A DC Comics Nagy Képregénygyűjteményének 31. kötetében, a Titkos eredetben egy olyan történet látott napvilágot, mely híven bizonyítja, hogy nemcsak a képregények vannak hatással a filmművészetre, de a hetedik művészet is visszahat a kilencedikre.
2009 szeptembere és 2010 augusztusa között Geoff Johns olyan történetet mesélt el hatrészes minisorozatában, amiről a korábbi képregények nem beszéltek: Clark Kent tinédzseréveiről és a Metropolisba való érkezését követő eseményekről számol be. A képregényekben korábban elvétve találtunk erről az időszakról információkat – annál többet kaptunk azonban a mozitól és a televíziótól. Johns – aki egyébként a Superman című filmet rendező Richard Donner asszisztenseként dolgozott pályája elején – nem véletlenül nyúl vissza a szélesvászonról és a kisképernyőről már ismerős elemekhez.
Éppen emiatt nem meglepő, hogy a Gary Frank által rajzol Acélember Christopher Reeve vonásait kapta, hogy Kent első találkozása Lois Lane-nel felidézi a már említett film képsorait, és hogy olyan apró utalások vannak úton-útfélen elrejtve a képkockákban, mint a tíz évig futó Smallville sorozatból ismerős Chloe S… aláírása az ifjú Pete Ross gipszén.
A sok konkrétan tetten érhető hivatkozás mellett számos olyat is találunk, ami csak emlékeztet a különböző korábbi mozgóképes feldolgozásokra
– nem lehetünk benne biztosak, hogy Clark Kent szüleit vagy Perry White figuráját a Lois és Clark: Superman legújabb kalandjai ihlette, de tény, hogy olvasás közben az ő hangjuk csengett a fülemben.
A kötetből igazából sok újat nem tudunk meg a DC legismertebb szuperhőséről, de örömteli nosztalgiával olvashatjuk ezt az összegző alapdarabot, mely rajzstílusában, színezésében, panelkezelésében is a legklasszikusabb úton jár. Gary Frank szépen kidolgozott, karakterközpontú rajzain nagy hangsúlyt fektet az arcvonásokra és az apró gesztusokra, de az akciók dinamizmusát is a finom részletek kidolgozásával teremti meg.
Az egyetlen az egészestés filmekben még nem feldolgozott epizód a Superboyt a jövőből meglátogató Szuperhősök légiója. A Légió 1958-ban jelent meg az Action Comics oldalain, hogy aztán időről időre feltűnjön az ifjú Superman életében. A jövőbeli hősök a nagyvászonra még nem jutottak el, de már ők is részt vettek számos mozgóképes, elsősorban animációs kalandban, és tiszteletüket tették a Smallville-ben és a Supergirlben is.
Az igencsak vaskos kötetben szokás szerint egy korábbi történet is helyet kap – nevezetesen a Superman 1958 novemberében megjelent 125. száma. A történet különlegessége, hogy Clark Kent életének egy kevésbé ismert szakaszát mutatja be, méghozzá a főiskolai éveit, amikor is fizikatanára, Maxwell professzor úgy véli, rájött a fiú titkos alteregójának kilétére.
