Papírfény

Honnan jön a köpeny? – A képregényfilm: Válogatott tanulmányok

Amerre nézünk, képregényfilmeket látunk. Ott vannak a moziban, a bevételi listák csúcsán és már az Oscar-díjat is meg-megkörnyékezik. Hiába tűnik azonban úgy, hogy ez a zsáner egyenlő a szuperhősökkel, a gyökerei sokkal messzebbre nyúlnak vissza. A Filmanatómia-sorozat hatodik kötete, A képregényfilm tíz tanulmányon keresztül járja körbe a műfaj történelmét, identitását, és teszi mindezt jól követhető, példákkal illusztrált módon.

Ha manapság megállunk egy mozi előtt, szinte nincs olyan időszaka az évnek, hogy ne látnánk legalább egy képregényfilmet a kínálatban. Napjainkban ezt a kategóriát a szuperhősfilmekkel azonosítjuk, de egyáltalán nem csak azok alkotják – sőt, hiába most dominánsak, nem is a 21. században kezdődik a történetük. A Filmanatómia-sorozat hatodik kötete a képregényfilmek világába ugrik fejest: tíz tanulmány ismerteti meg velünk ezeket az alkotásokat.

A Dr. Kárpáti György szerkesztette A képregényfilm számos izgalmas kérdést körbejár. Honnan jött ez a műfaj és hol áll most? Egyáltalán nevezhetjük műfajnak? Mi alapján tipizálhatjuk? A tanulmánygyűjteményben nemcsak átfogó elméleti fejtegetésekkel találkozunk, néhány híres képregényszereplőnek mélyebben is megismerjük a történelmét. Sőt, olyan izgalmas témákba is bepillantást nyerhetünk, hogy miként vettek részt a képregényfilmek a felnőtteknek szóló animációk forradalmában, vagy hogy mi köze van a 9/11-nek a szuperhősök felemelkedéséhez.

A Marvel Filmes Univerzum filmjei nélkül ma már nincs is moziműsor.

Ahogy azt a tanulmányok is egyértelművé teszik, a képregényfilmeket nem lehet vizsgálni az alapjukat adó képregények nélkül. Sok szempontból tehát kettő-az-egyben kötetet kapunk – a szerzők alaposan feltárják a párhuzamokat, az eltéréseket és a kölcsönösséget a két alkotóművészeti ág között.

Mindezt ráadásul épp olyan szakmai szemmel teszik, amennyire olvasmányosan: laikusok is nyugodtan kezükbe vehetik.

Hogy belemelegedjünk a témába, Dr. Kárpáti György rögtön A képregényfilm rövid történetével kezd. Igazi időutazó kaland ez, amellyel visszatérünk a nickelodeonok és a tévé hőskorába is. Hallunk a már jól ismert DC és Marvel gyártotta blockbusterekről, de elkalandozunk a képregényfilmek legfurcsább szegleteibe is. Megfigyelhetjük, hogy Vörös Szonja, Fritz, a macska, Flash Gordon vagy Barbarella hol és miként helyezkedik el az adaptációk sorában, valamint milyen szerepet játszottak a trendek alakulásában – vagy épp buktak óriásit a meg nem értettség miatt.

Fritz, a macska (1972)

Az ezután következő tanulmányok szintén nagyobb ívű, áttekintő jellegű írások. Ezekben sok közös pontot találunk – a szerzők ugyan követik a saját gondolatmenetüket, ám óhatatlanul belefutnak a képregényfilmek történetének ugyanazon képviselőibe, keresztútjaiba. Az ismétlődések ugyan nem válnak monotonná, azonban ha egy ültő helyünkben esünk neki a könyvnek, többször is ránk köszönhet a déjà vu.

Ezen írások közül Farkas Viktor Képregény-adaptációk és műfajiság a kortárs tömegfilmben című tanulmánya emelkedik ki súlyos szakmaiságával. Ahogy a cím is elárulja, a tanulmány a képregényfilmek identitását a tömegfilmek irányából közelíti meg, ezt pedig becsülendő alapossággal teszi. Ugyanakkor sokkal inkább szól a filmelméletben jártas kutatóknak, mint az átlagos mozinézőnek.

A rákövetkező öt tanulmány már személyre szabottan vizsgálja egy-egy figura fejlődéstörténetét, a vásznon és azon kívül is. Huber Zoltán Batmant boncolgatja, az Adam West-éra előttről kezdve, Tim Burton és Christopher Nolan adaptációin át egészen a DC filmes univerzumában feltűnő, botladozó népszerűségű Denevérig. Szalóki László két elemzést is szentel annak, hogy Superman felemelkedését, stagnálását és reformját a legmélyrehatóbbig bemutassa. Ezután még egy körre visszatér, ám a képregények lapjait elhagyva a való világba tesz kiruccanást: portrét állít a zsáner egyik legmeghatározóbb figurájának, a cameók királyának, Stan Lee-nek. Gábor Bence pedig épp Lee leghíresebb figurájának, Pókembernek veszi sorra a filmes adaptációit.

Közös ezekben a tanulmányokban, hogy rajtuk keresztül még az is behatóan megismerheti a bemutatott karaktereket, aki (valamilyen hihetetlen véletlen folytán) sohasem találkozott még velük.

Azon túl, hogy kronologikusan felvázolják előttünk a történetüket, betekintést kapunk a figurák működésébe is a felhasznált filmeken keresztül. Olyan elemzési szempontokat kínálnak nekünk, amelyek talán eszünkbe sem jutottak a moziban ülve. A manapság népszerű, mindent uraló Marvel- és a DC-filmek szinte mindig vitákba torkolló kommentcsatákat váltanak ki az interneten, így üdítő és tanulságos ehhez hasonló elemzéseket látni a sok zajtól mentesen.

Táltosember vs. Ikarus

A képregényfilm utolsó fejezetében hazánkra terelődik a hangsúly: Barát Kornélia Pálfi Györggyel készített interjút. Többek között szóba kerül, hogy nálunk miért nincs hagyománya a képregényeknek (és így az ebből készült filmadaptációknak sem), és mögé látunk annak, hogy 2002-ben miként jelent meg mégis a Jött egy busz című antológiában Táltosember, a magyar szuperhős.

A képregények és adaptációik régóta velünk vannak, és egy ilyen szerteágazó zsánert nem is lehet könnyű keretek közé szorítani: A képregényfilm mégis jó kiindulópont ehhez. Izgalmas kérdéseket boncolgat, szokatlan kapcsolatokra hívja fel a figyelmet, és mindezt általában közérthető módon teszi. Akár profi vagy már a képregényfilmek terén, akár csak rajongóként néztél fel eddig a szuperhősökre, ez a tanulmánykötet nagyszerű betekintést nyújt egy olyan világba, amely sokkal komplexebb annál, mint amilyennek a blockbusterek előtt ülve tűnik.

 

Dr. Kárpáti György (szerk.): A képregényfilm – Válogatott tanulmányok
Vertigo Média Kft., 2020

Vida László

Vida László

Vida László a Debreceni Egyetem kommunikáció- és médiatudományi szakának újságíró specializációján végzett. Szakterülete a sci-fi, a fantasy, a képregényfilmek és bármi, aminek videojátékokhoz van köze.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya