Fókuszban Papírfény

Egy hátramaradt lovag, összetört páncélban – Raymond Chandler: Hosszú búcsú

Nem létező tétek, a mindennapok megfásult rutinja, önsorsrontó haláltáncot járó, amorális emberek és egyre céltalanabb erőszakkal teli város. Egy célját, irányát elveszítő cinikus magánnyomozó, aki már maga sem tudja, miért létezik ebben a kifordult világban. Raymond Chandler hatodik nagyregénye a Hosszú búcsú írói és irodalmi csúcsteljesítmény, mely jócskán átlépte a hard-boiled krimi határait.

Nem éppen rövid és egyenes út volt az, ami végül elvezetett ehhez a remekműhöz. Dashiell Hammett, James M. Cain és Chandler, az amerikai krimiirodalom három apostola novellák tucatjain, ponyvaújságok oldalain és vaskosabb nagyregényekben keltették életre hőseiket, akiket nem a nemesebb szándék, hanem a saját, önös igazság megtalálása ösztökélt. Veszélyes ügyek, veszélyes utcák, veszélyes figurák, cinikus világlátás, pattogós, éles nyelvű párbeszédek és keményöklű magánhekusok – ma már mind ismerjük ennek a zsánernek a főbb ismertetőjegyeit és hősfiguráit. Akiknek az egyik fő archetípusa Philip Marlowe, Chandler munkásságának főhőse.

A korai Marlowe regények még a klasszikus detektívregény műfaja menetén haladtak, de az idő múlásával a történetek egyre személyesebbé és önreflektálóbbá váltak. A második világháború belföldi lecsapódásáról és Hollywood belső romlottságáról ugyanolyan kendőzetlen, kemény és kiábrándult hangnemben írt. Utóbbira volt is személyes rálátása Chandlernek, hisz’ a ’40-es években forgatókönyvíróként kulcsszerepe volt a film noir kialakulásában (emlékezetes, amikor Howard Hawks megkérdezte tőle A hosszú álom kapcsán, hogy a cselekményben mi miért történik, és maga az író is azt felelte, hogy fogalma sincs).

Raymond Chandler

Az 1953-as Hosszú búcsú önmarcangoló melankóliája, elégikus prózája nem csupán Philip Marlowe karakteréből és a noir krimiirodalom stilisztikájából jött, valódi fájdalom állt mögötte. Írásakor Chandler felesége rákban haldoklott és meg is halt, ami az amúgy is visszahúzódó és depresszióval küzdő írót még magányosabbá és befelé fordulóbbá tette. És persze ott volt az örök démon, az alkoholfogyasztás, ami ugyancsak ekkor kezdett elhatalmasodni rajta. Chandler pedig minden belső fájdalmat, félelmét, szívét az írásba öntötte bele.

A Hosszú búcsú csak részben krimiregény, sokszor nem is az.

Inkább egy óda a magányos férfihoz, a lélek és moralitás nélküli Amerikához. Hogy az angyalok városában nincsenek angyalok, csak összetört életek, kisiklott sorsok és a halál.

„…elmesélte volna az élete történetét, ha kérdezem. De én sose kérdeztem, hogy verette szét az arcát. Ha megkérdezem és ő elmondja, lehetséges, hogy ez megment pár életet. Csak lehetséges, nem több”

Philip Marlowe mindig is sokkal közelebb állt a film noir passzív, a váratlan eseményekkel sodródó hőseihez, mint Sam Spade. Nyomozási ügyei sokszor csak a véletlen folytán kerülnek elé, mindenhol falakba ütközik és inkább szemlélője, mintsem formálója saját és megbízói sorsának. Chandlerhöz hasonlóan csöndes és magányos, rideg, sokszor megvető attitűddel, tökéletesen tisztában van saját számkivetettségével. Nem is csoda, hogy azonnal meglátja a lelki sorstársat Terry Lennoxban, az egykori háborús veteránban, akit csak a pia tart egyben.

Időszakos, költői és furcsa barátságuknak hamarosan vége szakad.

Terry gazdag, nimfomán feleségét brutálisan meggyilkolják, Terry pedig a nyomozástól rettegve (és Marlowe segítségével) átszökik Mexikóba, ahol pár héttel később életét veszti egy rendőrségi rajtaütés során. Állítólag. Marlowe igazságérzetét és lelkiismeretét persze nem hagyja nyugodni a dolog, így megpróbálja felgöngyölíteni az ügy hátterét, hogy aztán egy alkoholista író és annak világszép felesége, gengszterek, kuruzslók, besúgok és egyéb groteszk, sötét figurák tegyék még szövevényesebbé a helyzetet.

