Homoszexuális gyermekprostituáltakra vadászó sorozatgyilkos? Már az alapfelvetés is megrázó és figyelemfelkeltő, de mit is ad nekünk a The Alienist című sorozat alapjául szolgáló thriller, a magyar kiadásban A halál angyalaként megjelent Caleb Carr-regény?
1896, New York. Titokzatos sorozatgyilkos tizedeli a fiatal meleg kéjelgőket. A bűncselekmények minden esetben brutálisak, ugyanakkor sebészi pontossággal végrehajtottak. Mivel azonban a korszak bigott társadalma még a homoszexuális prostitúció létét is igyekszik tagadni, az üggyel kapcsolatos nyomozás is számos akadályba ütközik. Szerencsére Caleb Carr karaktereit nem kell félteni, akik közül többen ekkor még szokatlannak tartott módszerekkel igyekeznek feltárni a gyilkos kilétét. Az idő és a maradi gondolkodású embertársak viszont ellenük dolgoznak.
Carr regényének varázsa, illetve újdonsága nem a bemutatott módszerekben rejlik. Ha őszinték akarunk lenni, Thomas Harris művei, a Hannibal-könyvek és a belőlük készült filmek óta nem újdonság az, hogy a nyomozók igyekeznek magukat beleásni egy gyilkos lelkébe, személyiségéről profilt készítenek, ujjlenyomatokat vesznek, összehasonlításokat végeznek más esetekkel vagy akár kulturális előtanulmányokat is folytatnak. Ez a regény sokkal inkább a Hasfelmetsző-gyilkosságok egyfajta továbbgondolása, amire utalásokat is kapunk. Carr ilyen szempontból egyáltalán nem találja fel a spanyolviaszt, ráadásul A halál angyala kifejezetten lassú folyású alkotás, amely könnyen elriaszthatja magától a gördülékenyebb krimik, illetve thrillerek rajongóit.
Carr viszont a cselekményt egy olyan történelmi korszakba ágyazza, amikor ezek a módszerek még formabontóan újnak számítottak,
ugyanakkor a kortársak nem becsülték túl sokra a bemutatott eljárásokat. A regény egyik legillusztrisabb alakja a magyar származású (ugyanakkor a nyelvet már nem igen beszélő) Dr. László Kreizler, lélekbúvár, aki szokatlan jelentőséget tulajdonít az elkövető lelki hátterének és belső gondolatainak és mindent elkövet, hogy ezt tanulmányozhassa. Teszi mindezt akkor, amikor a freudi pszichológia és a modern lélektan még éppen hogy csak bontogatja a szárnyát.
Hasonló módon ismerhetjük meg a kezdeti kriminalisztikát is, melyet egy testvérpár, Lucius és Marcus Isaacson prezentálnak számunkra. A bontakozó női egyenjogúság jegyében pedig Sara Howard, a rendőrség első női alkalmazottja is a csapat tagjává válik. Az ő munkájukat az új rendőrfőnök, Theodore Roosewelt (a későbbi amerikai elnök) felügyeli, és a team John Moore újságíróval is kiegészül, aki az események elbeszélője is egyben.
Carr mesterien építi fel a korszak New Yorkjának sötét atmoszféráját. A város, amely sosem alszik, ekkor még barátságtalan, nyomorult világ, amely magában hordozza az iparosodás, bevándorlás és a társadalmi ellentétek okozta problémákat. Carr történészi hátterének köszönhetően gondosan ágyazza bele cselekményét a századforduló előtti Amerikába. Felvillant számunkra sok történelmi eseményt az 1848-as európai forradalmaktól és az azt követő kivándorlási hullámon át egészen az amerikai polgárháborúig vagy az indiánháborúkig és még sorolhatnánk, amivel a kép még komplexebbé válik.
Ugyanakkor a könyvnek határozottan gyengéi közé tartozik, hogy a karakterek hátterét nem tárja fel olyan alaposan, mint a korszakot, amiben vagyunk.
Cserébe viszont a nyomozás részletei plasztikusan, néha már-már gyomorforgató formában köszönnek vissza. A szerző emellett komoly társadalmi és szociológiai kérdéseket is taglal azokról a társadalmakról, ahol a rendszer kitaszítottjai a perifériára sodródva még csak a gyilkossági statisztikákba sem igen kerülnek be. Véleményem szerint pedig Carr ezt a struccpolitikát bizony nem csak a XIX. század végi New Yorkra érti. A regény fináléja is kiemelendő, mert igazolja mindazt a szellemiséget, amit a szerző az egész történeten keresztül épített. Vajon mi is a fontosabb egy biztonságos társadalom szempontjából? A gyilkos megismerése vagy megbüntetése?
Carr könyve nem könnyed esti mese, de nem is afféle korszakos alkotás, mint a már említett Harris művei. Ugyanakkor a krimi illetve a thriller műfajának panteonjában igenis méltó helyet foglalhat el. Aki pörgős, akciódús olvasmányra vágyik, az valószínűleg csalódni fog benne – a széria rajongói számára viszont mindenképpen ajánlott olvasmány, mert Carr komplex univerzumának minden részletét még egy sorozat keretein belül is lehetetlen bemutatni.
Caleb Carr: A halál angyala
Agave, 2018
Fordította: Falvay Dóra
