Papírfény

Forradalom után

2000-ben egyetlen román nagyjátékfilm sem készült. Ez amolyan tételmondat lehet a manapság csodaszámba mondott, tévesen vagy helyesen román újhullámnak nevezett jelenségen. Ezzel kezdi és ezt járja körül Gorácz Anikó Forradalmárok című, nemrég megjelent kötete.

Van abban valami különös, ahogy a Mozinet szerkesztősége ki tudja választani a megfelelő időben a megfelelő témát. Mert ugye – ahogy a szólás is mondja – konkurenciáról vagy rosszat vagy semmit, de Molnár főszerk után jómagam is megemelem kalapom a “mozinetes fiúk” előtt, és elismerem a korszellem megfelelő becélzását.
Mert hinni lehet, de nem kötelező, hogy a román film szitokszó helyett itt-ott mára divat lett. Felnőtt egy nemzedék, amely tudott szakítani az elődök hagyományaival; mert lényegében nem voltak hagyományok. Volt egy korszak, egy Ceausescu-korszak, amely kimondva-kimondatlanul ott lebeg a rendezők és a mozinézők tudatában és a filmekben. Van egy szétesett mozihálózat, még a magyarnál is kevesebb moziteremmel; szabályosan mobilmozik járják az országot, és maguk a rendezők viszik a filmjeiket a művházakba (aki nem hiszi, járjon utána).
A lepusztult helyzet 2000-ben egy pillanatra elvesztette eszméletét. Ekkor egy nagyjátékfilm sem készült; abban az évben nálunk például a Werckmeister harmóniák vagy a Jadviga párnája. Náluk egy új generáció születése indult előbb kis-, majd nagyjátékfilmekkel, cannes-i, európai, berlini filmdíjakkal, világsikerekkel. Filmjeikben a bőrünkön érezhető jelenlét, a briliáns színészi alakítások, a remekül megírt forgatókönyvek és az alaposan átgondolt, erőskezű rendezői munka. Nem tervezett, nem összehangolt, egyidejű fellépés; nincs itt szó dogma kiáltványról. Csak csöndes, kicsit keserű, kényszerű összekacsintás – csipetnyi vadkelet a Nyugatnak.
Gorácz Anikó kötete, a Forradalmárok a Mozinet könyvek sorozat legújabb darabja. Az előbbieknél persze jóval szabatosabban és tudományosabban, mégis érthetően és olvasmányosan tálalja a kis- és nagyjátékfilmeket egyaránt, kitérve a közös témákra, eredetükre, közös pontokra, egy nagy képet festve az általunk, firkászok által csak két szóban odavetett nagy egészről, a román újhullámról.

Gorácz Anikó: Forradalmárok – Az új évezred román filmművészete
Mozinet, 2010.

Avatar

Sergő Z. András

Sergő Z. András alapító, főszerkesztő-helyettes. Közép-Kelet-Európa, különösen a román újhullám, a délszláv és a magyar film követője. Kedvencei a dokuk, a kamaradarabok, sport- és valláspolitika. sergoandras@filmtekercs.hu

Add Comment

Click here to post a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

FM ‘tekercs Podcast

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..