Papírfény

Az ellenség örök – John le Carré: Ügynök a terepen

Le Carrétól a másodvonalas könyv is remek élmény: az Ügynök a terepen dühös és feszült regény aktuálpolitikai sorskérdésekről és az emberek hülyeségéről.

Egy átlagos le Carré könyv olyan, mint a szerző nagy gonddal átlagembernek lefestett kém-hivatalnokai: minden helyzetben megtalálja a banális mögött ott rejtőző értelmet, és noha sose tud önnön kétségei fölé emelkedni, kivételes szellemi ereje mégis nyilvánvaló.

Ilyen az Ügynök a terepen: egy „szokásos” le Carré könyv a „szokásos” figurákkal, történettel, politikai tartalommal

és szöveggel – ami annyit tesz, hogy a figurák elevenek és hihetők, némi excentrizmussal hétköznapi álcájuk mögött. A történet éppen annyira csavaros, hogy netalán újságban is olvashatnád. A politikai tartalom explicit, de le Carré mégsem képzeli magát megmondóembernek, és a szöveg – az imádni való. Ezt a szerzőt a tizenkettő-egytucat könyveiben is élvezet olvasni. (Noha a jobbakban persze még sokkal nagyobb élvezet.)

Az Ügynök a terepen szűken kortárs könyv; a Brexit és Trump kettős tragédiája, az autoriter Vezérek előretörése korában játszódik, és alaposan ki is használja ezt – le Carré kémei mindig is kétségek között vívódtak és mindig is lelki-erkölcsi bizonytalanságok közepette szolgálták a hazájukat, akkor is, amikor az a Nyugat képviselőjeként állt szemben a hidegháborúban a Kelettel, és most is, amikor elvileg a liberális demokráciát képviselné, ha azt nem térítették volna el saját politikusai és azok szövetségesei az Atlanti-óceán túloldalán.

És a szerző egyáltalán nem rejti véka alá az álláspontját. A Brexit a felfuvalkodott elit csalása a köznép ellen. Trump Putyin vécétakarítója. A brit kormány Etonban végzett idióták bűnszövetkezete. Egyiket se le Carré mondja, persze, de valahogy ezek a mondatok a leginkább érzelemmel telítettek; a beszélő átlényegül a kétségbeesetten érvelő íróvá.

Le Carré szereplői tehát ismét bőven találnak vívódásra alkalmas világproblémákat.

Ám közben zajlik ám a megszokottan lecarréi kémjátszma, a kiismerhetetlen karakterek átlagemberes álcája mögött zajló küzdelem egy újabb, modern felvonása – és ahogy a szerzőnél mindig is, ismét a törékeny belső meggyőződés fogja eldönteni, ki milyen oldalra áll az önigazolást egyforma erővel találó játékosok között.

Csak hát… Az Ügynök a terepen voltaképpen felcserélhető bármelyik másikkal, amit a szerző valaha alkotott termékeny pályája során. Ha sok könyvét olvastad a szerzőnek, akkor nem találsz benne különösebb újat. A 88 éves szerző nem szokta ennyire nyíltan kifejezni politikai véleményét, de talán sürgetőnek érzi, ahogy vénségére összeomlani látszik körülötte az a nyugati rend, aminek írói pályáját szentelte – mert még mindig a moszkvai Központ a valódi ellenfél; a gátlástalan politikusok még mindig lefekszenek az önérdeknek. És mintha semmi sem változott volna azóta, hogy le Carré megírta a hetvenes évek nagy kémregényeit; kivéve, hogy akkor még létezett olyan ellenség, aki ellen őszintén lehetett küzdeni.

Agave, 2019
Fordította: Orosz Anna

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely a Filmtekercs egyik alapítója. Történészként és újságíróként végzett, kommunikációs doktoriján dolgozik. Specializációja a film- és mozitechnika, a sci-fi és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek.