Fókuszban Papírfény

Most nem ő mesél, most róla mesélnek – Rossz versek és 14 el nem beszélt történet

Reisz Gáborról (pontosabban Merthner Tamásról) a Rossz versekből mindent megtudtunk – de kizárólag tőle. Most viszont a mellékszereplők váltak főszereplőkké, hogy az ő szemszögükből ismerjük meg az Y-generációs drámakirályfit, aki vérfrissítést hozott a magyar filmvilágba.  

Vajon változik-e a kép a jól ismert (?) Merthner Tamásról, ha róla mesélnek, és nem ő mesél saját magáról? És mennyiben ad hozzá a filmhez, ha most könyv formában, egy másik megvilágításban élhetjük újra? Íme, a Rossz versek és 14 el nem beszélt történet, amelyben írók, rendezők, költők, rokonok és barátok (többek között Závada Péter, Berg Judit, Simon Márton, Reisz Ádám, Szentesi Éva) álltak össze, hogy „lerántsák a leplet” Merthner Tamásól.

Mindjárt a könyv elején – mintegy magyarázatképpen annak megszületésére – egy beszélgetést olvashatunk Valuska László és Reisz Gábor között, amint azon tanakodnak, hogyan lehetne a filmet továbbvinni, és egyáltalán: minek? Jogosan merül fel a kérdés: „Miért kell mindenképp hozzátenni valamit a filmhez?” – hangzik el Valuska szájából. Egyértelműnek tűnik, hogy itt nem csupán arról van szó, hogy amennyi pénzt lehet, még zsebeljenek be a „jól bevált”-ra alapozva. Ugyanis nagyon úgy látszik, hogy Reisz Gábor/Merthner Tamás még mindig nem tudta elengedni az emlékeit, egészen pontosan a Rossz verseket.

Amit én, a könyv olvasása közben, egyáltalán nem bántam.

A könyvet nem érdemes (sőt, nem is lehet) önmagában, a filmtől függetlenül értelmezni, hisz az egyes rövid történetek ennek ismeretében tudják megerősíteni a Merthner Tamásról és az ő világáról kialakított véleményünket, árnyalni a mellékszereplők személyiségét és stílusát, valamint a Gáborhoz/Tamáshoz való viszonyulását. A könyv lapjain tehát már nem kizárólag a Merthner Tamások fejében vagyunk, így nem is csak az ő érzéseiről van szó. Ezen a nagyjából 180 oldalon most mindenki más is ki akar állni és hangosan elmondani, hogy ők is itt vannak, és ők is léteznek Merthner Tamás világában.

Az egyes mellékszereplők főszereplővé tétele a legjobb eszköz akár a filmművészetben, akár az irodalomban arra, hogy egyfajta valóságot, más megvilágításba helyezve, árnyaljunk. Így a filmben alig-alig felbukkanó, nagyjából csupán díszletként funkcionáló báty is hús-vér emberré alakul, véleménnyel és gondolatokkal, sőt, sérelmekkel. És bár szép tisztelgés ez a könyv Merthner Tamás (és ezáltal Reisz Gábor emlékei) előtt, nem kímélik őt: néhol meglepően kritikus és őszinte hangvételben olvashatunk a kicsi/közepes/nagy Merthner Tamásról.

Még érdekesebbé teszi a Rossz versek-univerzumot,

hogy a könyvben szerepelnek olyan történetek is, amelyek írója nem csupán beleképzelte magát valamely szerepbe, de valóban ő élte át azt – ilyen például Reisz Gábor, vagy a testvére, Ádám. A többi történet nagy része viszont félig-meddig fiktív gondolatmenet íróktól, akik saját tapasztalataikat véve alapul helyezték bele magukat adott szerepbe. Ennélfogva nem is lehet teljesen egységes a kötet: némely novellánál érezhető, hogy erőteljesebben ágyazódik bele a film világába, míg más írások inkább függetlenednek attól. Utóbbira példa Tóth Krisztina szerzeménye, amelynek középpontjában Tamás nagynénje, Vali áll. A filmben ő egy viszonylag fontos mellékszereplő, de még őt is elsősorban Tamással való viszonyában ismerjük meg – Tóth Krisztina fejében viszont kirajzolódott az „önálló Vali”, aki így a novellában Tamástól függetlenül mutatkozik meg; éppen emiatt nem egy „Merthner Tamás-hangulatú” világba, hanem Vali csendes, sokat látott, múló életébe pillantunk bele, amely ezáltal más hangulatot közvetít, mint a film.

