Magazin Papírfény

Betekintés Jeles András fény-árnyék birodalmába – Gelencsér Gábor: Váratlan perspektívák

gelencser gabor varatlan perspektivak jeles andras filmjei borito

gelencser gabor varatlan perspektivak jeles andras filmjei boritoMegjelent Gelencsér Gábor Váratlan perspektívák című monográfiája Jeles András filmjeiről.

Nagyon örülhetünk ennek a könyvek, nemcsak azért, mert gazdag, igényes és könnyen olvasható, hanem azért is, mert egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott rendezőnek végre megadja a neki járó figyelmet és teret. Jeles színházi munkásságáról már igen, de filmes életművéről ezidáig nem született önálló könyv.

Jeles András párhuzamosan foglalkozik színházi és filmrendezéssel, az utóbbival ritkábban, ám ugyanolyan mélységgel. Változatlan, pesszimista és részvéttel teli tekintettel fordul a világ és az emberek felé, hogy meglesse, színre vigye a hiányosságaikat, igyekezetüket és esendőségüket, mosolyogva, sírva és kritikával ebben az árnyékvilágban.

Tematikus és problémaközpontú megközelítés helyett – például Jeles és az amatőr színészek, a talált szöveg/kép vagy töredék, a montázs, Jeles világképe, és még sorolhatnánk a rendezőnél jól megragadható témákat – Gelencsér időrendben halad a filmek vizsgálatával. Minden egyes fennmaradt darabot áttekint, a főiskolai vizsgafilmektől a 70-es évek kiüresedett, céltalan világát lefestő Kis Valentinón (1979) és az évekig dobozban maradt Álombrigádon (1983) át a Magyarország 2011 című rövidfilm-összeállítás kezdő darabjáig, a Cogito… című etűdig.

https://www.youtube.com/watch?v=Ql0Vwr9AJX4

Ez a felépítés kiválóan megfelel a célnak: ha valaki, legyen filmes diák vagy mezei filmnéző, szembetalálkozik egy Jeles-filmmel, és nem talál rajta fogódzót, Gelencsér Gábor értő magyarázata segíthet az adott filmet (belátható szöveghosszon belül) elhelyezni a kor filmtörténeti, kulturális és politikai kontextusában, valamint a szerző életművében, vagy csak általában interpretálni a látottakat.

És egy-egy film értelmezésekor a szerző össze is kapcsolja az épp tárgyalt filmet a rá rímelő művekkel is – ugyanis Jelesre is jellemző, hogy tágabb értelemben vett művei (tehát nemcsak filmek, hanem színháza és szépirodalmi szövegei is) között is sok kapcsolódási pontot találunk. Nagyjából egységes világlátása mindegyiken tükröződik. Jeles annyira tömör, hogy ha „összetevőire”, jellegzetes problémákra cincálnánk szét, körbe-körbe járhatnánk, mert mindannyiszor el kellene ismételnünk az egymáshoz kapcsolódó elemeket – ezért is jogos az alkotásokat egyesével elemző szerkezet.

https://www.youtube.com/watch?v=4TWS1wWP000

Minden filmhez két szöveg kapcsolódik, egy leíróbb és egy értelmezőbb jellegű. Párban állnak és párhuzamban; ezzel a szerkezettel Gelencsér bizony rájátszik kedves rendezője egy „technikájára” (akárcsak az értelmező jellegű szövegeknek adott címekkel, melyekkel az életmű végérvényes egységességére utal). Ugyanis Jeles egy fontos szerkesztőelve is a különféle párhuzamok felállítása – leginkább a narrációban –, ahogy egyes filmcímei is jelzik (Montázs, Párhuzamos halálrajzok).

A Váratlan perspektívák nem tankönyv- vagy tudományos cikk szagú: az esszéisztikus nyelv és forma a választékos és szellemes szöveget nem akarja súlyos lábjegyzetekkel terhelni. Hadd emelkedjék a komoly munkával felfejthető, összetett, hol szabadon szemtelenkedő, hol metafizikus magasságokat érintő filmekhez.

A kötetbe – alacsony költségvetése miatt – sajnos nem kerülhettek képek, pedig a filmek látványvilágát így könnyebb lenne bemutatni azoknak, akik előtt ismeretlenek. Különösen azért, mert Jeles filmjei ebből a szempontból is igen gazdagok és az elemzésben hangsúlyos szerepet kap a látvány. Ezen a problémán annyiban enyhítünk, hogy az interneten fellelhető filmrészletekből válogattunk.

A borítón viszont szerepel kép, az Angyali üdvözlet prágai színjéből. – A szerzőtől úgy tudom, Jeles eredetileg 2017-re várható nagyjátékfilmjéből, A rossz árnyékból is ajánlott képet – és milyen érdekes lett volna, hogy még az efféle részletekben is megjelenik az alkotó keze, ahogy a megszokottból, elvártból kizökkent.

https://www.youtube.com/watch?v=X4PdWNXd6Cw

Szatmári Zsófi

Szatmári Zsófia francia főszakot és film minort végzett az ELTE-n, majd francia irodalom mesterszakot a Sorbonne-on. A kortárs francia és amerikai költészet és a film kapcsolatáról ír disszertációt. Specializácója a szerzői film, érdekli pedig a film és az irodalom viszonya, a filmek kapcsán felmerülő nyelvi és fordítási kérdések. szatmarizsofi@filmtekercs.hu

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com