Papírfény

Soha meg nem bánt – Naomi Alderman: Engedetlenség

A rabi meg a lánya

Milyen érzés, mikor New Yorkban sétálgatván, egyszer csak szembejön az emberrel a rég maga mögött tudott múltja? Ezzel a jelenettel kezdődik Naomi Alderman Engedetlenség című regénye, amely egy különös vallási közösség életébe kalauzolja el olvasóját.

Merthogy a harmincas éveiben járó Ronittal történt meg az eset, akit Manhattan zsibongó utcáján egy jól öltözött fiatalember szólított le, és a zsidó vallás szépségeit méltatva Ráv Krushka, London karizmatikus ortodox rabbijának könyvbemutatójára invitálta őt. Nem csoda hát, hogy Ronitnak földbe gyökerezett a lába, merthogy a rabbi az édesapja volt, akitől egészen New Yorkig menekült annak idején. És persze nemcsak előle – hiszen Ráv szerethető ember volt –, hanem az elől a számára idegenként megélt vallási rendszer elől, melyben felnevelkedett, s amitől már gyermekkorában szabadulni akart.

Ehhez a váratlan utcai találkozáshoz kapcsolódott a hír, amit nem sokra rá unokatestvérétől tudott meg: édesapja váratlanul meghalt. E két esemény különös egybejátszása alaposan feldúlta Ronit lelkét, már csak azért is, mert tudta: nincs menekvés. Vissza kell térnie gyermekkora színterére, London egy különös negyedébe, hogy méltóképpen részt vegyen apja temetésén. Ez a gondolat már önmagában is megrázó volt, de lelke mélyén tudta, hogy nem a zsidó szertartás lesz számára a legnehezebb, hanem a találkozás barátnőjével, Estivel,

aki bűnös módon a szerelme volt.

Naomi Alderman Engedetlenség című regénye Ronit kettős lélekutazásáról szól. Egyfelől visszatéréséről gyermekkora és ifjúsága színterére, ahol számot kell vetnie régi és új önmagával, a saját változó identitásával. Másfelől újra találkoznia kell Estivel, akivel Isten tudja, mi történt a hosszú évek során, amióta nem látta őt. Alderman könyve – tipográfiailag is jól elkülönítetten – kettős szerkezetű. Az írónő által kitűnően megrajzolt társadalmi-vallási háttér révén betekintést nyerünk egy anakronisztikus időzárványba London külvárosában. Regényével egy olyan ortodox zsidó vallási közösség mindennapi életének részeseivé válunk, melyben Ronit felnevelkedett, ahonnan hajdanán elszökött, s ahová most – a közösség minden berzenkedése ellenére – visszatér apja temetésére. E számunkra bizarr világ lebilincselő társadalomábrázolása mellett azonban – tipográfiailag külön kiemelve – nyomon követhetjük Ronit belső gondolatáramlását, feltörő emlékeit, megélt érzelmeit és vágyait.

S ennek a „kint is vagyok, bent is vagyok” szerkezetnek a váltakozó ritmusa teszi a regényt oly izgalmassá és sokrétűvé.

Az Engedetlenség története néhány hetet ölel fel csupán, de évtizedek szövedéke fejtődik fel benne. Mindeközben a főhősnő karizmatikus vallási vezetőként elismert apjával való bonyolult kapcsolata is feltárul a regényből. Ronit két világ határán egyensúlyoz. A New York-i szabad életből a szigorú életvezetési szabályok szerint élő ortodox zsidó közösségbe visszacsöppenve idegenként mozog ebben a közegben, s ifjúságának megbocsáthatatlan lázadásai miatt számkivetett idegenként is bánnak vele. A vele szembeni ellenállás élén a vallási közösség vagyonos gazdasági irányítója áll, aki a rabbi lányának mielőbbi távozását tekintené ildomosnak, és ezért még anyagi áldozatra is képes. A regényből nagyon úgy tűnik: az Engedetlenség egyben megbocsáthatatlanságot is jelent ebben a lélektanilag rigid vallási környezetben.

Ronit és Esti újbóli egymásra találása kapcsán felmerül a kérdés, fejlődési regényről van-e itt szó, avagy a főhősnő Estivel való kapcsolatát tekintve netán „visszafejlődési regényről”? A történet középpontjában a két nő bonyolult és tiltott testi-lelki kapcsolata áll, s az írónő mély beleérzéssel képes ábrázolni ennek veszélyes vonzalomnak minden aspektusát.

Sebastián Lelio rendezésében film is készült a regényből (Disobedience), ám ez meg sem közelíti Naomi Alderman regényének színvonalát. Magyarországon A rabbi meg a lánya címmel bemutatott film története a két nő, Ronit (Rachel Weisz) és Esti (Rachel McAdams) homoerotikus szerelmi szálára fűződik fel. Az ortodox zsidó közösség mindennapjai és a modern társadalomba átmentett értékvilága csupán elrajzolt háttérként működik Esti elromlott házasságának és a két nő újramelegített kapcsolatának árnyékában. Míg Alderman kitűnően felépített regénye izgalmas társadalomképet közvetít, s emellett mély lélektani-valláserkölcsi gondolatokat hoz felszínre a két nő tiltott kapcsolatával, addig Lelio filmje csupán egy unalomba fulladó alkotás Ronit és Esti vergődéséről,

egy híressé vált szexjelenettel megspékelve.

Az Engedetlenség Disobedience izgalmas világba szólítja a befogadót egy mára visszaszorult vallási világ továbbélésének, és az ebben lehetséges emberi viselkedési-kitörési lehetőségek ábrázolásával. Ám ha választani kell a két alkotás közül, gondolkodás nélkül Naomi Alderman művét vegyék kézbe.


Naomi Alderman: Engedetlenség

21. Század Kiadó, 2018
Fordította: Felig András

Avatar

Argejó Éva

Argejó Éva szociológiát és filozófiát tanult az ELTE-n, a Magyar Televízió kulturális műsorának (Múzsa) szerkesztője volt, jelenleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa. Specializációja a társadalmi dráma, a sci-fi, a fantasy és a thriller.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya