Fókuszban Papírfény

Ördög, halál, erőszak – Stephen King: Minden sötét, csillag sehol

Full Dark, No Stars

Melyik az ijesztőbb: a sátán vagy a patkányok? Az erőszak vagy a gyilkosság? Stephen King megmutatja. Nézd csak, nézd!

Stephen King négy kisregénye jelent meg a Minden sötét, csillag sehol című válogatásban. Nem fogsz jól aludni, ha elolvastad őket. De nem is kell: gondolkodni kell. Erkölcsről, felelősségről és arról, mennyire esendő az ember. Horror a legjobb formájában az újjáéledt Kingtől. (Valamint négy könyvtrailer a Future Shorts és a Hodder and Stoughton, King kiadója gyártásában.)

 

1922

„Előbb-utóbb a legtartósabb koporsó is szétesik, hogy az élet táplálkozhasson a halálból” – mondja a fülszöveg. Élet alatt itt patkányokat kell érteni. Előbb-utóbb.

Stephen King, a hangulatábrázolások géniusza most nem a kisvárosi Amerikát, hanem az 1920-as évek Amerikáját idézi meg, mint holmi kísértetet. De nem ám a „roaring twenties” nagyvárosait, felszabadult nőkkel és féktelen férfiakkal. A kötet első írása, az 1922 egy büszke farmer bűnének és bűnhődésének krónikája.

„Nagyvárosban csak a bolondok laknak.”

Wilfred Leland James az apjától örökölte a farmot, az meg az ő apjától. Felesége, az izgága Arlette viszont nagyvárosba menne. És pimaszkodik! Furkálódik! Hát meg kell ölni.

Mindjárt a kisregény első bekezdése elárulja, hogy szegény nő sorsa a halál és a betemetett kút lett, mivelhogy vallomást olvasunk. És egy tragédiát, ahol a bűnhődés felér a bűnhöz. Azt mondod, nem lehet egy gyilkosságért kellőképpen megbűnhődni? Sose félj, ezt a sztorit Stephen King írja. A végére szívesebben lennél a halott Arlette-ből lakmározó patkány, mintsem a nyomorult Wilfred helyében.

Még akkor is, ha a kisregény közben emberi és megható marad. A jellemek végtelen tűzijátékát írta már meg hosszú pályafutása alatt, hát íme, egy új: a szerencsétlen, őszinte, szimpatikus farmer, aki gyilkos is, de őszintén vallja, hogy a felesége dolga csak rá tartozik.

„A legtöbb nő boszorkány. Szervesen hozzátartozik a természetükhöz.”

Az 1920-as évek vidéki Amerikája még nem jutott el a női önállóság gondolatáig. Legalábbis King regénykéjében nem, a valóságról nem olvastam felméréseket. Ha igaz a mentalitás – és King utána szokott járni annak, amiről ír –, akkor Wilfred legföljebb a környezete általános felvilágosulatlanságának áldozata, de nem igazán bűnös. A föld a férfi dolga, tartja a közerkölcs, és a férfi dolgába a nő csak vesztére kerepelhet bele. Korrajzként ez a mély érzésű, alaposan átgondolt kisregény nagyszerűen mutatja be a lassan oldódó patriarchális társadalom és a vidékre is beszivárgó modernizmus összeütközését.

King, persze. Korrajz, de attól még jönnek a patkányok.

 

A dagadt sofőr

A második kisregény erőtlenebb a többinél. Tess, a krimiíró erőszak áldozata lesz, s aztán bosszút áll; a kortárs történetben nincs sok háttértartalom a puszta sztori mögött (Kingtől elég szokatlan módon). Némi tanulság akad az erőszakot szenvedett nők társadalmi kirekesztettségéről, de az explicit leírás kevéssé hatásos. Ami pedig a sztorit illeti: jómagam untam, egy-pont-nullás krimi, mint amilyeneket Tess ír. Ízlés kérdése lehet.

Tess maga azért érdekes karakter. Hatvanévesnek gondoltam az első lapokon, aztán kisült, hogy nincs még negyven. Nem tudom, szándékos-e – King ügyelni szokott a szereplőire –, de a nő gondolkodása már egy öregasszonyé, merev és önző, és földhözragadt. Ettől nem válik ellenszenvessé, de megkedvelni se könnyű.

 

Hosszabbítás jutányos áron

Tudtad, hogy az emberi lélekért alkudozó ördög figurája sehol sem szerepel a bibliában? Az ötlet irodalmi találmány, s Faust doktor történetével legföljebb a középkorra nyúlik vissza. Az eredeti – valódi – ördög sokkal ijesztőbb. Nem alkuszik veled, csak megront. Amivel épp tud.

A kötet legélesebb, legügyesebb írása a fausti alku toposzát állítja a fejére – illetve a fejéről a talpára. A Hosszabbításban egy rákbeteg kap még egy esély „Mr Elvid” jóvoltából; a szerencsétlen ember élni fog, de a zseniális írás végére a szemünk láttára kárhozik el még itt a Földön, és észre sem veszi.

Kíméletlensége és kifordítottsága miatt oly ijesztő ez az írás. Míg a fausti toposz lényege, hogy megszelídíti a sátánképet, kalmárrá szépíti a Fenevadat – érthetővé, racionálissá –, addig a Hosszabbítás leszámol a naivitással. És leszámol a hibás üzletbe beleszédített ember tragédiájával is. Aki Mr Elviddel szerződik, máris bűnös. Úgy is jár aztán. King etikai éleslátása már-már ijesztő.

 

Egy jó házasság


…titka az őszinteség, nemde? No és ha az ember férje sorozatgyilkos? Hogy a csudába volt az a házasság húsz évig stabil, ekkora titokkal a pincében?

Nem tudom. De nagyobb kérdés, hogy mi lesz, miután a titokra fény derül. Az Egy jó házasság ismét a nő szempontjából mutatja be a történteket, és A dagadt sofőr után, furcsa mód, itt is unalmas a főszereplő belső világa. King nem járt jól hölgyeivel ebben a kötetben. Darcy (nocsak?) szép szürkén kétségbeesik, aztán szép szürkén megbékül; alig érezhető át a borzalom, pedig a potenciál óriási ebben a történetben. Talán egy jó színésznő életet vihet a vázba: Két éve bejelentették, hogy film készül a kisregényből King saját forgatókönyvével, és Joan Allen játszaná a főszerepet.

A Minden sötét, csillag sehol 2010-ben Bram Stoker-díjat nyert, 2011-ben pedig gyűjteményként és az 1922-t önállóan is nevezték a British Fantasy Award-ra. 2011-ben a 25. legjobban fogyó könyv volt az Amazonon, szépen illeszkedve a fantasztikus Stephen King újjáéledésének előttünk kibontakozó történetébe.

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely a Filmtekercs egyik alapítója. Történészként és újságíróként végzett, kommunikációs doktoriján dolgozik. Specializációja a film- és mozitechnika, a sci-fi és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek. A Tárca rovatot vezeti. havasmezoi@filmtekercs.hu

Szólj hozzá!

Click here to post a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..