Papírfény

Klónlélek, nincs válasz – Ne engedj el…

A Ne engedj el… című legújabb Kazuo Ishiguro (Napok romjai, Árva korunkban) regény egy science fiction köntösbe bújtatott sorsdráma, amelytől nem áll távol az egészen az élet miértjeinek mélyéig hatoló kérdésfeltevés-áradat. Szereplőit elidegeníti és furcsa torz világhelyzetbe zárja, mi mégis magunkra ismerünk, és szeppenten pislogunk bele  a létbe.

A történet egy nevelőintézetben kezdődik, ahol egészen kis korú diákok haladnak a megismerés útján. Világuk zárt és rendszerezett,  és csak egy-két furcsaság tűnik fel. Például a hovatartozás kérdése: nem esik szó a kinti világról, így családról, rokonokról sem. A nevelők készségesek, de távolságtartóak is, így tulajdonképpen csak az egymás közt kialakított kapcsolatrendszer adhatja számukra a megtartó közösségi hálót. Eleinte fiúk és lányok külön csoportban, majd serdülőkorban vegyesen is, vagy éppen kettesben, párt alkotva. Aztán a tantárgyak: sok művészetet tanulnak, rengeteg irodalmi mű kerül szóba, s maguk is folyton alkotnak, ám szakmaorientáció nincsen, itt mindenki egy valamire jogosult. Mégpedig arra, hogy felnőttként donorrá váljon, a szerveit pedig odaadományozza beteg embereknek a rendszer szabályai és utasításai szerint. Kazuo Ishiguro történetvezetésében az a zseniális, hogy az olvasóban is pont olyan tempóban tudatosul az alapszituáció, mint a diákok fejében, így nincs ideje felháborodni, egyszerűen belekerül a regényvilágba, ahogy a klónok is belenevelődnek feladatukba. Aztán jönnek a kérdések, sorjáznak, záporoznak, de mégsem ez van a középpontban, hanem emberi, nagyon is emberi dolgok.

Kathy H. visszaemlékezése az egyetlen nézőpont, ám ő három ember helyett is emlékezik. Folyton elemez és iszonyú részletességgel tud bemutatni apró helyzeteket, amikből fontos dolgokat érhetünk meg. Végig az értés van a középpontban, ami attól izgalmas, hogy életszakaszonként más-más fázisba ér: idősként mesél fiatalkori élményeket, úgy, hogy egyszerre tükrözi azt, amit akkor élt át, s azt is, ami később adódott hozzá.

Igen érzékeny, remek színészi játékkal büszkélkedhető film készült a regényből. Kifejezetten hű adaptációról van szó, csak a tipikusnak tekinthető filmes fokozás állít némiképp szakadékot a két alkotás között. Kathy H. számára fontos egy fiú, akivel legjobb barátnője kezd járni, s ők csak nagyon későn találnak igazán egymásra, hiába érződik végig a közös megértés, odafigyelés, amelyet egymás iránt tanúsítanak. A regényben ez egy hosszan elnyújtott, kicsit el is nyomott érzés, talán azzal egyenértékű, ahogy Kathy képes elnyomni magában – másokat maga elé helyezve. De azért mégis ott van végig, szinte nyilvánvaló jelentőséggel. Ezzel szemben a film az első sorba rángatja ezt és a meglapuló érzést vágyakozássá emeli, illetve idejekorán verbalizálja is.

Tagadhatatlanul megható Kathy H., Tommy D. és Ruth története, és valóban aktuális kérdés kerül terítékre, ám mondanivaló terén a harmadik tényezőt találom a legfontosabbnak: az író elénk fektet egy leegyszerűsített létformát, amelyről már nem is állítható biztosan, hogy emberi, de mi mégis érezzük, hogy az. Aztán megkérdezteti, hogy mi értelme mindennek (vagyis a tanulásnak, a művészeteknek, a sok alkotásnak, a közösségi létnek), ha úgyis szervadományozás és halál a vége? Csakhogy nincs sok különbség az ő és a mi életünk között: rendben, választunk foglalkozást és tudományos létrehozás helyett gyermeket szülünk és nevelünk fel. Ám ők is felnevelődtek, ráadásul a kirajzolódó szerelem különösen érzékeny, emberi viszonylatban is egészen ritka. Így aztán végeredményben ránk is vonatkozik a mi értelme mindennek kérdése. Kazuo Ishiguro regényében válaszok nincsenek, csak elfogadás.

Kazuo Ishiguro: Ne engedj el…
Cartaphilus Könyvkiadó, 2011

Avatar

Keller Mirella

Keller Mirella az ELTE-n végzett Filmelmélet és filmtörténet, illetve Magyar nyelv és irodalom szakon. Jelenleg a Nyelvtudományi Doktori Iskola hallgatója. 2008 óta publikál filmes cikkeket. A Nagyítás rovatot vezeti. kellermirella@filmtekercs.hu

Szólj hozzá!

Click here to post a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

FM ‘tekercs Podcast

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..