Magazin Papírfény

Trónok harca-hét: Ez nem Westeros – George R.R. Martin: A jégsárkány

jegsarkanyA jégsárkány A tűz és jég dala– (azaz a Trónok harca-) sorozatot alkotó George R.R. Martin mesekönyve, amit még 1980-ban írt, de most kiadták újra, Luis Royo rajzaival. Martin első művei gyerekeknek szóló rémtörténetek voltak – bár A jégsárkány szelídebb mesének van beállítva, ez sem kisgyerekeknek való sztori. Inkább kiskamaszoknak lehet célozva. De talán még őket is eltéveszti.

Manapság ezt a korosztályt csakis „különleges” főhősökkel lehet megszólítani. A főszereplő gyerekről kiderül, hogy igazából varázsló, mutáns, szuperereje van, ő a Kiválasztott, csak eddig eltitkolták előle, vagy valami különleges kapcsolata van egy spéci állattal. Persze, ez vonzó téma a gyerekeknek, de ez a trend már rohadtul unalmas. Hol vannak már az olyan gyerekszereplők, mint Emil, aki a józan eszével meg egy gombostűvel nyomozta ki, ki a tolvaj? Hol vannak a Keménykalap és krumpliorr átlaggyerekei, akik maximum a jó fantáziájukkal lógtak ki a sorból? Hol van Tutajos, akit a berek és Matula bácsi döbbent rá, hogy csöppet sem különleges? Lehet, hogy múltszázadi vénember vagyok, de az, hogy minden egyes gyerekfőhős „különleges”, szerintem hülyeség, és nem jó irány.

Persze, ezt Martin 36 évvel ezelőtt írta… Mindenesetre A jégsárkány főhőse is egy különleges gyerek. Egy kislány, akinek „különleges” kapcsolata van a téllel, a hideggel, meg egy jégsárkánnyal. Meg vannak egyéb tulajdonságai is: kékesfehér a bőre, hideg a keze, jól bírja a fagyot, sosem sír, de nem is nevet (csak néha mosolyog, de kizárólag télen), népes családjával pedig, hát, fogalmazzunk úgy, hogy nem igazán szeretetteli a viszonya – annak ellenére, hogy a többi családtag láthatólag nagyon bensőséges kapcsolatban van egymással. Aztán jön a véres háború, és minden megváltozik.

jegsarkany2A sztori nagyon rövid, alig 120 oldalas a könyvecske, ennek szűk fele, mondjuk ötven oldalnyi a szöveg. Megszámoltam. Egyrészt rengeteg a kép – sok az egész, sőt duplaoldalas is – másrészt a fejezetek között konkrétan üres oldalak vannak. Van olyan, hogy 3 üres oldal van, az egyiknek a tetején ott díszeleg egy cím. Ráadásul nagy, gyerekeknek való betűkkel, széles sorközökkel – szóval eléggé fel van hizlalva, olvasmánynak falatnyi, fél óra alatt el lehet olvasni. Persze annak, aki nemrég tanult meg olvasni, ez épp elég is. Csakhogy az ilyen kisebb gyerekeknek meg elég horror a sztori. Részben a főszereplő „hidegsége” miatt (egyáltalán nem szimpatikus, sem a főhős, sem a többi szereplő nem lopja be magát a szívünkbe), másrészt pedig a történet miatt. Oké, tudjuk, hogy George R.R. Martin tud ennél keményebb is lenni. Meg azt is, hogy a Grimm mesék is elég hátborzongató sztorik. De miért kell egy csatából visszavonuló hadsereg összes sérülését részletezni egy oldalon keresztül? A kislány nézi a vert sereget, és hol a sárkányláng által okozott sérüléseket írja le érzékletesen az író, hol a félszeműek, hol végtagjukat vesztettek vonulnak, rájuk száradt sárral és vérrel…

Tudom, hogy a kisgyerekek is szeretnek borzongatni, és a háború borzalmait is jó, ha megvilágítja nekik valaki, de hol van ez a fülszövegben említett „elragadó történet”-től?

Ráadásul a fülszöveg nem csak ebben lódít. A kiadó azt állítja, hogy ez a könyv is ugyanabban a világban játszódik, mint A tűz és jég dala sorozat. Pedig nem. Ezt a történetet 1980-ban írta az író, a Trónok harca pedig 16 évvel később jelent meg… Szóval Westeros még nem is létezett, mikor ez a mese megszületett. Annyi a közös a két történet helyszínében, hogy mind a kettő „mesebeli”…

De A jégsárkány nem is mese. Vagy legalábbis nem jó mese. A főszereplővel nem tudunk azonosulni, pedig a kötet több mint felében az ő karakterét építi fel az író, és nem igazán történik semmi. Aztán meg jön a háború, egy szörnyű, sárkányos csatával – a cselekmény kábé ennyi, a mesés körülmények meg kimerülnek abban, hogy gyerekszemmel látjuk az eseményeket. De ez pont arra elég, hogy felnőtt fejjel már semmitmondó (pláne, ha olyasmit vár az ember, mint az író nagy sikerű dark fantasy sorozata), gyerekszemmel nézve meg hátborzongató és rémisztő A jégsárkány.

jegsarkan3Nem tudom megállni, hogy ne hasonlítsam össze a másik nagy fantasy- és meseíróval, Tolkiennel. Neki persze a Középföldén játszódó történetei is mesésebbek, mint Martin westerosos főműve. De ezen kívül tényleg tudott meséket is írni. A Giles, a sárkány ura (A sonkádi Egyed gazda címmel is ismerős lehet) például szintén egy sárkány körül forog. De azt nem egy passzív, antipatikus főhős győzi le, akinek csak a különleges képességei viszik előre a történetet. Nem, abban van humor, szellem, játékosság, és a főhős nem valami deus ex machina csodálatos képesség miatt, hanem a józan eszét használva győzedelmeskedik.

Szóval, még ha mese is A jégsárkány, akkor sem valami jó mese. És nem is westerosos. Így a felnőtteknek és a gyerekeknek is inkább csalódást hozhat. A képek tényleg igényesek (bár nekem giccsesek, de ez ízlés kérdése), a George R. R. Martin rajongók meg úgyis lecsapnak rá, de aki még csak most ismerkedik az íróval, az inkább a tényleg nagyszerű és nagyszabású A tűz és jég dala-sorozatra kattanjon rá. Az úgyis kikerülhetetlen, és bár függővé tesz, de megéri.

Az HBO saját gyártású sorozatának 6. évada 2016. április 25-től lesz látható. Az első rész regisztráció nélkül megtekinthető az HBO GO-n.

Pásztor Balázs

Pásztor Balázs újságíró, szerkesztő, tanár, édesapa. A kamera túloldalán is előfordul – ismeretterjesztő és dokumentumfilmek készítésébe kóstolt bele. Az okos és többrétegű filmeket kedveli, de a humor is fontos számára – a filmekben és az életben is.

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com