Papírfény

A hidegtől és a félelemtől fagytak meg – Dan Simmons: Terror

Dan Simmons: Terror

Az észak-nyugati átjáró keresésének leghírhedtebb expedíciójává vált John Franklin tragikus útja. Az éhezésről, a csontig hatoló fagyról, a skorbutról és egy fantasztikus szörnyről mesél Dan Simmons epikus regényében, a Terrorban, amelyből nemrég készült sorozat azonos címmel.

Monumentális vállalkozás volt Dan Simmons részéről regényt írni a HMS Terror és a HMS Erebus tragédiájáról. Az expedíció az angolszász irodalom egyik leggyakrabban feldolgozott témája, noha korábban jellemzően nem fikciós formában írtak róla (pl. Ken McGoogan: Fatal Passage). De az eseményből készült színdarab (Wilkie Collins: The Frozen Deep) vagy épp rádiójáték (Jo Shapcott: Erebus). Az író nem kímélte magát, a könyv végén részletezi az összes felhasznált irodalmat, ami önmagában csaknem négy oldal. A hatalmas kutatómunka érződik a kötet szinte minden oldalán. Az események, a személyek bemutatása, a leírások egyaránt részletgazdagok, mégis csak ritkán válnak öncélúvá.

Dan Simmons: TerrorA Franklin-expedíció 1845-ben indult el két hajóval, amelyek abban a korszakban a legmodernebbnek számítottak. Gőzhajtású géppel szerelték fel őket, amelyeket jégtöréskor kapcsoltak be, így még a vastagabb jégmezőkön is át tudtak jutni. A Terror hűen követi a valóságot addig, ameddig az ismert: utoljára a Baffin-öbölben látták a felfedezőket az indulás évében, júliusban. Később 150 éven át keresték a két hajó maradványait, míg végül 2014-ben, hét évvel azután, hogy Dan Simmons könyve megjelent, megtalálták az Erebus roncsait nem messze a Vilmos király-szigettől (amit az expedíció évében még félszigetnek hittek).

A hajóút egyébként hiába vallott összességében kudarcot, végül épp a megmentésére indított csapatok térképezték fel a térséget, és találták meg az észak-nyugati átjárót 1850-ben.

Különböző számítások szerint és néhány eszkimó elmondása alapján nagyjából 1849-ig életben maradt a két hajó legénysége. 1847 nyarának vége felé kapcsolódik be a Terror a hajósok életébe*. Ekkor már a második telüknek vágnak neki ugyanazon a ponton, ugyanis abban az évben szokatlanul hideg nyár volt az Északi-sarkon, és a két hajó körül nem olvadt fel a tengervíz egy jottányit sem.

A legénység tehát egy újabb kegyetlen, olykor -70 fokig süllyedő télnek nézett elébe, minimális kilátás nélkül, hogy a következő évben egyáltalán kiolvad majd a két hajó.

A fojtogató fagy, a kilátástalan magány és a megváltásként érkező, de sosem könnyű halál a könyv igazi főszereplője. Egy mesteri írói húzással Dan Simmons a félelmet megszemélyesíti: belőle alkotta meg a szerző a legénység által csak Terrornak nevezett szörnyet. A jegesmedvénél kétszer nagyobb, szinte láthatatlan, dögszagot árasztó rémség egyesével gyilkolja az expedíció részt vevőit. A fokozódó félelemben a hajó maga is megelevenedik: „Mélyebbre ereszkedni a hajóban olyan, mintha az ember a saját testébe vagy elméjébe hatolna be mélyebben. … A hajó gyomra az ember hasa. Ott van eltárolva az élelem és az összes szükséges tápanyag. … Még lejjebb, a fenékben, ahová a kapitány tart, a belek és a vesék vannak, a víztartályok és a szénkészlet nagy része.”

Egy másik remek döntés a szerző részéről, hogy gyakran megemlíti az irodalmi előzményeit. „Furcsa kis ember az illető. Ha az emlékezetem jól szolgál, Poe-nak hívják. Nagyon melankolikus és morbid dolgokat ír, egy csipetnyi egészségtelen hátborzongatással” – mondja az egyik karakter a regényben, és mintha magáról a Terrorról beszélne. Poe ráadásul az amerikai irodalomban Stephen King egyik legfontosabb elődje volt, maga King pedig olyan komoly hatással volt Simmonsra, hogy olykor az volt az érzésem, a regényt igazából maga King írta álnéven. Terjedelmében is kifejezetten hajaz az írólegenda legfontosabb műveire: ez teszi lehetővé, hogy az Azhoz vagy a Végítélethez hasonlóan Simmons is ráérősen elidőzzön bizonyos részletek felett, úgymint a skorbut, a mérgező konzervek vagy épp a múlt jelenre ható háttértörténetei. És voltaképpen ezekből áll össze az a félelmetes, de lehengerlő hangulat, ami miatt oldalak százain át lehetetlen a könyv.

Hiába azonban a számtalan erőfeszítés, azt éreztem, hogy a potenciális eseménytelenség, ami egy ilyen helyzet feldolgozásakor a dramaturgiára nehezedik, számos egyéb ponton agyonnyomja a könyvet. Halálról, betegségről, fagyról és éhezésről olvasni akkor is megterhelő, ha az ember csak rövid ideig teszi. A legrosszabb mégis a reménytelenség, ami az olvasó számára az első pillanattól egyértelmű. A trükk az, hogy amikor már minden elveszett, akkor az író csavar egyet a valóságon, és bármilyen elképzelhetetlen, klasszikus európai happy enddel zárja a történetet. És ettől egy pillanatig sem éreztem rosszul magam.

Sőt, az eszkimó mitológia beemelésével vált igazán színessé Dan Simmons epikus gótikus horrorja, a Terror.

A könyvhöz képest a sorozat jóval feszesebb lett, bizonyos szempontból épp olyan, amilyennek talán a regénynek is lennie kellett volna. A fordulatok a mozgóképen sokkal nagyobbat ütnek, mert hatásvadászabb módon tálalták őket. És persze számos ponton el is túlozták az alapul szolgáló írást – nem tértek el, csak minden erősebb, hangsúlyosabb, de meglepő módon nem véresebb. Torzítás továbbá, hogy a hajón vannak állatok: a macska még csak-csak elfogadható, de a nagytestű kutya hozzáadása a történethez teljesen érthetetlen. Ezzel együtt az azonosság is kifejezetten erős – nekem ugyanaz nem tetszett a regényben, mint a sorozatban, és fordítva: a végtelen szenvedés, ami az expedíció résztvevőinek, majd nekem, mint olvasónak és nézőnek egyaránt kijutott.

 

Dan Simmons: Terror

Agave Könyvek, 2018
Fordította: Farkas Veronika

*Helyesbítés: az évszámot július 5-én átjavítottuk.

Avatar

Tóth Nándor Tamás

Tóth Nándor Tamás külpolitikai és kulturális újságíró volt. A kettő metszetéből alakult ki filmes specializációja: a politikai témájú és a társadalmi változásokat feldolgozó filmek, valamint a Mediterrán-térség, Németország és Latin-Amerika filmművészete. A Filmtekercs Egyesület pénzügyi vezetője. tothnandor@filmtekercs.hu

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..