Ha van feel-good mozi, akkor van feel-good könyv is, McConaughey Zöldlámpája pedig éppen ilyen. Önéletrajzi írásából nem azt fogjuk megtudni, milyen egy blockbustert forgatni Christopher Nolannel, vagy milyen kulisszatitkai vannak Martin Scorsese forgatásainak. A Zöldlámpa Matthew McConaughey életről, munkáról, szeretetről, családról alkotott képe és véleménye – de legfőképp önmaga valójának összegzése. Mindezt lehengerlő stílusban, elképesztő lazasággal és életszeretettel.
A legtöbb ember életében előbb-utóbb eljön az a pillanat, amikor elfogadja önmagát, és nem küzd olyan elérhetetlen dolgokért, mint személyiségének megváltoztatása, rossz vagy rossznak vélt tulajdonságainak levetkőzése – és ez nem egyszerű, sokaknál inkább utóbb jön el, mint előbb. McConaughey viszonylag gyorsan ráébredt az önmegismerés és önelfogadás fontosságára, és minderről naplót is vezetett, ennek folyományaként veheti kezébe az olvasó napjaink egyik legkedveltebb színészének önéletrajzát. Szerencsére nem óriási és erőltetett bölcselkedésekkel fárasztja az embert, sokkal inkább az életének különböző szakaszaira adott egyszerű válaszok és felismerések ezek.
Természetesen megismerjük az életét, a családi körülményeit, a szüleivel és bátyjaival való viszonyát, a nehézségeit és félelmeit, de ezeket értelmezésre használja, nem pedig önsajnálatra. A színész élete egyébként önmagában is érdekes – főleg azóta, hogy hátat fordított a szépfiú-szerepeknek, és megcélozta a valódi művészetet; de már fiatalabb korában is érdekfeszítő gondolatai voltak, amiket tényleg érdemes megfontolni, még ha azokra akár magunktól is rájöhetünk. Jó érzés vele együtt rádöbbenni az élet nagy igazságaira: amikor egyetemre ment, rájött, hogy a jogászkodás nem neki való, és nagy levegőt véve felhívta az apját, hogy ő mégis inkább színészetet szeretne tanulni. Nem sejtette, az apja, aki már az első egyetemi felvételijénél is azt helyezte előtérbe, melyik iskola az olcsóbb hogyan fog reagálni. Az apja csak annyit mondott: jól van, fiam, csak ne félgőzzel csináld.
Ennél egyszerűbb és bölcsebb tanács nem kell az embernek.
McConaughey szórja a magvas egysorosokat, mellettük a Zöldlámpa tele van a verseivel; egyszerűen a léleknek jól esik olvasni. Elsőre talán nem is lehet befogadni minden információt és gondolattömböt, így nem árt újra és újra nekiesni. Mindemellett szép íve van az írásnak, és a színész meglehetősen jól is fogalmaz, nagyszerű mesélő. Ráadásul a könyvéből épp olyan embernek tűnik, mint amilyen a vásznon: megnyerő, sármos, humoros, olyan, akivel bárki bármikor eltöltene egy hosszú estét, csak hogy elmondhassa, Matthew McConaughey társaságában volt. Nemcsak azért, mert valószínűleg Hollywood legjóképűbb színésze, hanem mert lelki feltöltődés minden vele töltött perc. Az a típusú ember, aki a nehézségeit is inkább tanulásra használja frusztráció helyett.
Persze kiderül a Zöldlámpából, hogy született a híres „allright, allright, allright” kiszólás, hogyan került be A Wall Street farkasába az örökbecsű tüdődübögtetés, hogy az Oscar-díj bizony nagy vágya volt már fiatal korában, és óriási utat tett meg, hogy eljusson odáig. Hogy mennyit szenvedett, amikor nem fogadott el több romantikus komédia-szerepet, helyette csak várta, hogy megtalálja egy olyan történet, amit valóban el akar mesélni, pedig imádta a romantikázás könnyűségét. Megtudhatjuk, mekkora kihívás volt leforgatni a Mielőtt meghaltam-ot, ami végül meghozta neki az Akadémia elismerését –
és nem csupán testileg.
A Zöldlámpa kiadványként is nagyszerű. A kötése elsőosztályú, egyes részletek egy az egyben vannak átemelve a színész naplójából. Fekete-fehér fotókon láthatjuk a fiatal fiút és a férfit, aki a kutyájával járja Amerikát egy átalakított lakókocsiban, pedig addigra már befutott színésznek számít. Azt, aki egy furcsa álom hatására bejárta az Amazonas vonalát vagy Afrikát. Kendőzetlenül mesél magáról, a félelmeiről, a feleségével való megismerkedéséről (ami egyébként nagyjából olyan, mint egy hollywoodi forgatókönyv), a boldogságáról, a sikereiről. Ezekkel a fotókkal megtámogatva ezek a történetek kivételes olvasmánnyá teszik a Zöldlámpát.
McConaughey olyan férfi, aki két lábbal áll a földön, de közben minden olyan könnyűnek és egyszerűnek tűnik vele kapcsolatban. Ebben persze egy élet munkája van, de a tudatosság, amivel vezeti saját és családja életét érdemes arra, hogy odafigyeljünk rá. Biztosan nem azt akarta elérni, mikor megírta a könyvet, hogy konyhafilozófusként tetszelegjen az emberek szemében, de a könnyed hangvétel, a laza stílus és kellemes előadásmód ellenére magvas és megfontolandó gondolatokat közvetít a világ felé.
Matthew McConaughey: Zöldlámpa
XXI. Század Kiadó, 2020
Fordította: Pék Zoltán
