Fókuszban Papírfény

Melyik az az öt zenekar, akiket agyonlőnél, ha eljön a zenei forradalom? – Nick Hornby: Pop, csajok, satöbbi

A Pop, csajok, satöbbi Nick Hornby tökéletes receptje, hogy mit csinálj (vagy mit ne csinálj), ha éppen dobtak. Humorral, iróniával és rengeteg popdallal megfűszerezve.

Hogyan legyél túl egy szakításon, ami meg se viselt? Hallgass szomorú zenéket, vedd sorra a legmegrázóbb szakításaidat, csinálj hülye listákat a lúzer haverjaiddal, nyaggasd a volt párodat, szexelj másokkal. Majd döbbenj rá, hogy hazudtál magadnak és képtelen vagy elengedni a szeretett személyt. Na, itt kezdődik az igazán érdekes része a dolognak!

Nick Hornbynál kevesen tudnak humorosabban és szórakoztatóbban írni a szerelmekről, szakításokról, fiatalságról, zenéről és az élet apró-cseprő dolgairól. Első szépirodalmi regénye meghódította az olvasókat közvetlen stílusával. A John Cusack főszereplésével készült adaptáció pedig kultuszfilmmé vált, ami persze kicsit amerikaibb lett papírverziójánál. A könyvben több az angolság – nem csak azért, mert Londonban játszódik – és sokkal jobban beleáshatjuk magunkat a Bajnok Bakelit mélabús tulajdonosának rétegelt gondolataiba.

Rob élete évek óta ugyanabban a mederben poshad, a csőd szélén táncoló bakelitboltjában lógatja a lábát különc kollégáival, Dickkel és Barryvel, rendezgeti a lemezgyűjteményét abban a kis lyukban, amit otthonának nevez, igyekszik kerülni a szüleit, és általában elhagyják a barátnői. Most is ez történik, Laura egy szép napon összecsomagol és lelép.

Robot ez meg se viseli, hiszen még az öt legfájdalmasabb szakítási listáján se szerepel!

De most nem ez a legnagyobb baja, hanem hogy miért mindig őt hagyják el és nem fordítva. Mire erre választ kap, túl kell esnie rengeteg búslakodáson, szomorú popszámon és kellemetlen beszélgetéseken a volt barátnőivel. Természetesen azokkal, akik a listán szerepelnek. Laura mit képzel? Az ő neve nincs is rajta!

Ha már Rob és bakelitbújó barátai ennyire szeretik rangsorolni a világot, akkor fel is sorolnám azt az 5 dolgot, ami megragadott a könyvben.

5 dolog, ami megragadott

  1. Rájöttem, hogy egész jó móka idióta listákat készíteni.
  2. A zenék. Most kérdezhetnétek, mennyire izgalmas dalcímeket olvasni, de ki mondta, hogy nem hallgathatsz zenét olvasás közben?
  3. Rob sajátos jellemfejlődése. Megnyugtat, hogy ha harminchat évesen se nőttél még fel, akkor se nagyon késő, persze csak ha hajlandóságot mutatsz a javulásra.
  4. Dick és Barry. Nem azt mondom, hogy barátkoznék velük, de zseniálisan fárasztó figurák. Évekig tudnám nézni, ahogy megkeserítik egymás életét.
  5. Az eszmefuttatások. Rávesz, hogy elgondolkozz az életeden. Mennyire határoznak meg a korábbi kapcsolataim? Boldoggá tesz a munkám? Ez persze picit fájhat, de Hornby lehengerlő stílusa hamar kizökkent és megnevettet.

Most azt gondolod, hogy a sok siránkozás és igyekvés az „elhagyott a barátnőm” állapotból kitörésre nem szolgáltat elég nevetésforrást, pedig fő az önirónia! Egy picit mindenki magára ismerhet és megkönnyebbülhet, hogy azért nem annyira kilátástalan az élete, mint Robnak. De álljunk meg egy szóra. Tényleg olyan reménytelen a helyzete? Picit sem tehet arról, hogy idáig fajult a dolog? Minden a barátnők hibája? Pedig ő rendes srác, figyelmes, értelmes és közepesen jóképű is. Akkor hol itt a baki?

Azt hiszed, ő az áldozat, beveszed, hogy Rob a jófiú, de igazából ez egy aljas csel, amivel a nőket is megpróbálja lépre csalni.

Mert mondjuk ki, ő is egy ugyanolyan disznó, mint akik igenis megérdemlik, hogy elhagyják őket.

Hogy miért egy „kibaszott seggfej”, hogy a könyvet idézzem, azokat az információkat meghagyom az olvasóknak saját felfedezésre. De pont ez teszi őt érdekessé és emberivé, bár ezek után az önsajnáltatása kész vicc, és kicsit átpártoltam Laura oldalára. De csak kicsit, mert ekkor jöttem rá, hogy Rob nem is annyira nyámnyila, mint hittem, de Laura se feddhetetlen. Minden csak nézőpont kérdése.

Nem az a fő baj vele, hogy first world problemeken és a férfilét nehézségein sápítozik, vagy megcsömörlötten kesereg, mert a lemezei között porosodik két idiótával egy eldugott boltban. Nem, ezek még fel se kerülnek a listámra, ezek csak Rob selejtes dolgai. És ha már itt tartunk, és szerintem igazán itt tartunk, akkor elmondom az 5 dolgot, amit nem bírtam Robban. Mert jobb, ha tudjátok, létezik egy ilyen lista is. Hát, tessék:

5 dolog, amit nem bírtam Robban

  1. Zenesznob. Egy ideig mókás, de amikor olyan előadókat piszkál, akiket szeretsz, akkor összevonod a szemöldököd, hogy mit képzel ez a fazon?
  2. Mélabús önsajnáltató. De nem az aranyos fajtából. Egyáltalán, van aranyos fajta? Tudja, hogy mi javíthatna a helyzeten, de nem teszi. Ráadásul másokat hibáztat!
  3. Életképtelen érzelmileg. Nem is ez a jó kifejezés, inkább olyan, mint egy gyerekes, önző, megbízhatatlan, duzzogó, makacs öszvér. Csodálkozunk, hogy elhagyta az összes nője?
  4. Képtelen elköteleződni, úgy tesz, mintha ezt tenné, de nem. Sosem az aktuális barátnőjénél van fejben, a múlt és a jövő neki mindig izgalmasabb.
  5. Hogy olyan nőket kap meg, akiket igazán nem érdemelne meg! A legtöbb pasi amúgy se érdemli meg a nőjét. (Ezt pozitívan és negatívan is értem.)

Igazából így se tudok rá haragudni, pedig kéne. Mert pontosan érthető, hogy ha csőd az életed, és még a csajod is elhagy, akkor sokkal könnyebb másokra mutogatni és daloktól várni a megoldást. Szerencsére Hornby szép csöndben az olvasót rávezeti az igazságra; aztán hogy Rob időben tanul-e belőle, az majd kiderül.

 

Nick Hornby: Pop, csajok, satöbbi 

Helikon, 2018
Fordította: M. Nagy Miklós

Szádeczky-Kardoss Klára

Szádeczky-Kardoss Klára

Szádeczky-Kardoss Klára a Corvinus Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakán végzett. 2016-ban csatlakozott a Filmtekercs szerkesztőségéhez. Újságírói tevékenysége mellett novellákat is ír.

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..