Papírfény

Honnan jön a köpeny? – A képregényfilm: Válogatott tanulmányok

Amerre nézünk, képregényfilmeket látunk. Ott vannak a moziban, a bevételi listák csúcsán és már az Oscar-díjat is meg-megkörnyékezik. Hiába tűnik azonban úgy, hogy ez a zsáner egyenlő a szuperhősökkel, a gyökerei sokkal messzebbre nyúlnak vissza. A Filmanatómia-sorozat hatodik kötete, A képregényfilm tíz tanulmányon keresztül járja körbe a műfaj történelmét, identitását, és teszi mindezt jól követhető, példákkal illusztrált módon.

Ha manapság megállunk egy mozi előtt, szinte nincs olyan időszaka az évnek, hogy ne látnánk legalább egy képregényfilmet a kínálatban. Napjainkban ezt a kategóriát a szuperhősfilmekkel azonosítjuk, de egyáltalán nem csak azok alkotják – sőt, hiába most dominánsak, nem is a 21. században kezdődik a történetük. A Filmanatómia-sorozat hatodik kötete a képregényfilmek világába ugrik fejest: tíz tanulmány ismerteti meg velünk ezeket az alkotásokat.

A Dr. Kárpáti György szerkesztette A képregényfilm számos izgalmas kérdést körbejár. Honnan jött ez a műfaj és hol áll most? Egyáltalán nevezhetjük műfajnak? Mi alapján tipizálhatjuk? A tanulmánygyűjteményben nemcsak átfogó elméleti fejtegetésekkel találkozunk, néhány híres képregényszereplőnek mélyebben is megismerjük a történelmét. Sőt, olyan izgalmas témákba is bepillantást nyerhetünk, hogy miként vettek részt a képregényfilmek a felnőtteknek szóló animációk forradalmában, vagy hogy mi köze van a 9/11-nek a szuperhősök felemelkedéséhez.

A Marvel Filmes Univerzum filmjei nélkül ma már nincs is moziműsor.

Ahogy azt a tanulmányok is egyértelművé teszik, a képregényfilmeket nem lehet vizsgálni az alapjukat adó képregények nélkül. Sok szempontból tehát kettő-az-egyben kötetet kapunk – a szerzők alaposan feltárják a párhuzamokat, az eltéréseket és a kölcsönösséget a két alkotóművészeti ág között.

Mindezt ráadásul épp olyan szakmai szemmel teszik, amennyire olvasmányosan: laikusok is nyugodtan kezükbe vehetik.

Hogy belemelegedjünk a témába, Dr. Kárpáti György rögtön A képregényfilm rövid történetével kezd. Igazi időutazó kaland ez, amellyel visszatérünk a nickelodeonok és a tévé hőskorába is. Hallunk a már jól ismert DC és Marvel gyártotta blockbusterekről, de elkalandozunk a képregényfilmek legfurcsább szegleteibe is. Megfigyelhetjük, hogy Vörös Szonja, Fritz, a macska, Flash Gordon vagy Barbarella hol és miként helyezkedik el az adaptációk sorában, valamint milyen szerepet játszottak a trendek alakulásában – vagy épp buktak óriásit a meg nem értettség miatt.

Fritz, a macska (1972)

Az ezután következő tanulmányok szintén nagyobb ívű, áttekintő jellegű írások. Ezekben sok közös pontot találunk – a szerzők ugyan követik a saját gondolatmenetüket, ám óhatatlanul belefutnak a képregényfilmek történetének ugyanazon képviselőibe, keresztútjaiba. Az ismétlődések ugyan nem válnak monotonná, azonban ha egy ültő helyünkben esünk neki a könyvnek, többször is ránk köszönhet a déjà vu.

Ezen írások közül Farkas Viktor Képregény-adaptációk és műfajiság a kortárs tömegfilmben című tanulmánya emelkedik ki súlyos szakmaiságával. Ahogy a cím is elárulja, a tanulmány a képregényfilmek identitását a tömegfilmek irányából közelíti meg, ezt pedig becsülendő alapossággal teszi. Ugyanakkor sokkal inkább szól a filmelméletben jártas kutatóknak, mint az átlagos mozinézőnek.

