Fókuszban Papírfény

Régi szép idő – 11/22/63

Időutazás neked és nekem, az írónak, a főszereplőnek: a 11/22/63 egy régi fényében ragyogó, ám érettebb Stephen King alkotása. És csakugyan „letehetetlen”.

Stephen King újra a régi! Ez visszhangzott az irodalmi világban, amikor A búra alatt megjelent és visszaadta az írófejedelem elveszettnek vélt dicsőségét. Azt már kevesebben kérdezték meg a valóban zseniális könyv után, hogy vajon egyszeri véletlen volt-e, egy fellángolás az alászálló karrierben, vagy King csakugyan újjászületett.

Nos, itt a 11/22/63, és King csakugyan újjászületett. Legújabb regénye nem csak egy értelemben időutazás. (Mármint idehaza legújabb, odaát június 4-én épp megjelent a Joyland.)

Időutazás a könyv egyrészt a cselekmény miatt. Jake Epping, a harminc körüli, egyedül élő angoltanár az 1960-as évekbe ugrik vissza, hogy megakadályozza JFK meggyilkolását, és ezzel szebb jövőt teremtsen mindenki számára. A könyv pedig alaposan kihasználja az ugrás ötletét. A szerző nem arról híres, hogy tömören fogalmazna, és most is hosszú, szemet gyönyörködtető leírásokat és ötletes kis mellékszálakat kapunk, hogy King bemutathassa az ’50-es évek végi, ’60-as évek eleji Amerikát – azt az Amerikát, amely még őriz valami ártatlanságot és még nem fedezte fel a konzumer társadalom mélységeit. És azt az Amerikát, ahol a nők elnyomása és a feketék majomszámba vétele természetes. A zenére őszintébben táncolnak az emberek, mint a 2010-es évek ipari hangzásvilágára, de az „emberek” fogalmába nem szükségszerűen tartoznak bele azok, akik nem fehér férfiak.

És az ugrás nem csak a régi szép idő kijózanító meséjében bontakozik ki, hanem a sztori King-módra kérlelhetetlen logikájában is; az idő itt nem játékszer, és semmi sincs következmények nélkül.

Időutazás aztán a könyv King számára is: a regény ötlete 1971-ből származik, csak ő akkor még nem érezte magát felkészültnek a tömérdek kutatáshoz, amit a téma igényelt. Márpedig King nem volt hajlandó puszta fantáziát írni: mélyen beleásta magát a korszakba, helyszíneket keresett fel, belebújt Oswald bőrébe, neveket és tényeket kutatott. Az eredmény egy kísértetiesen valósághű cselekmény, egy libabőröző alternatív univerzum. King ugyanazt a csodát műveli a réges-régi világgal, amit a kortárs kisvárosokkal szokott volt karrierje elején; megeleveníti őket, szavakkal látja el a csak titokban meglévő benyomásokat, puszta kifejezésekkel is elkápráztat.

stephen_king_112264_3Ami nyomán persze kénytelen vagyok értékelni a magyar kiadást is. Szántó Judit az író rutinos fordítója, és most is remekelt, olyasvalakinek azonban nehéz ezt átéreznie, aki nem élt a régi időkben. Jake Epping egy ponton azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy a mai „motel” szót használja egy régi szinonima helyett – feltételezem, eredetiben a „drive-in” lehetett az –, és ezt a régi szót Szántó Judit „autósszállás”-nak fordítja. Szüleim szerint ez egy bevett magyar kifejezés volt akkortájt, amikor a könyv játszódik. Én sose hallottam. Jól tette a fordító, hogy használta, vagy sem? Én boldogabb lennék, ha minél több szót és nevet meghagyott volna eredetiben, de a dolog ízlés kérdése.

És végül időutazás a könyv az olvasó számára is. Te és én ugyanis a régi Kinget kaptuk vissza új, érettebb formában. A regényen érződik a nagyobb megfontoltság. Ha úgy tetszik, egy írókarriernyi bölcsesség. Sokkal finomabban tálalja jellegzetes témáit, mint a vad korai regények. De ha a 11/22/63 nem is horror, azért a szerző stílusjegyei megtalálhatók benne. Itt is ólálkodik egy hajthatatlan gonosz, és itt is szívesen manifesztálódik emberekben. Jake sose érezheti magát biztonságban – és te se, én se.

stephen_king_112263_2Azt írja a fülszöveg, hogy a könyv „letehetetlen”. Túlzás lenne? Kialvatlanul is muszáj voltam késő éjjelig olvasni, a másnapi munka dacára, mert King zseniális meseszövő, megtalálta régi önmagát, de érettebb is lett egyben; a végén fájt a szemem, de csak olvastam tovább, mert ez a letehetetlen regény tényleg az.

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely a Filmtekercs egyik alapítója. Történészként és újságíróként végzett, kommunikációs doktoriján dolgozik. Specializációja a film- és mozitechnika, a sci-fi és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek. A Tárca rovatot vezeti. havasmezoi@filmtekercs.hu

Szólj hozzá!

Click here to post a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

FM ‘tekercs Podcast

 

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..