Papírfény

A nagy csodának egyszerű másolata – Laura Palmer titkos naplója, Dale Cooper naplója

Olyan ez, mint amikor a legújabb agyatlan, altesti humorral építkező vígjáték előzetesét megnézed, és noha egyértelmű, mire megy ki a játék, mégis belemész. Valami ilyesmit éreztem Dale Cooper és Laura Palmer titkos naplójában.

Mégis mit lehet fröccsöntött műanyagból szebben megcsinálni, mint carrarai márványból? Ki gondolta, hogy ha valami olyan, mint a Douglas fenyő, akkor az már nemcsak, hogy olyan, hanem egyenesen az is? Mert hát

ugye David Lynchben és Jennifer Lynchben sok van, mi közös, de a legfontosabb azért különbözik.

Ennek ellenére mégis érthető, ha a Twin Peaks első két évadának hangos sikere után, illetve az újra és újra felmerülő filmes folytatások környékén megelevenedik a könyvpiac is. Vagyis az a két évad is inkább másfél, ha figyelembe vesszük, hogy valahol középen erős nézői és stúdiónyomásra kénytelenek voltak az alkotók úgy alakítani a történteket, hogy kiderüljön, ki is volt Laura Palmer gyilkosa. Azért tisztességgel végignéztem a 30 részt a 2. évad végéig, de ma már ilyet nem lehetne tenni az azóta profivá vált televíziós kultúrával és a nézőkkel sem.

Nem csoda hát, ha újra és újra szeretnénk csavarni egyet a történéseken, vagy mondhatjuk úgy is, az újra megjelenő filmek vagy évadok idején gyújtópontba lehet állítani újabb könyvmegjelenéseket. Laura Palmer, a tiszta tekintetű ártatlan diáklány halála pedig továbbra is „jó alapanyag”, főleg ha menet közben kiderülnek dolgok arról a bizonyos ártatlanságról.

A filmrendező és forgatókönyvíró Jennifer Lynch regénye, a The Secret Diary of Laura Palmer már 1990-ben elkészült, amikor még apja sorozata is csak épp, hogy kultikussá vált. Az itthon már következő évben megjelent magyar verzió, a Ki ölte meg Laura Palmert? lett most leporolva, és jelent meg tavaly Laura Palmer titkos naplója címmel, ami árnyalja Laura igazi személyiségének a sorozatban csak éppen a felszínen kapargatott részeit. A feszültség persze abból fakad, hogy mind tudjuk a történet végét, ami egyben az előzménye az első évad első epizódjának.

Eleve már mindig gyanúsak azok a könyves feldolgozások, amik egy film vagy sorozat sikerének hátán szeretnének felkapaszkodni. Jelen kötet azonban nemcsak a témaválasztásban, hanem a megvalósításban is híján van az ötleteknek. „Kedves naplóm!” felütéssel kezdi rendre fejezeteit az egyes szám első személyben közlő Laura Palmer, amit utoljára talán kisiskolás koromban próbáltam. Az eredeti sorozat főszereplőjének csak külsőre ártatlannak tűnő, azonban később mindenbe egyre jobban beleártó személyiségéhez egyszerűen nem illik az ilyen naplóíró szokás.

A dátumok szerint fejezetekre osztott szöveg olvasmányos ugyan, de rendkívül felületes. Saját mondanivaló helyett megelégszik a sorozat történéseire, szereplőire való reflektálással. Így nézve nem más, mint a nagyszerű csoda egyszerű másolata.

Sok eredetiséget nem lehet elmondani Jennifer Lynch regényéről. Az apai stílus utánzata csak ideig-óráig köti le az olvasót, már persze ha valami újdonságra vágyunk. Jennifer Lynch sosem tudott kilépni apja árnyékából: Dobozba zárt szerelem című filmje 1994-ben például elnyerte a legrosszabb rendezőnek járó Arany Málnát. A szerző kvalitásainak hiányához nem fér kétség, s aki egyszer beleszagolt a Douglas fenyők illatába, utána már nem vágyik másra.

A Laura Palmer titkos naplója párkönyve Scott Frost Dale Cooper naplója című könyve. A néhány Twin Peaks-epizód forgatókönyvét jegyző Frost – egyben David Lynch társproducerének, Mark Frostnak testvére – Cooper ügynök (Kyle Maclachlan) ikonikusan diktafonba mondott, Diane-nek címzett hangjegyzeteit írja könyvbe és egészíti ki. Szerepe azonban szintén nem jut tovább „női párjánál”. A nagy csodának egyszerű másolata.

 

Jennifer Lynch: Laura Palmer titkos naplója

Bluemoon Könyvek, 2017
Fordította: Szántó Péter

 

Scott Forst: Dale Cooper naplója

Bluemoon Könyvek, 2017
Fordította: Tótisz András

Avatar

Sergő Z. András

Sergő Z. András alapító, főszerkesztő-helyettes. Közép-Kelet-Európa, különösen a román újhullám, a délszláv és a magyar film követője. Kedvencei a dokuk, a kamaradarabok, sport- és valláspolitika. sergoandras@filmtekercs.hu

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..