Jonathan Ames kisregényének filmes átirata szó szerint sokkolta mind a nézőket, mind a kritikusokat, helyet szerezve 2018 legjobbjai között. Ames könyvét olvasva elmondható: csalódás lett volna, ha nem így történik.
Gyermekkorában az apja, felnőttkorában a tengerészgyalogság, élete derekán pedig a „szakmája” révén átélt traumák barázdálták Joe öntudatát. Még 48 évesen is maga a nyers erő, ami kapóra jön munkája során. Őhozzá fordulnak azok, akik a rendőrséget is el kívánják kerülni, és ő az, aki bemocskolja a kezét a nagykutyák helyett. Magányos farkas, akiben anyja iránti szereteténél csak önmaga gyűlölete tombol erősebben. A rosszarcú, de szerethető hóhér most éppen a politikai korrupció poklába készül alászállni, hiszen Albany szenátora, Votto őt kéri fel, hogy kerítse elő a hónapokkal ezelőtt eltűnt lányát.
Joe tipikus antihős; nem veti meg az erőszakot, de nem akar ölni, és nem is öl meg senkit, aki nem érdemli meg. Szakértője a testi bántalmazásnak, hiszen életének velejárója. Kis túlzással élve olyan, mintha egy lombikban lett volna kitenyésztve. Hozzáadtak egy kicsit a Robert Downey Jr.-féle, minden mozdulatsort fizikai egyenletté alakító Sherlockból, egy keveset az Assassin’s Creed-játékokból ismert lopakodó orgyilkosokból, és az igazi maszkulinitás érdekében egy leheletnyit Hugh Jackman szociopata Farkasából.
A Sosem voltál itt nagyszerűsége mégsem kizárólag a jól kimunkált főhősében, ereje éppúgy a koherens cselekményében is rejlik. Ames nem fáradozik felesleges mellékszálak beszuszakolására, nem akarja korábbról indítani és később befejezni a történetét, és ezáltal nem hagyja, hogy elkalandozzék az olvasói figyelem. Csak annyit árul el a múlttal és a jövővel való összefüggésekről, amennyit muszáj. Azt, hogy Joe nem véletlenül kapta ezt a megbízást,
és nem a véletlen készteti cselekvésre a végkifejletben.
Ames egy olyan kerek és többdimenziós kamaradrámát mesél el potom 160 oldalban, amire más egy egész regényfolyamban sem képes.
Mindezt vegytiszta társadalomkritikába ágyazva. Nem kertel, nem köntörfalaz, hanem tényként közli sziklaszilárd véleményét napjaink politikai berendezkedéséről, a korrupció rohasztotta rendszerről. Ugyanis Votto szenátor lányának elrablása mögött sokkal kuszább háló feszül, mint azt elsőre gondolnánk, s amint Joe rádöbben a csúf igazságra, a könyv lapjai közül ránk emeli keserittas tekintetét, jelezvén, hogy készen áll megtenni, amit mi, olvasók nem tehetnénk meg ilyen információk birtokában.
A Sosem voltál itt egy olyan témát jár körbe, ami közel sem újkeletű, az idők kezdete óta össznépi felháborodást kelt. Remekül rétegelt főszereplője az olvasó lelkiismeretének, tenni akarásának manifesztuma a korrupció elleni harcban, amitől azt kívánja minden erkölcsös emberi lény, hogy bárcsak sosem lett volna itt.
Jonathan Ames: Sosem voltál itt
21. Század Kiadó, 2019
Fordította: Gazdag Diana