Papírfény

Clark Kent, az ember – Superman: Agykeselyű

A DC Comics nagy képregénygyűjteményének 27. kötete az acélember egyik legnagyobb nemezisének szentel egy történetet: Agykeselyű – vagy sok rajongó által inkább Brainiac-ként ismert szupergonosz – Superman egyik legnagyobb ellensége, aki nem is nagyon kaphatott volna ennél méltóbb történetet.

Agykeselyű 1958 júliusában jelent meg az Action Comics 242. számában. A szuperintelligens földönkívüli úgy igyekszik a világ urává válni, hogy mielőtt elpusztítja az univerzum bolygóit, minden használható tudásukat elsajátítja. A városokat, melyekből tudását nyeri, kicsinyítve saját űrhajójára viszi, ahol rabságban tartja őket. Első történetében – melyet a vizsgált kötet is tartalmaz – így kerül üvegbúra alá Superman szülővárosa, Kandor is.

Ezekhez a gyökerekhez nyúlt vissza 2008-ban az Action Comic 866-870. számában és a Superman: Új Kritpon különkiadás 1. számában megjelent Agykeselyű című képregény. A Geoff Johns írta és Gary Frank rajzolta sztori tökéletes példája, hogyan lehet Supermanről úgy mesélni, hogy az akció és Clark Kent, a magánember élete egyensúlyba kerüljön. Pontosan emiatt a balansz miatt az egyik kedvencem ez a történet. Nagyon sok Superman-sztori elhanyagolja vagy túlságosan nagy vonalakban beszél a földönkívüli emberi oldaláról, pedig Clark Kent nem csak hozzátartozik a lényéhez, de egyenesen annak felét adja.

Supermant nem lehet megérteni anélkül, hogy ne értenénk Clark Kent dilemmáit, vívódásait, örömeit és bánatait.

Arról nem is beszélve, hogy a humor egyik legjobb forrása lehet a szuperképességeit rejtegető újságíró viselkedése.

Az Agykeselyű nemcsak, hogy nem rejti el Clark Kentet, az embert az olvasó előtt, de ünnepli is: szorgos mítingek a szerkesztőségben, évődés a kollégákkal, látogatás Smallville-ben a szülőknél és persze szerelem egy emberi nővel, Lois Lane-nel. Emberi érzelmek, emberi kötődések. Ez a kötődés még erősebb, amikor meglátjuk, hogy a hős Christopher Reeve vonásait viseli – a tisztelgés Superman egyik legszerethetőbb megformálója előtt igazi intertextuális darabbá emeli a kötetet.

De persze ott a kriptoni erő is – és ennél fogva egy, a Föld sorsáért zajló gigászi küzdelem is megjelenik a képregény lapjain. A harcba becsatlakozik Superman unokahúga, Supergirl is, együttes erővel mentik meg a Földet – a veszteségek azonban nagyok.

Nagyszabású történet ez, látványos képekkel, csinos egész- és duplaoldalasokkal. Amilyen túlzsúfolt volt Csodanő Elveszett paradicsom című története, olyan szellős, kellemes beosztású ez a kötet: könnyű követni, minden epizód tökéletesen világos. Nincs benne semmi rendhagyó – klasszikus panelkezelés, ismerős színek –, de amit csinál, azt remekül csinálja. A kötet egészen filmszerű – ami nem meglepő, ha tudjuk, hogy alkotója az a Geoff Johns, aki olyan DC televíziós szériákon dolgozott,  mint a Smallville, A zöld íjász és a Flash.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs.hu egyik alapítója, 2020 augusztusáig főszerkesztője. Geográfusként és filmtörténetre specializálódott bölcsészként végzett, PR-, branding- és marketingtanácsadóként dolgozik. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek.