Fókuszban Papírfény

Kiűzetés a paradicsomból – Philip Roth: Amerikai pasztorál

Az amerikai ember tragédiája: a kispolgári idill romba döntésének antipasztorálja, amelyben egy gyermek fordul a mintaszülei ellen, amelyben a vietnami háború ellen erőszakkal küzdenek, és amelyben az amerikai álmot rémálomba taszítják.

Kell lennie egy pillanatnak, amikor minden elromlik. Szinte a rögeszméje lesz ez a gondolat Seymour Levovnak, „a Svédnek”, miután a paradicsominak látszó élete egyik napról a másikra széthullik. Ő volt a gimnázium sportcsillaga, a szomszédság példaképe, feleségül vette a szépségkirálynőt, virágzik a családi vállalkozás, egy imádni való házban nevelik szőke, de dadogó lánykájukat. Ám a tévé képernyőjén át betörő háború elhozza a poklot, tudást ad a kislánynak a világ borzalmairól. Befészkeli magát a fejébe, belülről mérgezve meg őt, hogy elhozza New Jerseybe a háborút, és bombát robbantson egy faluban. Mi okozta ezt a törést a tinédzserben? Mi kényszerítette rá, hogy meggyűlölje a tökéletes életét, a szülei és a társadalom ellen forduljon? Mi elől menekülve vetemedett erre?

Az Amerikai pasztorál lapjait (amelyből Ewan McGregor forgatott filmet) átitatja az amerikai történelem: a negyvenes évektől a kilencvenes évekig követhetjük nyomon, hogyan alakul, fejlődik és pusztul a keleti part. Élettöredékeken, gyárak költözésén és az utcai tüntetések forrongásain keresztül rakosgatjuk ki az ottani élet mozaikját, mintha egy tükröt raknánk ki szilánkokból, amelyben Amerika dereng fel. A megmaradt repedésekben pedig az iszonytató kérdés tátong:

Merry Levov miért robbantotta fel a postahivatalt?

Philip Roth, napjaink egyik legelismertebb amerikai szépirodalmi írója ezzel a művével érdemelte ki a Pulitzer-díjat. Az Amerikai pasztorál az „amerikai trilógiájának” első kötete, más néven a „második Zuckerman-trilógiáé”: Philip Roth írói alteregójának, Nathan Zuckermannak a szemén keresztül ismerhetjük meg az irigyelt Svéd Levov életét, a gyermekkori ideáljának látszatboldogsága mögötti tragédiáját. Zuckerman felnőttként ürességet feltételez az amerikai álom megtestesítőjének álcája mögött, szelíd mosolyát ostobaságnak látja. Csak későn döbben rá, hogy a történelem úgy tört be, és forgatta fel a Svéd életét, hogy az idill látszatának fenntartása nem a férfi gyengeségét, hanem a mindent kibíró erejét mutatja.

Hosszan idézi fel az író a múltat, óriási kitérőket tesz, aprólékosan ábrázol minden rezdülést, legyenek azok a kesztyű készítésének rejtelmei, egy balul elsült gyerekkori szerelem vagy az osztálytalálkozón nosztalgiázó, hervadó öregdiákok emlékeinek felelevenítése, mire belevág Levov életének megfejtésébe. Szinte már elveszne az olvasó a rengeteg név, dátum és jelentéktelennek tűnő esemény között, amikor váratlanul Roth olyan pillanatokat ír le, amelyeket újra és újra el kell olvasni, mert olyan izzón villannak fel a szemünk előtt, hogy képtelenség csak egyszer átélni őket.

Hosszadalmas küzdelem árán követhetjük a tengerentúli „Ádám” erőfeszítéseit, realizálhatjuk, hogy „Éva” nem élete párja, hogy létezik olyan tragédia, amelyet egy család képtelen túlélni, és a tudás is lehet mérgező és őrjítő.

Nincs boldogság tudatlanság nélkül.

Mégis a kérdések, az események felfoghatatlansága arra ösztökéli a Svédet, hogy kutasson a lánya után, aki elmenekült a merényletet követően. Képtelen elhinni, hogy az ő gyermeke erre képes lehetett. Meg akarja érteni, hogy mi volt az a momentum, amikor minden megváltozott. A válasz hiányában egyszerre okolja a világot és magát is, végig védve lányát a felelősség súlyától. Létezik egyáltalán az a válasz, amely megoldana bármit is? Összehozna egy családot, felmentene egy gyilkost, feltámasztaná a halottakat?

A robbanás után csak a fájdalmas földi élet jut mindenki számára. Van, aki a paradicsomba akar visszajutni, más küzd, hogy elnyomja az aranykor emlékét, hogy kevésbé fájjon az elvesztése. És akad olyan, aki menekül előle a mocsokba és szenvedésbe burkolódzva, hogy mindent letagadjon. Végül csak New Jersey feldúlt és veszélyes utcái maradnak.

Szádeczky-Kardoss Klára

Szádeczky-Kardoss Klára

Szádeczky-Kardoss Klára a Corvinus Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakán végzett. 2016-ban csatlakozott a Filmtekercs szerkesztőségéhez. Újságírói tevékenysége mellett novellákat is ír.

Szólj hozzá!

Click here to post a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

FM ‘tekercs Podcast

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..