Ami a Watchmen volt a nyolcvanas, Az aranykor a kilencvenes éveknek, az lett Darwyn Cooke Az új küldetés című története a kétezres éveknek: az amerikai politika kőkemény kritikája és a háború utáni paranoia személyes értelmezése. Az Eaglesmoss DC Comics Nagy képregénygyűjteményének 46. és 47. számában újabb modernkori klasszikust kapnak az olvasók.
Ameddig Az aranykor a McCarthy-korszak és a Vörös Veszedelem nyomasztó légkörét, a Watchmen pedig a Nixon-érát bírálta, Az új küldetés a hatvanas évek Amerikájához nyúl és a korszakra jellemző erkölcsi bizonytalanságot helyezi üzenetének fókuszába. A történet szó szerint is megidézi John F. Kennedy Új határ című, az 1960-as demokrata jelöltállító ülésen elhangzott beszédét, mely arra buzdít, hogy a legkeményebb időkben is tartsunk ki elveink mellett.
A legkeményebb időket most egy belső, szó szerint a Föld magjából érkező fenyegetettség jelképezi, mely csak a megosztott emberiség, a megosztott amerikai társadalom és az ezüstkor legnagyobb szuperhőseinek összefogásával győzhető le. Az amerikai képregény általánosan 1956 és az 1970-es évek közé helyezett ezüstkora követte a képregény aranykorát és a rövid ideig tartó atomkorát. Ez az időszak művészi fejlődést, de kereskedelmi visszaesést hozott a szuperhős-műfaj számára. Ide nyúlt vissza az író-rajzoló Darwyn Cooke, hogy vitalizáljon egy sereg álruhás igazságosztót és újra hadrendbe állítson számos, szuperképességekkel nem rendelkező karaktert is, akik arra hivatottak, hogy
példaképül szolgáljanak a bármelyikünk által megtehető erőfeszítésekkel kapcsolatban.
A hidegháború idején játszódó cselekményben a világ elpusztításával fenyegető idegen lény ellen az addig önállóan dolgozó hősök létrehozzák az Igazság Ligáját és együtt szállnak szembe a teremtménnyel. A történet egyfajta új eredettörténetnek is tekinthető, hiszen tanúi lehetünk mind a Mars utolsó túlélője, J’onn Marsbéli Fejvadásszá válásának, mind Zöld Lámpás megszületésének.
Darwyn Cooke a DC történetének egyik legizgalmasabb alkotója, akit elsősorban már jól ismert hősök újraszabásáról ismerünk. Az Eaglemoss sorozatában a Macskanő: Selina nagy dobása és A Macskanő nyomában című történetekkel öntött új vért a Macskanő és Sam Bradley, az Aranykor hard-boiled detektívjének karakterébe. Filmszerű stílusa most is visszaköszön: a leghagyományosabb, oldalanként jellemzően három képet hozó panelezésnek köszönhetően története akár egy film forgatókönyve is lehetne. Nem meglepő, hogy a képregényből 2008-ban Az Igazság Ligája – Az új küldetés címmel animációs film is készült, melynek Stan Berkowitz-cal közösen maga Darwyn Cooke írta a forgatókönyvét.
Cooke, még ha nem is ér a Watchmen magasságába, roppant szórakoztató és Alan Moore klasszikusánál optimistább módon képes erkölcsi iránymutatást adni. Az új küldetés ügyesen von párhuzamot a kiábrándult hidegháborús évek és napjaink között, a kiutat pedig az összefogásban látja. Ami különösen izgalmassá teszi tézisét, hogy nem elsősorban szuperhősöket, hanem
„egyszerű”, tenni vágyó embereket tesz példaképpé,
ezzel olyan azonosulási pontokat adva, amit csak kevés képregény képes. Az aranykorhoz hasonlóan Cooke az egyes karakterek sztorijainak mozaikjából teszi ki a nagyobb képet – a történetszálak jól adagolva fonódnak össze a cselekmény végére.
A kötetek – mint mindig – egy-egy retro történettel is kényeztetnek: a 47. kötetben a Showcase 17. számában, 1958 decemberében megjelent Az időtlen város titka című képregény kapott helyett, mely Adam Strange-dzsel ismerteti meg az olvasókat. A 48. számban pedig Az Igazság Szövetségének veresége című, 1979 decemberében az Adventure Comics 466. számában megjelent történetben az Amerikai Igazságszövetség felbomlásának okaira derül fény.
