Papírfény

Belső vívódások – Superman: Születési előjog

A képregény népművészet – bárki elmesélheti a maga verzióját kedvenc hőseiről. A DC Comics Nagy Képregénygyűjteményének 41-42. kötetében Mark Weid mondja fel újra a leckét az acélemberről. A Születési előjog újabb fontos elemekkel gazdagítja a Superman-legendát és kétségbevonhatatlan ihletforrással szolgál Zack Synder 2013-as Az acélemberéhez is.

Supermant két középiskolás, Joe Shuster és Jerry Siegel hívta életre az 1930-as évek első felében. A hős a DC világába 1938-ban, az Action Comics lapjain robbant be, hogy elinduljon több mint nyolcvan éve tartó hódító útjára. Az évtizedek során a karakter sokszor kapott ráncfelvarrást: 1986-ban John Byrne Az acélember című történetben megerősítette a karakter emberi oldalát, a kilencvenes években Mike Carlin szerkesztő irányítása alatt az alkotók megölték a földönkívülit, hogy aztán a Superman halála című történetet követően főnixként születhessen újra, majd 2009-2010-ben Geoff Johns egy hatrészes minisorozatban fedett fel részleteket a hős tinédzseréveiről a Titkos eredet című sztoriban. A ma ismert Superman-képhez mindannyian hozzátettek – csakúgy, ahogy Mark Weid is új színekkel erősítette a palettát a Születési előjog című képregényben.

A gyűjtemény most tárgyalt két kötetében az azonos című képregénysorozatban 2003 szeptembere és 2004 augusztusa között megjelent, Superman korai éveit taglaló első tizenkét kalandot olvashatjuk. Weid bár elmeséli, sőt bővíti az eredettörténetet is, fókuszába mégis a hős belső vívódásait helyezi, melyek a személyazonosságot, az önfeláldozást és az igazságosztók szerepét firtatják. A konfliktus szintjén Weid a legalapvetőbbhöz nyúl: Superman legnagyobb ellenfelét, Lex Luthort mozgósítja. Ő a Lex Luthor: Az acélember című képregényben már felfedte félelmét az idegen lényektől, és most is ez jelenti legfőbb motivációját. Egy szeptember 11-e utáni világban Luthor xenofóbiája

rendkívül aktuális kérdéssé tette

a belső ellenség és a közvélemény manipulálásának témáit.

A történet beemeli továbbá Synder Az acélember című filmjében is látott „nagy utazás” motívumát: Clark mielőtt Supermanné válna, Afrikában keresi, hol segíthetne. A harmincas években Superman gyakran jelent meg a szegények és elnyomottak védelmezőjeként – Weid most ezt a vonását erősítette. Kent afrikai útja mind újságíróként, mind szuperhősként megalapozza későbbi identitását – az önmagát kereső hős alakja pedig olyan, akivel sokkal könnyebben azonosul a szuperképességgel nem rendelkező olvasó is.

Weid ügyes történetmesélő:

sokszor bízza az információ átadását „más” médiumokra: hol egy levelet, hol egy újságcímlapot, hol egy digitális kijelzőt látva tájékozódhat az olvasó.

Weid izgalmasan kezeli az időt is: visszaemlékezések és a kriptoni technika segítségével időről időre kilépünk a történet jelenéből. Ez lehetővé teszi, hogy az információk ne egyszerre érkezzenek, ami sokkal izgalmasabbá teszi a cselekmény építkezését. Leinil Fracis Yu rajzoló és Dave McCaig színező ezeket a részeket látványában is elkülönítik: így jutunk egy szempillantás alatt a lekerekített, földszínekkel dolgozó afrikai szálból a Kripton hideg színekkel jellemzett, néhol a digitális adathordozókra jellemző szögletes képeihez. Vagy így repülünk vissza Lex és Clark tinédzserkori barátságához, melyet a sötétre festek csatornák tesznek komor nosztalgiává.

A rajzolópáros egyébként a lehető legklasszikusabb ábrázolásmódot választotta. Sem a panelezésben, sem a karakterek megteremtésében nem hoztak semmi újítást, de kétségkívül alázatosan szolgálják a cselekményt, melyből egész és duplaoldalas rajzokkal emelik ki a legfontosabb epizódokat.

A filmek világában Kandor, az Agykeselyűnek köszönhetően egy üvegbúra alatt lekicsinyítve megmaradt utolsó kriptoni város nem nagyon kapott még szerepet –

az acélember sci-fis ihletésű képregényes kalandjai között azonban időről időre felbukkan.

A sorozat minden kötetében helyet kapó retró történetek között a 41. kötethez kapcsolódóan az 1958 októberében az Action Comics 245. számában megjelent A zsugorodó Superman című történetben a hős meglátogatja az üvegvárost.

Superboy első párbaja Lex Luthorral

A 42. kötethez tartozó 1940 áprilisában az Adventure Comics 271-ben számában megjelent kaland pedig Superboy első párbaja Lex Luthorral címmel a páros őstörténetébe vezet vissza: ez az epizód  – csakúgy, ahogy a Születési előjog – azt sugallja, egy másik világban az ellenfelek akár barátok is lehettek volna.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs főszerkesztője és egyik alapítója. Geográfusként végzett, majd szabadúszóként írt. Miközben filmes diplomáján is dolgozik, saját PR ügynökségét építi. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek. kataorsolya@filmtekercs.hu

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..