Charles Casillo egy megszállott, akkurátus ember. Charles Casillo remek író, aki egy bot életéről is élvezetesen és színesen tudna mesélni. Charles Casillo tollából Marilyn Monroe biográfiája gyötrelmes, mégis delejező hatású olvasmány.
Mielőtt nekifogtam a könyvnek, kutakodtam egy keveset a szerzőről. Hamar kiderült, hogy az Álomgyárat jól ismerő, részben életrajzokra szakosodott író, és a filmcsillag életének is avatott ismerője. Éveket ölt ebbe a projektbe, és a köszönetnyilvánítások sora felfedi, micsoda sziszifuszi munkával, és mennyire kiterjedt forrásanyagból dolgozott. Tucatnyi interjú, számos bennfentes értesülés, és minden hozzáférhető hatósági anyag felhasználásra került, nem is beszélve a bálvány életét és halálát eddig feldolgozó művek soráról. A végeredmény mégsem folyik szét,
követhető, könnyen olvasható, informatív, szórakoztató és rettentően felkavaró is egyszerre.
A könyv vállalása nem kevesebb, mint a huszadik század egyik legnagyobb popkulturális ikonjának, a múlt század közepe egyetemes szexszimbólumának, a csodálatos Marilyn Monroe-nak agyonelemzett életét, tragédiáját némiképp új fénytörésbe helyezni. (A szexszimbólum szót a keresőbe ütve a mai napig gyakorlatilag csak Monroe jelenik meg a szöveges és a képes találatokban egyaránt.)
Az első néhány fejezetet, amelyben előbb felmenőinek „hetedízigleni” családi átka, majd a kis Norma Jeane életének első másfél évtizede elevenedik fel, bizony túl kell élni nekünk, olvasóknak is. Már a mű legelső mondata megadja az életpálya végtelenül szomorú alaphangját: „Esendősége és kiszolgáltatottsága talán fogantatásából eredt, hiszen ezekben az időkben a törvénytelen származásra úgy tekintettek, mintha a nemkívánatos gyermek sérülten jött volna a világra”. Ezután szinte elviselhetetlen sűrűségben, letaglózó erővel sorjáznak a lapokon a „kóbor kiscica” felnövésének könyörtelen történései: egy skizoid paranoiás édesanyától nevelőszülőkhöz kerül, onnan az árvaházba, és újra nevelőszülőkhöz (összesen tíz családot járt meg!); a kiskamasz leány többszöri megrontása (legelőször 9 évesen!); érzelmi kapaszkodók teljes hiánya; bűnös vágyak szigorú, testi fenyítéssel terhelt büntetése, és így tovább.
Édesanyja rejtélyes kiszámíthatatlansága és megközelíthetetlensége tovább tetézte a bajokat. Az pedig végérvényesen és egy életre meghatározta a férfiakhoz való ambivalens, beteges és komplexusokkal terhelt viszonyát, hogy biológiai apját, a jó svádájú, decensen elegáns úriembert, Charles Stanley Giffordot mindössze egy aranykeretbe foglalt képen láthatta.
Élete minden percében, minden hímneműben ezt az elveszett, sosemvolt férfimintát kereste, szerette, és vágyta, hogy ő is viszontszeresse.
A kötet középső harmadában a bámulatos hollywoodi karrier minden fontos állomása említésre kerül, és minden esemény felett fenyegetőn növekszik a művésznő fátumának sötét árnyéka. Fotózások, szerelmek és házasságok, fényűző partik, elvetélt terhességek, fájdalom, keserűség, szédítő sikerek és iszonyú mélységek, fokozhatatlan eufória és mérhetetlen magány, alkohol- és gyógyszermámor. Jelentősebb filmszerepei ugyanúgy külön fejezeteket kaptak Casillo művében, mint sorsdöntő bukásai.
Szinte észrevétlenül érkezünk meg a záró harmadhoz, ahol is a könyv a leírások, a tényadatok és a hangulat szintjén is elkomorodik, akár egy gondosan megkomponált modern zenemű, és szép lassan minden építőelem a helyére kerül a nagy kirakósban. A legnagyobb – máig megoldatlan – rejtélynek természetesen Casillo sem tud a végére járni, ám ezt nem is vártuk el tőle. Nagyon valószínű, hogy a Marilynt övező misztérium addig fog élni, amíg ez így marad,
vélhetően örökké.
A mű hagyományos, lineáris időrendet követ, figyelve arra is, hogy minden fontos momentum esetében megtörténjen az oda- és visszautalás, így az ok-okozati viszonyok végig stabilan és jól követhetően állnak a lábukon. A gigantikus méretű szövegtestet rendkívül tudatosan és mértani pontossággal szerkesztették. Három részből áll, hűen követve a bevezetés, tárgyalás, befejezés klasszikus hármas tagolását, ráadásul annyi fejezetre tagolódik, ahány évet élt a díva. Külön érdekesség – és eredeti vállalását tekintve kimondottan imponáló –, hogy a mű első fele Monroe életének első harminckét esztendejét öleli fel és mutatja be, míg a második etap az ikon életének utolsó négy, keserves évét. A végzetes és enigmákkal teli utolsó nap leírása a gyengébb lelkierejű olvasókat komoly letargiába taszíthatja.
A híresség Kennedy fivérekkel fenntartott párhuzamos viszonyáról külön etap értekezik, és véleményem szerint az egész kötet csúcspontja (288-289. oldal) annak a felidézése, mikor az elnököt születésnapján a filmcsillag énekkel köszönti. Érdemes megnézni mindezt egy korabeli felvételen is, már csak azért is, hogy megbizonyosodjunk róla: e helyütt Casillo szépírói érdemei sem elhanyagolhatóak.
Marilyn Monroe kivételes szépségének, lefegyverző személyiségének és kivételes alkalmazkodó képességének köszönhet mindent, amit elért, azonban ugyanezen adottságok és készségek hordozták magukban élete első percétől az utolsóig a végzetét is. Varázsos külseje, ellenállhatatlan kisugárzása szárnya és béklyója is volt egyben.
Traumái, sérülései, mentális defektusai sejtjeibe épült időzített bombákként vártak a gyújtótűzre.
Casillo könyvének külön erénye, hogy Monroe szinte összes alakítását – igaz, különböző mértékben – kritikai ítéletektől sem mentes elemzésekben méltatja. Élvezetes olvasni a művésznő munkamódszeréről, ráhangolódási praktikáiról. Természetesen az összes ilyen forgatási beszámoló óhatatlanul érinti a sztár allűrjeit, valamint elképesztő amplitúdójú hangulatingadozásait is. Ezek a momentumok részben oldják a mélybe tartó csapások, balszerencsék áradatának „húzását”, enyhítik a több mint négyszáz oldalnyi sokkot. Teszik mindezt úgy, hogy végcélját és az olvasóknak tett ígéretét egy pillanatra sem tévesztik szem elől: ez itt, kérem, Marilyn Monroe élete tragédiájának vizsgálata és bemutatása, friss nézőpontok beiktatásával és új információk felszínre hozásával.
Casillo műve hiánypótló, amely egy kaleidoszkóp képéhez fogható korrajz Hollywood aranykoráról és egy törékeny (sz)épségű színésznő rajzolata egyszerre.
Feltár és elemez anélkül, hogy végső ítéletet hirdetne bárki vagy bármi felett, amely a végét jelentette a csillogás korszakának, és elhozta a modernitás dekadenciáját 1962. augusztus 5-én hajnalban. Casillo Monroe-kötete minden filmbarát kiskönyvtárának kötelező darabja.
Charles Casillo: Marilyn Monroe – A rivaldafény árnyékában
Alexandra Kiadó, 2019
Fordította: Babits Péter
