Le tud-e szokni az emberhúsról egy zombi? Hogyha ez lenne egy művészeti alkotás legfontosabb kérdése, körberöhögnénk. Mondjuk most erről van szó, csak ez éppenséggel Deadpool cseppet sem komoly kalandja, a Zsémbes zsoldos.
Wade Wilson 1991-ben, az X-Men-szérián (The New Mutants) belül látta meg a napvilágot. Rob Liefeld és Fabian Nicieza alkotók még gonoszra kalibrálták, ám gyorsan arculatot cserélt, és a rajongók egyik kedvenc, rendhagyó hősévé avanzsált. Számtalan eszement küldetéssel a háta mögött (pl. a komplett Marvel-univerzum meggyilkolásával vagy a 17. századi Japánban tett kaszabolásával), tagadhatatlan a hatása a modern képregény-zsáner alakulására. Ezt az ikonikus státuszt szilárdította meg a 2016-os első, illetve a tavalyi második saját mozija (amelynek alapanyaga az az X-Force, amit szintén az említett szerzőpáros alkotott meg).
Ezek a filmek nemcsak megreformálták a képregény-adaptációk attitűdjét a családbarát-besorolásból való kitöréssel, de széles körben ismertséget adtak magának a karakternek és a műfaj eddig keveset látott aspektusának. Ezen áldásos hatás eredménye, hogy hazánkban is kereslet alakult ki az eddig nem ismert történetek iránt, így
egyre több Deadpool sztorit olvashatunk immáron magyar fordításban.
A Fumax Kiadó jóvoltából pedig csokorba szedve lapozgathatjuk kedvenc pszichopatánk legbanálisabb kalandjait. A tervezett 4 kötet közül az első a Marvel Zombies egyik tie-in (közbeékelt mellékszál) sztorija, a Zsémbes zsoldos, ami az idei képregényfesztiválon mutatkozott be, és az eredeti Merc with a mouth-széria mind a 13 füzetét tartalmazza.
A történetét Victor Gischler írta, aki amellett, hogy ismert krimiszerző, számos képregényben (a Megtorló és az X-Men-szériákban is) megcsillogtatta érzékét a zsáner iránt, azonban ez az első munkája Deadpoollal. És micsoda entransz! Kevés történetről mondható el, hogy nem az a lényege, hogy mennyire mély vagy meta, hanem az, hogy mennyire bolond. A Zsémbes zsoldos márpedig bolond, mint Deadpool mindig.
Deadpoolt az A.I.M szervezet azzal bízza meg, hogy a Jura korban megragadt Vadföldről csenjen el egy ereklyét, amiből biofegyvert akarnak készíteni. Ez pedig nem más, mint egy párhuzamos, a zombi-univerzumból származó zombi-Deadpool leszakadt feje. A manőver nem egyszerű, hiszen dinoszauruszok, őslakos bennszülöttek és a Hidra is az útjába áll. Deadpool segítségére siet hát a dögös Dr. Betty, az A.I.M biológus-ügynöke. A világ megmentése érdekében elhatározzák, hogy visszaszolgáltatják a fejet a tulajdonosának. Azonban kisvártatva ráébrednek, hogy Kobak elcsenése volt a könnyebb rész, hiszen a multiverzum ezer és egy hajmeresztő próbatétel elé állítja a nem kimondottan hétköznapi triót.
A Zsémbes zsoldos épp olyan, mint maga a karakter:
csapongó és komolytalan, és ami a legfontosabb, nagyon vicces.
A könyvet kézbe véve az első, ami felkelti az érdeklődést, az a hátlap. Spielberg klasszikusa, a Cápa deadpoolosított kiadása szerepel rajta, és az ilyen popkulturális utalások Deadpool igazi különleges képességei. A füzetek borítója Arthur Suydam (számos Marvel-füzet illusztrátorának) munkáját dicséri – egytől egyig valamilyen ismert film (A bárányok hallgatnak), képregény (Conan, a barbár) vagy épp egy zenei album (Nirvana: Nevermind) személyre szabott karikatúrái. Persze itt nem áll meg a humorexpressz, hiszen szinte minden oldalra jut legalább egy odaszúrás vagy hasonlat az állandóan pofázó maszkos fenegyerektől.
Szegény foglyul ejtett A.I.M-ügynök járt a legrosszabbul, mivel őt Pool csak azért lőtte agyon, mert azt merészelte mondani, hogy a Csillagok háborúja előzmény-trilógiája jobb, mint az eredeti.
Az önreflexió és a negyedik fal áttörése, vagyis a fogyasztó megszólítása a Deadpool másik esszenciális adaléka; itt sincs ez másképp, mint ahogy a filmekben megszokhattuk. A tavaly elhunyt, korábban Star Wars- és Marvel-képregényeken dolgozó Bong Dazo rajzművész karrierjének talán legismertebb darabja a Zsémbes zsoldos, munkája pedig remekül szolgálja ezt az attitűdöt. Panelkezelése mintegy szándékosan gátolja a cselekmény folytonosságát, ahogy kockákra szabdal egy-egy nagyobb egységet,
a szereplők pedig rendre kilépnek a mozgásterüknek számító keretek szorításából, hogy az olvasóhoz szóljanak.
Ez eddig az elvárt szintnek tűnik a vörös pantallós dumagépet ismerve. Ami kiemeli és igazán szórakoztatóvá teszi a Zsémbes zsoldost, az a főszereplő duó. Bár roppant nevetséges, ahogy a szexmániás szuperkommandós ellentmondást nem tűrően próbálja rávenni Dr. Bettyt egy kis ungabungára, mégsem róluk beszélek. Deadpool fejében temérdek hang szólogat be egymásnak, és mivel a zombifej is Deadpoolból van, az egymást túllicitáló pocskondiázás az abszurditás és a jóízlés határait súrolja, egyszersmind nyílt támadást indít a rekeszizmaink ellen.
A halhatatlan dumagép első kötetbe szedett kalandja egy nagyszerű széria nyitánya, amelynek következő felvonása, remélhetőleg, a Zsémbes zsoldos folytatása lesz. Hiszen a történet hirtelen és sokat sejtetően zárult le, amely egy újabb polgárpukkasztó Poolovízióval, a multiverzumból érkező 5 Deadpoolt is felvonultató Deadpool Corpsszal kecsegtet.