A rákövetkező öt tanulmány már személyre szabottan vizsgálja egy-egy figura fejlődéstörténetét, a vásznon és azon kívül is. Huber Zoltán Batmant boncolgatja, az Adam West-éra előttről kezdve, Tim Burton és Christopher Nolan adaptációin át egészen a DC filmes univerzumában feltűnő, botladozó népszerűségű Denevérig. Szalóki László két elemzést is szentel annak, hogy Superman felemelkedését, stagnálását és reformját a legmélyrehatóbbig bemutassa. Ezután még egy körre visszatér, ám a képregények lapjait elhagyva a való világba tesz kiruccanást: portrét állít a zsáner egyik legmeghatározóbb figurájának, a cameók királyának, Stan Lee-nek. Gábor Bence pedig épp Lee leghíresebb figurájának, Pókembernek veszi sorra a filmes adaptációit.

Közös ezekben a tanulmányokban, hogy rajtuk keresztül még az is behatóan megismerheti a bemutatott karaktereket, aki (valamilyen hihetetlen véletlen folytán) sohasem találkozott még velük.

Azon túl, hogy kronologikusan felvázolják előttünk a történetüket, betekintést kapunk a figurák működésébe is a felhasznált filmeken keresztül. Olyan elemzési szempontokat kínálnak nekünk, amelyek talán eszünkbe sem jutottak a moziban ülve. A manapság népszerű, mindent uraló Marvel- és a DC-filmek szinte mindig vitákba torkolló kommentcsatákat váltanak ki az interneten, így üdítő és tanulságos ehhez hasonló elemzéseket látni a sok zajtól mentesen.

Táltosember vs. Ikarus

A képregényfilm utolsó fejezetében hazánkra terelődik a hangsúly: Barát Kornélia Pálfi Györggyel készített interjút. Többek között szóba kerül, hogy nálunk miért nincs hagyománya a képregényeknek (és így az ebből készült filmadaptációknak sem), és mögé látunk annak, hogy 2002-ben miként jelent meg mégis a Jött egy busz című antológiában Táltosember, a magyar szuperhős.

A képregények és adaptációik régóta velünk vannak, és egy ilyen szerteágazó zsánert nem is lehet könnyű keretek közé szorítani: A képregényfilm mégis jó kiindulópont ehhez. Izgalmas kérdéseket boncolgat, szokatlan kapcsolatokra hívja fel a figyelmet, és mindezt általában közérthető módon teszi. Akár profi vagy már a képregényfilmek terén, akár csak rajongóként néztél fel eddig a szuperhősökre, ez a tanulmánykötet nagyszerű betekintést nyújt egy olyan világba, amely sokkal komplexebb annál, mint amilyennek a blockbusterek előtt ülve tűnik.

 

Dr. Kárpáti György (szerk.): A képregényfilm – Válogatott tanulmányok
Vertigo Média Kft., 2020

Avatar

Vida László

Vida László a Debreceni Egyetem kommunikáció- és médiatudományi szakának újságíró specializációján végzett. Szakterülete a sci-fi, a fantasy, a képregényfilmek és bármi, aminek videojátékokhoz van köze.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A szuperhősök már ezerszer megmentették a világot a moziban. Mi a helyzet a tévével?

A VLOGtekercs ebben a hónapban a képregényadaptációk közül azokkal foglalkozik, amik nem a mozit célozzák. A tévében és a streaming-szolgáltatókon sorra érkeznek azok a képregényfeldolgozások amik valamilyen módon különlegesek, ráadásul nem csak saját kategóriájukban. A szuperhősök már meghódították a teljes popkultúrát, beleértve a kiképernyőt is, most megmutatjuk, hogyan!

Műsorvezető: Németh Míra

Szöveg: Vida László

Vágó: Nagy Tibor

Főcím: Gyenes Dániel

Projektvezető: Nagy Tibor

Producer: Molnár Kata Orsolya