Réges-régen, egy messzi-messzi ország gazdag környékén született a valaha volt legnagyobb filmes franchise kiötlője. Zseni volt, vagy kókler, akinek csupán volt egy használható alapgondolata? Vért izzadt, mire az első Csillagok háborúja-filmet megszülte, később mégis a sorozat kinyírásával vádolták. Vajon mi volt ezek hátterében és milyen ember George Lucas?
A kaliforniai Modestóból származó csodagyerek sokadik gyerekként látta meg a napvilágot, és már egészen kis korában érdeklődött a filmek világra iránt. Egyes kritikusai szerint inspirációja nagy része a gyerekkorában látott műsorokból, mozikból származik, és Lucas maga is egy nagyra nőtt gyerek, aki még mindig a régi játékaival játszik, csak most már nagyvásznon. Az ifjú George-ot apja teljesen más pályára szánta eredetileg, ám ő mégis a filmszakmát választotta a családi vállalkozás helyett. Ez az öntörvényűség pályája egészére jellemző lesz.
Közel sem pátoszos, ám rendkívül szórakoztató életrajzi könyvet kaptunk Brian Jay Jones tolmácsolásában. A Galaxisokon innen és túl egyik legfőbb témája maga az irányítás. Lucast egy végletekig autonóm művészként mutatja be, aki a végsőkig harcolt a kreatív kontroll átvételéért. Állítása szerint „amikor áthágtam a szabályokat, abból egy jó film kerekedett ki”. Ez az önbizalom segítette hozzá Lucast a Csillagok háborúja komplex kidolgozásához – és végül ez a letörhetetlen egó juttatta oda az előzményfilmeket oda, ahová.
Lucast kevesen merték megkérdőjelezni. A Baljós árnyak DVD-mellékletében található extrák felfedik, hogy az író-rendező milyen sok dologért felelt és ez mekkora teher volt a vállán. Bármilyen ötlettel rukkolt elő (Jar Jar Binks mint a vicces karakter például), azt egyik producer sem szólta le, hanem hagyták a zsenit érvényesülni. Brian Jay Jones könyve szerencsére nem bánik el úgy Lucassal, mint a Star Wars-rajongók, inkább segít megértetni, miért alakultak így a dolgok.
Nehéz nem tisztelni Lucast egy ilyen könyv elolvasása után, hiszen amit emberileg átélt az 1977-es Csillagok háborúja forgatásán – csoda, hogy az a film elkészült! –, abba sokan belerokkantak volna idegileg. Elhúzódó forgatások, kibírhatatlan hőség, széteső díszletek és a stúdió folyamatos nyomása – csak, hogy párat említsek. Peter Jackson (A Gyűrűk Ura-trilógia) szavaival élve George a „filmkészítés Thomas Edisonjaként” tartható számon, hiszen olyan innovációkat hozott az iparnak (Industrial Light and Magic, THX hangrendszer, Lucasfilm stúdió), ami azóta is meghatározza a világ filmgyártását, és inspirációt adott megannyi tehetséges filmkészítőnek. Lucas azonban nem az innovációkért élt, inkább a kompromisszumok nélküli történetmesélés érdekelte. Az irányítás ezért volt meghatározó dolog az életében, hiszen hiába csendesebb és visszafogottabb ember, ellentmondást nem tűrően akarta megvalósítani álmait.
Így vált a Csillagok háborúja egy hatalmas szerzői filmmé.
Amitől kicsivel több lehetett volna a Galaxisokon innen és túl, ha Lucast nem szinte kizárólag a Star Wars-szal azonosítja. Pedig készített ő más munkákat is, de azokról kifejezetten kötelességből ír csak Jones, míg a messzi-messzi galaxis mítoszának készülését részleteiben elemzi. Jut viszont bőven a magánéleti részből is, különösen első feleségét, Marciát szólaltatja meg sokszor a szerző. Marcia Lucas vágóként nem csak élet-, hanem alkotótárs is volt a rendező életében. Több produkción, többek közt a THX 1138-on és az első Csillagok háborúján is együtt dolgoztak. Marcia George-dzsal ellentétben kifejezetten direkt személyiség , és a könyvben is nyíltan megmondja a véleményét közös munkáikról – például, hogy a THX 1138 egy egészen személytelen, érzelmileg hűvös alkotás lett.
Az elhidegültség átjárja George Lucas életművét. A független, autonóm filmkészítés ugyanis ezzel jár: ha csak abban hiszel, amit te csinálsz, előbb-utóbb eltávolodsz az emberektől. Ezért is van az, hogy Lucas nem rendez annyi filmet, mert 100%-ban csak abban bízik, amit ő talál ki és ő vihet el az ötletcsírától a filmvászonig. Brian Jay Jones-nak sikerült egy viszonylag ellentmondásos figurát, ezt az elhidegült álmodozót közel hozni hozzánk, és megértetni velünk, mi is jár az ő fejében. Az álmodozót, aki hitt saját ötletében annyira, hogy a kizárólag az üzleti szempontokkal törődő stúdiókkal szemben kiálljon víziója mellett. A korai Lucas így a mai napig példa lehet a fiatal, ambíciózus rendezőknek.
Brian Jay Jones: George Lucas – Galaxisokon innen és túl
Bookline, 2017
Fordította: Varró Attila
