Hadd indítsak rögtön egy közhellyel: ha csak egyetlen könyvet is elolvasol a #metoo jelenségről, a Puszild meg legyen az.
Persze ez a hatásvadász mondat valójában nem jelent semmit, ugyanis eddig a Puszild meg az egyetlen magyar nyelvű könyv, ami az utóbbi hónapok szexuális zaklatással kapcsolatos botrányait dolgozza fel. Ettől függetlenül nemcsak azért érdemes elolvasni Kovács Bálint könyvét, mert nincs másik, hanem mert kellő körültekintéssel járja körbe a sokféleképpen értelmezett társadalmi változásokat.
Tavaly októberben tört ki a Harvey Weinstein-botrány, a filmmogult követően pedig dominókként dőltek le sorra az addig érinthetetlennek tűnő hollywoodi sztárok. A közösségi médiában megjelent a #metoo hívószó, mely azzal a céllal jött létre, hogy felnyissa a szemeket: a szexuális zaklatás jelensége nemcsak a hollywoodi elitet érinti, hanem alapvető része a nők életének. A gyors és radikális változás sok olyan embert ijesztett meg, akik hozzá voltak szokva az addigi egyensúlyhoz, a mozgalom megértéséhez pedig a kattintásvadász cikkek többsége sem nyújtott igazi segítséget.
Kovács Bálint könyvében a #metoo jelenség társadalmi hatásait vizsgálja, és arra is rávilágít, hogy miért osztja meg ennyire a társadalmat a szexuális zaklatás kérdése.
A könyv címe jó bizonyíték arra, hogy milyen mélyen beleégett az emberek agyába az elmúlt fél év. Amikor először szembejött velem a Puszild meg cím, egyből kellemetlen érzés töltött el, pedig nem is tudatosult bennem azonnal, hogy honnan ismerős. Nem csak Marton László hírhedt mondata idéződik meg a könyvben, a fejezetcímek is egyértelműen reflektálnak a közéletre: mindegyik egy olyan párszavas idézet, ami legalább egy ember szájából biztosan elhangzott az utóbbi hónapokban (Pl.: „Minek ment oda?”, „Mostantól majd mindenki feljelentget mindenkit”).
A Puszild meg bizonyos szempontból nagyon aktuális – ebből fakadóan gyorsan elévülő –, más szempontból viszont örökérvényű könyv. Az elmúlt félévben annyi szexuális zaklatással kapcsolatos ügyre derült fény, amennyi már könnyedén képes megtölteni egy könyvet, és Kovács Bálint – az Index.hu újságírójaként – ideális jelölt arra, hogy lekövesse és összefüggéseiben vizsgálja ezeket az eseményeket. Bár a könyv az elmúlt hónapok ügyeinek apropóján jött létre, egy olyan általános társadalmi problémát vizsgál, ami mindig aktuális: a szexuális zaklatást.
Többek között pszichológussal, szociológussal, bíróval, sajtójogásszal, egyetemi rektorral és Sárosdi Lilla színésznővel is elbeszélgetett a szerző annak érdekében, hogy szakszerűen és sokrétűen körbe tudja járni a témát. Ennek köszönhetően a Puszild meg jóval tovább megy a #metoo jelenség egyszerű leírásánál.
Megismerjük a zaklatók észjárását és motivációit, választ kapunk arra a kérdésre, hogy miért hibáztatja mindenki – még saját maga is – az áldozatot, illetve az is kiderül, miért értelmetlen bírósági perektől várni a megoldást.
A szexuális zaklatás pszichológiai, társadalmi és jogi hatásának ismertetése mellett persze hangsúlyosak a jól ismert példaesetek is. Harvey Weinsteintől Aziz Ansariig a visszaélés sok formáját ismerteti a szerző, a magyarok esetében pedig nem csak az elmúlt hónapok eseményeiről, hanem korábbi botrányokról (pl.: Kiss László, ELTE gólyatábor) is szó esik. A példákhoz minden esetben tartozik egy pármondatos ismertetés, így azok is értik, miről van szó, akik esetleg lemaradtak valamelyik ügyről.
A könyv rövidsége (148 oldal) felvetheti a kérdést, hogy Kovács miért nem inkább egy cikksorozatban dolgozta fel a témát. (Igaz, a kettő nem zárja ki egymást). Az internetes megjelenítés előnye a könnyebb (és olcsóbb) terjeszthetőség, illetve a hiperhivatkozások, amelyek segítik az olvasót a tájékozódásban. Arról nem is beszélve, hogy a #metoo nem egy történelmi távlatból vizsgálható esemény, hanem egy folyamatosan új fejleményekkel szolgáló folyamat. A könyvformátum mellett szól ugyanakkor, hogy így olyanokhoz is eljuthat, akik kevésbé, vagy egyáltalán nem használják az internetet. Viszont ha már könyv lett belőle, akkor lehetett volna terjengősebb is. Nem arról van szó, hogy hiányérzetem lett volna, csak szívesen olvastam volna még többet a témáról.
Kovács újságírói tapasztalata meglátszik a könyvön, egyrészt az olvasmányossága és az átgondolt felépítése miatt, másrészt azért, mert pontosan tudja, milyen kérdésekre és ellenvetésekre kell választ adnia. Cinizmus és lekezelés nélkül reagál még az olyan banális – és népszerű – ellenérvekre is, mint a „magának okozta a bajt”, „miért csak nők elleni erőszakról beszélünk” vagy a „nem lehet egy lapon emlegetni a szexuális erőszakot és az utcai beszólást”. A sokszor feltett „vajon túl messzire ment-e a #metoo mozgalom?” kérdésre is választ ad, mondván: néhány idióta ember miatt „még nem válik a szexuális zaklatókat elítélő világméretű kampány hülyeséggé, bukottá, feleslegessé vagy túlzóvá.” (128. o.)
Három állítást emelnék ki, amelyek talán a leghangsúlyosabbak a könyvben, és elengedhetetlenek a jelenlegi társadalmi helyzet megértéséhez: 1. A szexuális zaklatás nem a szexről, hanem a hatalomról szól. 2. Tényleg mindenki lehet áldozat. 3. A #metoo mozgalom jelentősége azért nem lebecsülendő, mert „az áldozatok úgy érezhetik, a világ végre egyértelműen kijelentette, hogy nem lett volna szabad megtörténnie annak, ami pedig megtörtént velük.” (115. o.)
A Puszild meg – Szexuális zaklatás, a #metoo jelenség és ami mögötte van hasznos olvasmány azoknak is, akik eddig csak szalagcímekből tájékozódtak, és azoknak is, akik naprakésznek gondolják magukat. A támogatóknak és a szkeptikusoknak is ajánlott elolvasni, hiszen igazán csak akkor tudjuk megítélni napjaink meghatározó jelenségét, ha először megértjük, hogy pontosan miről is van szó.
Kovács Bálint: Puszild meg – Szexuális zaklatás, a #metoo jelenség és ami mögötte van
Bookline, 2018