A Hosszú búcsú nem pörgős, akciódús és sokkoló fordulatokkal teli könyv. Nem olyan intenzív és dinamikus, mint Hammett, mégsem olyan sűrű, mint James Ellroy. Lassan, kimérten csordogál, mint azok a perzselő, fülledt, szürke Los Angeles-i napok, amik kitöltik Marlowe életét. Terry Lennox eltűnése alig pár oldal után szinte elszivárog a tényleges cselekményből, hogy aztán a kétharmadától szépen visszaszivárogjon és végül keretbe foglalja az egészet. Mert jó sokáig egy teljesen másik, eleinte időhúzásnak tűnő szál kezd egyre fontosabb szerepet betölteni: Roger Wade regényíró, akinek megkeresésével megbízzák  a magánkopót. Marlowe pár órán belül elő is keríti, hogy aztán belátást nyerjen Wade összeomló életébe és lelkébe.

Ahogy olvassa az ember az oldalakat, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy

az alkohollal, gyógyszerfüggőséggel, depresszióval és saját múltjával küzdő Wade-ben Chandler saját magát látja.

Egy ember, akit a világ a vállaira vett és megadott neki mindent: sikert, pénzt, nagy házat, gyönyörű feleséget, miközben az az ember tudja, hogy csak középszerű ponyvát írt sok erőszakkal, szexszel és egyéb piszokkal, amin elcsámcsoghat az erre vágyó közönség. Munkássága irodalmilag haszontalan, házassága üresebb és lélektelenebb, mint a modern lakóházak szobái.

Bogart mint Marlowe az 1946-os Hosszú álomban

De nem mintha a kiüresedés érzése csak Wade-re lenne jellemző. A Hosszú búcsúban Chandler talán a legérzékletesebben mutatja meg, hogy egy olyan kiöregedő magánkopónak, mint Marlowe milyen élete is lehet. Egybefolyó ügyek, kliensek, napok, balhék. Se feleség, se gyerek, se barátok, csak annál több ellenség, egy üres lakás, hálátlan meló semminél is kevesebb fizetéssel. Cserébe térdig gázolhat a mocsokban. Múltja, jelenje, jövője az igazság kutatása egy olyan városban, ahol az igazság mint fogalom nem létező dolog. Nem másért megy makacsul előre, inkább csak saját magáért.

Chandler leírásai szikárak, plasztikusak. Egyszer lényegre törő, máskor merengőbb. Párbeszédei és monológjai természetesen nem mennek le a dosztojevszkiji lélektan szintjére, de

árad belőlük a kiábrándulás és ítéletmondás a detektívregények hamis romantikája fölött.

Maga egy sóher Marlowe. Pitiáner. Olyan kicsi, hogy nagyító kell, hogy meglássák. Olcsó érzelmei vannak. Maga tetőtől talpig olcsó. Haverkodik egy fickóval, bedob pár italt, ellő egy pár aranyköpést, odacsúsztat egy pár zsozsót, amikor le van égve, és máris összekarmolja magát érte. Pont, mint egy iskolás kölyök, aki Frank Merriwellt olvas. Magának nincs gerince, nincs agyveleje, nincsenek kapcsolatai, nincsen svádja, úgyhogy megjátssza az eszét, és elvárja, hogy megsirassak az emberek. Tarzan egy nagy piros rolleren.”

Részlet az 1973-as filmfeldolgozásból

A Hosszú búcsúban mindenki a tisztábbra, a jobbra vágyakozik, ami egykor ott volt a múltban (vagy csak ezt beszélték be maguknak), de mára az eltűnt, helyette maradt a földi purgatórium. Túl sok az eltemetett titok, túl sok az elfojtott indulat, nincs menekvés a csapdahelyzetből. Wade, Terry és az őket összekötő nő, Eileen mind reménytelen, egymástól és egymás nélkül szenvedő figurák. Eileen Wade, aki már első megjelenésekor is a klasszikus végzet asszonya, aki akaratlanul romlásba visz mindenkit, de Marlowe már azonnal keresztüllát rajta. Mire bekövetkezik a romlás, a halál, a nyomozó nem tud mást tenni, csak szemlélni. Majd jöhet a csöndes búcsú és a visszatérés a mindennapokba. Nincs győzelem, nincs vereség, csak egy újabb önmagát lezáró ügy.

„Elmenni annyi, mint egy kicsit meghalni.”

 

Raymond Chandler: Hosszú búcsú

XXI. Század Kiadó, 2019
Fordította: Sóvágó Katalin

Szabó Kristóf

Szabó Kristóf

Szabó Kristóf az ELTE bölcsészkarán végzett filmelmélet és filmtörténet szakirányon, jelenleg könyvtáros, 2016 óta tagja a Filmtekercsnek. Filmes ízlésvilága a kortárs hollywoodi blockbusterektől kezdve, az európai művészfilmeken át, egészen a Távol-Keletig terjed. Különösképpen az utóbbira, azon belül is a hongkongi és a dél-koreai filmre specializálódik.

FM ‘tekercs Podcast

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..