Ellenpélda erre többek között Závada Péter, Németh Gábor és Berg Judit írása (utóbbi személyes kedvencem a kötetben), akik részéről érezhetően tudatos döntés volt, hogy történetük a film világába illeszkedjen. Németh Gábor olyan hitelesen veszi fel az apa szerepét, hogy szinte a teljes novellát halljuk Kovács Zsolt (a Tamás apját játszó színész) szájából. Závada Péter a „középső” Tamás Fél liter ingyen nevű, kezdetekben nem éppen nívós zenekarának első fellépését tárja elénk nagyon érzékletesen, méghozzá szövegkönyv formájában. Berg Judit pedig egy tanulságos, gyerekkori példán keresztül szemlélteti a szerelmet: milyen volt a gyerek Tomi kívülről nézve, mikor saját nyelvét, a ‘hadovárit’ kialakította, és csak egyetlen kislány volt az oviban, aki ekkor is megértette őt. Akit aztán “elhagyott”, mert úgy tűnt,

a közösen beszélt nyelven mégsem ugyanazt értették.

A film és a kötet közötti talán legszebb párhuzam az, ahogyan a különböző stílusok megférnek egymás mellett. Gondoljunk a film jellegzetesen sokféle vizualitására, amely különválasztja a jelent a múlt szekvenciáitól – előbbire egyszerűbb, sivárabb képi világ jellemző, míg a múlt síkjaiban a vizuális kísérletek és gegek megszámlálhatatlanok. Ami nagyon izgalmas, hogy ez a kötetben is megjelenik – de hogyan helyettesíthető a filmben fellelhető vizualitás sokszínűsége egy könyvben? A szerzőknek sikerült megoldaniuk, ugyanis többféle forma és stílus váltogatja egymást a lapokon: van benne rövid forgatókönyv, szabadvers, bekezdés hosszúságú mondatok, bekezdésről bekezdésre ugráló asszociációláncok, és néhol még azt is nehéz eldöntenünk, hogy vajon a valóság vagy a képzelet dimenziójában járunk-e épp. A kötet tehát továbbvitte azt, ami a film egyik legfőbb erénye: stílusbeli káoszt teremtett, ám ezek a különböző stílusok valahogy mégis jól állnak egymásnak, és ahogyan a filmet, úgy a könyvet is eredetivé és változatossá teszik.

A Rossz versek és 14 el nem beszélt történet tehát egyszerre visz minket még beljebb Merthner Tamás világába, hogy ezáltal még közelebbről megismerjük őt, és egyszerre cserél helyet az eddigi mellékszereplőkkel, átadva nekik a főszerepet – és a kibontakozás, valamint a „magyarázatadás” (például Csák Anna esetében) lehetőségét. Kicsit más ízű lesz így a történet, kicsit árnyaltabb, de semmiképp sem rosszabb – különböző stílusok keverednek az oldalakon, de a humor és az időutazás marad.

Ui.: A Rossz versekkel Reisz Gábornak nem titkolt célja volt az is, hogy rájöjjön, miért van most úgy és ott, ahol van. Ha az első felvonás (a film) erre még nem adott neki választ, talán a második felvonás (a könyv) már fog. És talán másoknak is.

 

Rossz ​versek és 14 el nem beszélt történet 

Central Könyvek, 2019

A könyvhöz tartozik egy DVD, amely tartalmazza a teljes filmet, 29 perc kimaradt jelenetet, werkfilmet, bakikat, castingot és audiokommentárt.

Németh Míra

Németh Míra

Németh Míra 2019-ben csatlakozott a Filmtekercs csapatához. Miután látta az Amélie csodálatos élete című filmet, 12 évesen dönött úgy, hogy filmekkel fog foglalkozni. Azóta „mindenevő”: szerzői filmeket, blockbustereket, dokumentumfilmeket egyaránt szívesen fogyaszt, különösen kedveli a sajátos rendezői szemléletet, az abszurd humort és a társadalomkritikát a filmekben.

FM ‘tekercs Podcast

 

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..