor létrehoz. Talán a legkönnyebb az egyik leghíresebb adaptációt, A részleget (Gothár Péter) és A barátkozás lehetőségeit összehasonlítani: a kapcsolat azért is adott, mert A részleg Weisz Gizellája az És akkor majd látjuk egymást című novellában/filmepizódban is visszatér. Míg Gothár a láthatatlan hatalom keltette abszurd légkört fokozza a végletekig, reménytelenül megnyomorított, mégis hétköznapinak látszó embereket mutatva be, addig Ferenczi Gábor a hasonló szituációban a személyes vonatkozást, az egyszerű érzelmeket, a kisemberek drámáját domborítja ki.

A filmben (és ezáltal: a kötetben) szereplő négy novellát tényszerűen semmi nem köti össze egymással – csak az a mély, konkretizálhatatlan kelet-európaiság, ami az író sajátja. Ferenczi a zenével, az autóutak és autók hangsúlyozásával, a szereplők át-átemelésével és a táj állandóságával próbál kapcsolatot teremteni köztük. Végül az idő előtt fel-felbukkanó szereplők elrendeződnek a saját epizódjaikban, a történet pedig szépen körbeér. Azaz a novellák összefonhatósága bizonyítást nyert, a négy epizód kiad valami önmagán túlmutató körképet a részleteiben ismerős, de egészében talán sosem létezett bodori ká-európa-univerzumról.

A kavargó nyelvek és kopár helyszínek nagyon jellemzőek Bodorra, a négy novellában szereplő helyzetek viszont a megszokottnál kissé hétköznapibbak: máshogy furcsák, mint mondjuk a Verhovina madarai bizarr termálforrása és váratlan eseményei vagy a Megbocsátás lebegtetett csodája (amelyből a legfrissebb Bodor-adaptáció, A nyalintás nesze nyert ihletet). Ezek a novellák egyszerű pillanatképek: van köztük egyetlen csattanóra épülő, csendes krimi (Sofőrünk egy rosszabb napja), anzix-szerű párkapcsolati minidráma (Fülledt reggel), jól ismert, de kérdőjelesen pozitív végkicsengésű hatalomjáték (A barátkozás lehetőségei) és hamisítatlan weiszgizella-történet (És akkor majd látjuk egymást). A történetekben van valami torz vonás, mégsem nevezhetjük őket a valóságtól elrugaszkodottnak. Közben mégis az az érzésünk, hogy mindegyik mögött egy-egy titok lappang. Lábjegyzet vagy magyarázat persze nincs, be kell érnünk az olvasottakkal: a fantázia viszont tovább csaponghat a kevés fogódzó között, amelyekkel Bodor megajándékoz minket.

a_baratkozas_lehetosegeiFerenczi Gábornak természetesen amit csak lehet, konkretizálnia kellett, így filmje az értelmezés bizonytalanságai helyett az események összekapcsolásával, az élet körkörösségével gondolkoztat el. A barátkozás lehetőségei a novellákban tetten érhető homályos thriller-elemeket is másra cseréli: a hatalom kiszámíthatatlansága a novellákban fenyegető, orwelli módon nyomasztó, a filmben viszont feloldódnak az elöljárók érthetetlen viselkedése keltette félelmek. Így a szállodaigazgató vagy Emerik úr inkább határozott, mindentudó figurának, mint a hatalom démoni képviselőjének tűnik. Megjelenik viszont egy továbbgondolt történetszál, amely váratlanul kemény befejezést ad a filmnek.

Érdekes, hogy szövegében a Sofőrünk egy rosszabb napja a legkiforrottabb novella, mégis ennek az adaptálása a legkevésbé sikerült a filmben. A tipikus lepukkant, egykori vállalati szállodában játszódó epizód lehetett volna még elrajzoltabb – mind a tárgyi kultúra, mind a filmstílus jobban közelíthetett volna a paródiához, hogy még nagyobbat üssön a szálloda eseménytelenségét megszakító, apró közjáték magyarázata.

a_baratkozas_lehetosegei_2Maga Bodor egyébként ezt a filmet tartja művei legjobb adaptációjának – nem muszáj egyet értenünk vele, de tény, hogy A barátkozás lehetőségei tisztességes munka. Így a film és a Magvető csinos kötete is méltó arra, hogy az idén nyolcvan éves szerzőt ünnepelje. A filmbe beválogatott, kevésbé ismert novellák pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy a Bodor-életmű még rengeteg adaptációs lehetőséget rejt magában – több bátor alkotó kellene, akik (akárcsak Andrasev Nadja) hozzá mernek nyúlni, hiszen az eddigi példák alapján Bodorral nagyot hibázni nem lehet.

Avatar

Gyöngyösi Lilla

Gyöngyösi Lilla az ELTE irodalom- és kultúratudomány szakán végzett. Specializációja a szerzői film, a western és az intermedialitás, mániája az önreflexió. Újságíróként és marketingesként dolgozik. A Filmtekercs.hu ötfős szerkesztőcsapatának tagja, a Papírfény rovat felelőse.
[email protected]

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya