Papírfény

Mindenki sebezhető – Stephen King: A ragyogás

Stephen King saját szenvedéseiből írta meg az elboruló elméjű apa történetét: minden idők egyik leghíresebb horrorját, A ragyogást.

A ragyogás mindössze a harmadik könyv, ami Kingtől megjelent, mégis egy érett és éles szemű író műve: kivételes betekintés az esendő emberi elme működésébe.

A ragyogás csak a felszínen horrorsztori. A kísértetek a legkevésbé fontos szereplői. Egy szinttel alább egy széthulló család történetét olvassuk, aminek vajmi kevéssé van szüksége ehhez szellemekre – és még eggyel lejjebb a széthulló elme történetét, aminek a horrorlények csak kényelmes apropót szolgáltatnak a széthulláshoz, mert eleve ezt az utat járta volna be magától is.

Jack Torrance, a főszereplő családapa alkoholista – volt, míg nemrég fel nem hagyott az ivással (de mint tudjuk, az alkoholista valójában sosem gyógyul meg egészen). Családi terheket is hordoz. És lobbanékony a természete, amit sokszor felesége és kisfia szenved meg. Javulni akar. Wendy csak ezért tart ki mellette. De a javulás nehéz, kegyetlen nehéz, és annyival könnyebb lenne meginni egy pohárkát; annyival könnyebb megmagyarázni a gyengeséget… Annyival édesebb a megérdemelt megkönnyebbülés. Az ember legerősebb ösztöne az önigazolás.

És az önsajnálat, Torrance esetében. Ha már a feleség se érti meg az ember szenvedését, akkor igazán csak a hotelt kísértő szellemek maradnak cimborának!

Így hát A ragyogás olvasható szó szerint, és ez esetben kiváló természetfeletti horror. De olvasható úgy is, hogy a történet csak az apa lassan elboruló elméjében, az önigazolás vágyától vezérelve játszódik oszló hulla-kísértetek között és egy sötéten gonosz, megelevenedő szállodába zárva; hogy valójában csak szegény ember képzeli ezeket, azért, hogy megmagyarázza mindazt a furcsaságot, amit biztosan nem ő követett el, hiszen normális ember ilyet nem tesz – és a kisgyerek meséli be magának, mert

apa ilyet nem tesz

és a feleség, mert a férjem ilyet nem tesz – és ez a sztori még sokkal ijesztőbb, mint a halott szellemek.

(Érdekes módon a folytatás, a 2013-ban megjelent Álom doktor már explicit módon egyetlenre, a szó szerintire szűkíti az értelmezési lehetőségeket: itt már adott a szellemek és egyéb ártó lények tényleges létezése, ők is szereplő karakterek saját hanggal és történelemmel.)

A ragyogás különlegesen rémületes sztori, ha az ember maga is apaként olvassa. King márpedig így, és ezért, és nekünk írta. Azt mondta utólag: előfordult vele, hogy komolyan, szívből haragos volt a gyerekeire – miért nem fekszik le? miért üvölt? miért nem hagy békén? –, és még az is előfordult, hogy őszintén bántani akarta őket; innen ered a könyv alapgondolata. Az ösztön: hogy lendül az ember keze! És hogy én vagyok a családapa, nekem mindig igazam van! És szegény King akkortájt, miként Jack Torrance, bizony ivott.

A filmváltozat (1980, Stanley Kubrick)

Márpedig az ember valóban megküzd azzal, hogy néha haragos a gyerekére, feleségére, mert éjfél van és még sincs nyugalom… És az egészségesen fejlett ember ekkor felismeri a haragját és nem engedi át neki az uralmat.

A ragyogás arról szól, hogy az ember elméje billenékeny szerkezet, és ettől-attól ha felborul, akkor egyre könnyebb lesz utat engedni a haragnak. Mindannyiunknak szól, akik valaha becsaptunk egy ajtót mérgünkben. (Tehát mindannyiunknak, szűkítő feltételek nélkül. Mert mind becsaptunk már legalább egy ajtót.)

Jack Torrance története az alkohollal, önuralom-problémákkal és önáltatással egybefonódó fokozatos elborulás

lélektanilag mintaértékű elemzése.

Kinget leginkább azért szokták dicsérni, ahogy kisközösségeket – kisvárosokat, csoportdinamikát – bemutat, de A ragyogás éppen az egyéni karakterábrázolás terén oly mestermű, amire kevés író képes. A könyv elején öröm olvasni a kis család életéről; a beszélgetések, a kihívásokkal és bajokkal való megküzdés, egy-egy pillanat a konyhaasztalnál: mind-mind eleven, meleg színekkel leírt, megértő fejezetek sora; King mintha nem is fiktív karakterekről írna, hanem barátokról – vagy saját magáról, az írói introspekció és önismeret egy extrém fokán. A szeretettel ábrázolt életbe való betekintés aztán átadja a helyét a vizsgálatnak – annak a tanulmánynak, hogy miként lesz úrrá a harag és az őrület egy szegény emberen –, de mire A ragyogás tényleg tanulmánnyá változna, addigra teljes erővel beüt a kingi horror és akció, és az ember már nem értelmezési lehetőségeken töri a fejét, hanem azon, hogy széttépi-e a sövényoroszlán a szakadékok között, hószánnal a család megmentésére száguldó jóbarátot vagy sem.

Micsoda könyv! Micsoda ötvözete a lélektannak, emberi karaktereknek, horrornak!

Ragyogás (1980, Stanley Kubrick)
A filmváltozat (1980, Stanley Kubrick)

És őszinteségnek… Az ember nem haragudhat arra az alkoholfüggő, nemsokára drogfüggő, épp az irodalmi megasztárrá válás útján járó, fiatal családját nevelő Stephen Kingre, aki saját küzdelmeiből ilyen művet ír. King végül – sokkal A ragyogás után – családja intervenciója nyomán meghaladta gyengeségeit és józanul is zseniális íróvá vált. De a szakadék, mint Jack Torrance előtt, bizonyára ott tátong az útja két oldalán egész életében  – és hogy ő ebből képes volt figyelmeztetést írni mindenki más számára, az önmagában is írói nagyságának jele.

A Kubrick-filmről nem tartom fontosnak írni: az egy teljesen más sztori, más szereplőkkel és értelmezéssel. Kubrick inkább újraalkotta A ragyogást, semmint adaptálta. Filmes erényei gyökeresen különböznek King írói erényeitől, és a mű lényege – Jack Torrance, egy alapvetően jó ember, egy lehetséges King-változat fokozatos elborulása – éppen hogy hiányzik a filmből: ugyanis Jack Nicholson karaktere már a kezdettől fogva kissé őrült. A könyvben Torrance számára végig nyitott a lehetőség, hogy ha elég erős belül, leküzdje a horrort – a filmben erre esélye sincs, ott maga a horror dominál, a kubricki filmszerzői bravúr kedvéért teljesen félreértelmezve a regény sokkal humánusabb mondandóját. Olvasd el elemzésünket itt!

 

Stephen King: A ragyogás 

Európa könyvkiadó, 2018
Fordította: Prekop Gabriella

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely a Filmtekercs egyik alapítója. Történészként és újságíróként végzett, kommunikációs doktoriján dolgozik. Specializációja a film- és mozitechnika, a sci-fi és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek. A Tárca rovatot vezeti. havasmezoi@filmtekercs.hu

FM ‘tekercs Podcast

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..